Az UD Zrt.-ügy és Tóth Károly - Célkeresztben

Belpol

Lapunk meg nem erősített információi szerint az UD Zrt.-vel összefüggésbe hozott, személyes adattal való visszaélés miatt indított ügy gyanúsítottja lehet Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori alelnöke. Tóth érdeklődésünkre nem volt hajlandó nyilatkozni. Az ügyben jelenleg csak Szilvásy György volt titokminiszter gyanúsított.
Lapunk meg nem erősített információi szerint az UD Zrt.-vel összefüggésbe hozott, személyes adattal való visszaélés miatt indított ügy gyanúsítottja lehet Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori alelnöke. Tóth érdeklődésünkre nem volt hajlandó nyilatkozni. Az ügyben jelenleg csak Szilvásy György volt titokminiszter gyanúsított.

"Tekintettel a helyzetre és a körülményekre, semmit nem kívánok mondani. Hangsúlyozom, azt az ilyenkor szokásos formulát sem, hogy nem cáfolom, és nem is erősítem meg" - mondta Tóth Károly volt MSZP-s országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja a Narancs kérdésére, miszerint igaz-e az az információ, hogy hamarosan gyanúsítottja lehet az UD Zrt. által kezdeményezett, személyes adatokkal való visszaélés miatt indított ügynek. A Narancs értesülése szerint július első napjaiban hallgatja ki Tóthot a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség.

Nem volt sokkal bőbeszédűbb Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője sem, aki nem a konkrét üggyel kapcsolatban kérdésünkre kifejtette, hogy az ügyészség nem jövőbeli, hanem már megtörtént eseményekről közöl - szigorú eljárásrend szerint - információkat.

Fazekas a Narancsnak megerősítette, hogy az UD Zrt.-vel összefüggésbe hozott ügynek jelenleg egy gyanúsítottja van, Szilvásy György, aki az előző kormányban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter posztját töltötte be. Mint emlékezhetünk, tavaly őszszel Kovács Tamás legfőbb ügyész kérte a parlamenttől Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését, ehhez azonban a törvényhozás többsége nem járult hozzá. Ekkor elkülönítették a Szilvásyval, valamint a Dáviddal és Herényivel kapcsolatos ügyeket - sőt, ez utóbbit meg is szüntették.

Ugyanakkor az áprilisi parlamenti választások után, amikor az MDF nem került be a parlamentbe, megszűnt Dávid és Herényi mentelmi joga. Az ügyészség pedig - Fazekas szavaival élve - folytatásra érdemesnek ítélte a vizsgálatot, így ismét egy eljárásban vizsgálja az UD Zrt. feljelentése nyomán Szilvásy, Dávid és Herényi ügyét. Az MTI korábbi közlése szerint a hírügynökség birtokába került központi nyomozó főügyészségi határozat "az eljárások tárgyára, valamint az ügyekben szükséges bizonyításra, illetve az ezekben mutatkozó szoros összefüggésekre tekintettel az alapügy és a folytatni rendelt nyomozás egyesítését tartotta indokoltnak." Nem kell nagy képzelőtehetség annak a megjóslásához, hogy ezek után hamarosan gyanúsítottá válhat az MDF két egykori vezetője.

Ehhez képest új fejlemény, hogy ez a nyomozás kiterjedhet Tóth Károlyra is. A legfőbb ügyész az előző parlamenti ciklusban nem kezdeményezte Tóth mentelmi jogának felfüggesztését. A volt szocialista képviselő nem indult az áprilisi országgyűlési választáson, így mandátuma s ezzel együtt mentelmi joga is megszűnt. Tóth Károly az őszi önkormányzati választásig tagja a békéscsabai közgyűlésnek, de itt sem méreti újra meg magát. (Korábban a Narancsnak úgy nyilatkozott, hogy ezt "nem lehet félig abbahagyni" - lásd: "Nem arra szerződtem, hogy szeressenek", Magyar Narancs, 2010. május 20.)

Információink szerint most a nemzetbiztonsági bizottságban az UD Zrt.-vel kapcsolatos kijelentései miatt vár rá az eljárás. Mint ismeretes, az UD Zrt. biztonsági cég ellen 2008 szeptemberében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, Laborc Sándor tett feljelentést számítógépes rendszer elleni bűncselekmény, államtitoksértés és más bűncselekmények miatt. Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke 2008 szeptemberében bejelentette, hogy egy birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél - a párt visszalépett elnökjelöltje - érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A főügyészség végül nem foglalkozott ezzel a feljelentéssel. Az ügy kirobbanása után nem sokkal, 2008. szeptember 25-én Szilvásy György átadott egy telefonlehallgatásokat tartalmazó cédét a nemzetbiztonsági bizottságnak. Ez Tóth - a testület alelnöke - szerint bizonyította, hogy létrejött egy "árnyék-titkosszolgálat", amelynek segítségével fideszes politikusok államtitkokat próbáltak megszerezni. "Célirányos kérdések, feladatok kerültek megfogalmazásra, és válaszokat kaptak a megfogalmazott igényekre, egyértelműen olyan területekre is megfogalmaztak célirányos igényeket, amelyek megszerzése államtitok megszerzésére vonatkozik" - mondta ekkor a sajtónak Tóth. Az akkori beszámolók szerint a szocialista politikus ugyanakkor azt is állította, hogy "a fideszes képviselők nem követtek el bűncselekményt". Az állításaiban rejlő ellentétet a politikus nem tudta feloldani, de a titoktartásra hivatkozva nem mondott többet az ügyről.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.