Ritka nagy vihart kavart az Országos Rádió és Televízió Testület nyolc tagjának június 30-i döntése a két földi sugárzású országos kereskedelmi tévére kiírt pályázatról. Pontosabban: hét tag döntése vált botránykővé (főleg az, hogy a szocialista tag és Révész T. Mihály elnök szépen együtt szavazott az ellenzékkel), míg az SZDSZ által jelölt Tímár János tartózkodással fejezte ki, hogy nem ért egyet a Lauder-csoport kiszorításával, de meghiúsítani sem akarta az új tévék várva várt beindulását. Különvéleményét az MTI-nek főleg azzal indokolta, hogy "a testület döntésénél a szubjektív szempontok túlsúlyba kerültek".
Minikörkérdésünkre meglepően sok (nem paranoiás) értelmiségi a jó kis primkó antiszemitizmusra mint szubjektív szempontra vezette vissza a Lauder/Palmer-féle CME bukását. Ennek némileg ellentmond, hogy Baló György identitásáról lapzártáig nem készült felmérés, tehát aki ilyesmit számon tart, az honnan veszi; másrészt, ha valamely ORTT-tag mégiscsak meg akarta leckéztetni a Dagobert bácsis amerikai zsidó liberális karvalytőkét (vö. raffendes Kapital), akkor ezt megtehette volna már az első fordulóban, de nem tette. Viszont tényleg hallottunk a végső döntés előtti folyosói zsidózásról, bár ezt sose fogjuk tudni bizonyítani, lehet, hogy informátorunk félrehallotta, és az örmények vagy a tuszik visszaszorítandó médiahatalmáról volt szó. A hírt tehát nem erősítette meg két független forrás; talán az egész ORTT-ben nincsen annyi.
Ha a tisztelt médiatestület döntése kívülről
logikátlannak
tűnik, akkor tegyük hozzá: pláne annak tűnik, ha saját játékszabályaihoz mérjük döntését. A pályázatról szóló május végi, sikertelennek (és így: elsőnek) bizonyult fordulón ugyanis a Baló-féle CME tévéje, az Írisz első helyen végzett a Kereskedelmi 2-es csatornára 106 ponttal, két ponttal maga mögé utasítva a Magyar RTL-t (merthogy megszereztük az első forduló eredményét). A Kereskedelmi 1-es csatornát akkor az MTM-SBS nyerte 109 ponttal, a CME itt egy ponttal maradt le. A sorrend napvilágot látott, így a Világgazdaság nem minden alap nélkül írta a második forduló előtt, június 24-én, hogy "szakmai berkekben (...) kész tényként kezelték az MTM-SBS és az Írisz győzelmét". A hat nappal későbbi szavazás aztán jól beintett a kész ténynek. "Nyertes az ország. A szocialisták (...) a mostani ellenzéknek felbecsülhetetlen értékű gesztust tettek" - örvendezhetett az Új Magyarország. (Egy előnye azért lesz ennek az ügynek: ha a jobbos médiaelvtársak kicsit is következetesek, akkor most végre abbamarad az állandó "kék tévé"-zés és "SZDSZ-médiatúlsúly"-ozás.)
Az első fordulóban
a nyolcból csak négy ORTT-tag szavazott igennel, maga az elnök tartózkodott. A KDNP-s Zelnik József, a kisgazda Nahlik Gábor, a fideszes Körmendy-Ékes Judit nemmel voksolt, sőt előtte magának a pályázatnak a kiírását sem szavazták meg, kevesellve a nyolcmilliárdos minimál-megajánlást. Igennel szavazott (akkor még) az MSZP-s Kardos Lajos, a Morvai-féle barguzini Petőfi-expedíció hőse, akiről úgy tudni, hogy az Antenna Hungária érdekeit szívügyének tartja (az ORTT elnöke időnként megpendíti, hogy a testület szívesen venne részvényeket a privatizálandó cégtől), az SZDSZ-es Tímár János, valamint az MDF-ből az MDNP-be átült Wéber János és az eredeti MDNP-s Debreczeni József (Göncz = demokr. ficam).
A két új tévé indítási jogáról szóló döntés kulcseleme
a pontrendszer
A Művelődési Közlöny január 10-i számában megjelent pályázat két részre bontja az értékelési szempontokat: egy kötött, "objektív", 50 pontos részre és egy "szubjektív" mérlegelést megengedő, összesen 60 pontos mezőre. Az első kategória az "ajánlott műsorszolgáltatási díj", ez tiszta ügy: aki a legtöbbet ajánlja, automatikusan megkapja az 50 pontot, "a többi ajánlat pontszáma úgy kerül megállapításra, hogy az adott ajánlat kifejezésre kerül a legnagyobb ajánlat százalékában (...)". A Kereskedelmi 1-esre mind az MTM, mind a CME 8,5 milliárd forintot ajánlott, így mindketten megkapták az 50 pontjukat. A 2-esre a CME 9, az M-RTL 8 milliárdot ajánlott, így a CME itt is 50 pontot kapott, az RTL meg arányosan 45-öt.
Kicsit összetettebb a kép a 60 pontos értékelési mezőben, amelynek legnagyobb tételét a megfelelő műsorszerkezettel és műsortervvel lehet elnyerni (35 pont), tíz pontot ér az üzleti terv, ötöt a műszaki feltételek, és tíz pont jár az "egyéb feltételekért", úgymint szakmai és üzleti referenciák, rövid határidők stb. Az első fordulóban szoros volt a verseny: 33-35 pontot kaptak a műsortervre, 4-5-öt a technikára, 10-et az üzleti tervre, így jött ki a fenti szoros végeredmény. "Túl szubjektívak itt a lehetőségek? Persze. De ugyanezek a lehetőségek korlátozzák is a szubjektivitást. Ezek a rubrikák azt jelzik, hogy nem minden a pénz" - mondta kérdésünkre Lovas György ORTT-szóvivő. Tímár János is azt nevezte problémásnak, hogy "itt nincs egyértelműen meghatározva, milyen mértékben egyenlítik ki egymást az egyes kategóriák".
Hogy a kétszavazásos második forduló hivatalos ideológiája az lesz, hogy
a pénz nem boldogít,
viszont teljesen újraértékelik majd a műsorszerkezetet, az mindenesetre új szempont volt, hiszen a tétet mindenki emelte, legfeljebb nem úgy, mint a CME, amely 12, illetve 12,5 milliárd forintra dobta a két csatorna műsorszolgáltatási díját, hogy tuti biztosra menjen. Akihez olyan jelzés érkezik, hogy csak kicsit emelje a pénzt, viszont sokat változtasson a műsorterven, az nem így dönt. Az MTM például 340 millió pluszt ajánlott meg, az RTL hagyta a 8 milliárdot. Pedig az első forduló után a CME/Írisz is megkapta az ORTT-nek a pályázókhoz írt levelét, amelyben négy kritérium esetleges módosítására kérték őket (márpedig csak egyféle levél ment ki).
"Természetesen ebben a levélben világossá tettük nekik, hogy a pénz nem minden" - mondta a Narancsnak az ORTT szóvivője. "Sokkal hangsúlyosabb elem volt az európai és a magyar kulturális értékek iránti elkötelezettség, a magyar filmipar fejlesztése és a hosszú távú befektetések garantálása." Lovas György szerint egyébként is "csak az egyik oldala a kérdésnek" 3-4 milliárddal megdobni a tétet, hiszen tíz évre elosztva az már összemérhető a műsorkészítés költségeivel és a beruházásokkal. "Különben is, ha valaki nagyobb összeget ajánl, akkor azt következetesen végig kell vinnie az üzleti terven, és meg kell jelölnie a forrását." Hogy Balóék miért nem változtattak az állítólag túl amerikanizált műsortervükön? "Tőlük kellene megkérdezni." Megpróbáltuk. Az Írisz tévé azonban elzárkózott a sajtónyilatkozattól a 15 napos moratórium lejártáig, annyit tudni, hogy bírósághoz fordultak, mivel szerintük jogsértés történt.
A Kereskedelmi 1-es tévét hamarosan TV 2 néven üzemeltető MTM-SBS elnöke, Pintér Dezső (Kossuth rádió, Magyar Hírlap szombati nagyinterjúk) kérdésünkre úgy fogalmazott:
"nem tudtuk, de sejtettük",
hogy inkább a 60 pontos mezőben kell operálni, nem az 50-esben. "Az ORTT levele persze nem adott eligazítást." Az MTM mindenesetre jobban fogta az adást: a műsortervben erőteljesebben kihangsúlyozta a közszolgálatiságot, a nemzeti, vallási és kisebbségi műsorokat, a hazai filmgyártás fellendítését, az Európa Tanács kultúrkvótáival érvelve pedig jól helyére tette az amerikai kultúrmocsok arányát.
"Ki akarjuk nyitni a határokat. Magyar értékeket őrző és teremtő, európai polgári televíziót szeretnénk" - nyomatékosít minden jelzőt Pintér Dezső, aki öt év kemény munkájával készült erre a napra; igaz, a Magyar Rádióban (ahol januárban még az MR elnöke személyesen szólt tervezett menesztése ellen, mivel a hallgatók ragaszkodnak Pintér Dezsőhöz) sokan csak most tudták meg privát elkötelezettségét. "Tolvaly Ferenccel abban állapodtunk meg nemrég, hogy amint nyerünk, én leszek az új elnök." És lőn. A döntés estéjén a Híradó már elnökként feliratozta.
Június 25-ére,
a második forduló
első szavazására (ahol még nem volt meg a kétharmados többség) nyilvánvalóvá vált, hogy a CME mindkét csatornára 50 ponttal indult, a többiek meg arányosan kevesebbel (37, illetve 33 ponttal). Ha viszont a 30-i pontozásos győzelmet nézzük (számításaink szerint az 1-esre kb. 95-97 pontot kaphatott az MTM, a 2-esre kb. 91-93-at az RTL és mindkettőre kb. 90-et a CME), akkor olybá tűnik: ilyen eredményre csak akkor lehet jutni, ha, mint ki is szivárgott, eleve cél volt az Írisz tévé kiszorítása, és ehhez igazították a (le)pontozást. Mégpedig nem kis mértékben Zelnik József hatására, aki állítólag hatásos performance keretében beszélt le mindenkit a Lauder/Palmer-kultúráról, akárcsak a cseh ORTT-s ember, aki a monopolhelyzetben lévő Nova TV szexuális erőszakját és ígéretszegését szidta. És az Európai Médiaintézet sem érvelt valószínűleg kifejezetten a CME mellett. Majd mindenki feltette a kezét.
Az eleve elrendeltséget persze mindenki cáfolja (még Révész T. Mihály is, aki pedig az Aktuálisban elejtett egy félreérthető mondatot), de tény, hogy a 60 pontos mezőt a pályázat szövege szerint nem kell olyan "objektívan" megindokolni, mint a pénzkategóriát ("az ORTT értékeli a Pályázónak a magas színvonalú és sokszínű műsorokra vonatkozó terveit. [...] Különös hangsúlyt fektet annak vizsgálatára, hogy a Pályázó hogyan kívánja érvényesíteni a tájékozódás és a kultúra szabadságát és sokszínűségét"). Így ez volt az a mező, ahol igen radikálisan át lehetett/kellett pontozni a CME szinte változatlan műsortervét, hogy kijöjjön az "épp hogy csak vesztett" eredmény. Értesülésünk szerint egyébként a június 30-i ülésen Révész nyíltan közölte, hogy ki a két favoritja; innentől már nem volt akadálya a szocialista/jobboldali alkalmi koalíciónak. "Mindenki úgy szavazott, hogy előtte pontozott" - oszlatta el kételyünket az ORTT-szóvivő.
Ha tehát az Írisz tévé az MTI-közleményében azt írja, hogy az eredmény "matematikailag lehetetlennek tűnik", akkor pontatlanul fogalmaz, mert nem feltételezi, hogy
matematikailag stimmelhet
ugyan a döntés, de ehhez morálisan (vagy hogyan) fel kellett borítani a korábbi műsorterv/műsorszerkezet/üzleti terv elfogadását. Bizonyítja ezt egyebek között az az apróság, hogy az RTL főként azzal nyert, hogy 16 országban működtet csatornát - ezt ugyanis már az első fordulóban is éppúgy lehetett tudni. Mert nyilván nem azzal nyert, hogy szembeszáll az amerikanizálódással: elég fellapozni bármely műsorújságot, és ránézni a nálunk fogható három RTL-csatorna programjára.
Kérdésünkre Lovas György szóvivő sem tagadta, hogy hatalmas politikai lobbitevékenység zajlott a háttérben, de mint mondta, "nem leveleztünk a törökkel", nem vették figyelembe mondjuk Tom Lantos vagy Helmut Kohl kívánságait, ha voltak (és voltak). Így szerencsére nem lehetett szempont, hogy azt MTM-es Pintér Dezső állítólag régre visszanyúló jó kapcsolatokat ápol vezető szocialistákkal, vagy hogy az RTL embere, Horváth István ex-bonni nagykövet Horn Gyula bizalmasa, vagy hogy Horn amúgy is inkább az alkotó német/európai tőkét (vö. schaffendes Kapital) szeretné idehaza látni, mint az idegenszerű másikat.
A két nyertes egyébként gőzerővel kezdte meg az agyelszívást a közszolgálati hír- és más szerkesztőségekből; a rádió Krónikájából eddig 8-10 szakmai profi szerződött, illetve készül át vagy Pintérhez, vagy a Rékai Gábor (ugyancsak Kossuth rádió) által szerkesztendő RTL Klub aktuális műsoraihoz. Így aztán jó esély van arra, hogy megint mindenhol ugyanazokat az arcokat fogjuk látni. Kicsi ez az ország.
Seres László
Ki kicsoda?
MTM-SBS Rt.: A Tolvaly Ferenc, Habsburg György és Pintér Dezső nevéhez köthető konzorcium tagja az MTM Kommunikációs Rt., az SBS (Scandinavian Broadcasting System, itt tulajdonos az amerikai ABC, a Walt Disney és a Paramount filmgyár), valamint a TeleMünchen Group.
Magyar RTL: A Horváth István exnagykövet és Pártos Ferenc által képviselt cég tagja a CLT-Ufa (a CLT az RTL-család luxemburgi bejegyzésű német-francia cége, az Ufa Bertelsmann- és Universum-érdekeltség), a Pearson Television (Nagy-Britannia legnagyobb független produceri vállalata), a német Raiffeisen-Unicbank és a Matáv Rt.
Írisz Televízió (Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt.): A Baló György nevével fémjelzett vállalkozásnak Ronald Lauder amerikai üzletember és Mark Palmer volt budapesti amerikai nagykövet cégén, a CME-n (Central European Media Enterprises) kívül tagja: MediaCom Rt. (Wallis-csoport, Pannon GSM), InterCom Kft. (Andrew Vajna), DDTV Kft. (Baló György).
