Azta’, Palkovics László miniszter csak annyit mond a tudósok listázásáról: „Az élet ilyen”!

Belpol

És tovább is megy: „Széchenyi István annak idején sem kutatóintézetekről nem beszélt, sem arról, hogy az Akadémiának aktuálpolitizálnia kellene.”

Csütörtökön megjelent nyomtatott kiadásunk interjút közöl Magyarország kormányának innovációért felelős tagjával, akitől azt szerettük volna megtudni, mit szól ahhoz, hogy egyes akadémiai intézetek munkatársait listázni kezdték a kormánypárti sajtóban? S persze azt is, hogy hol tart az egyeztetés a kormányzat és az MTA között. Egészen elképesztő válaszokat kaptunk!

Magyar Narancs: Mit szól ahhoz, hogy egyes akadémiai intézetek munkatársait listázni kezdték a kormánypárti sajtóban?
Palkovics Lászó: Az én államtitkár kollégáimat is listázták valamelyik újságban. Annyira én sem szerettem, de az élet ilyen.

MN: Soros-ügynököknek talán nem nevezték őket.
PL: Nevezték őket másnak.

MN: Tehát nem zavarja, hogy ilyen felhangot kapott a kutatásfinanszírozás átalakítása?
PL: Az újságírók azt írnak, amit akarnak. Magának meg lehet mondani, mit írjon? Nem. Egy biztos: nekem ehhez semmi közöm nem volt.

MN: Hogyan folytatódik most az egyeztetés az MTA-val?
PL: Menetrend szerint. Nekünk lesz egy előterjesztésünk az innovációs törvény módosításáról, amit a kormány el fog fogadni. Az MTA feladata is egyértelmű: van egy technikai munkacsoportunk, amely részben értelmezi az eddigi elképzeléseket, részben javaslatokat tesz az új rendszer működtetésére. Nekem mindegy, az Akadémia milyen gyorsan csinálja ezt, de a bizonytalanság a kutatásnak nem jó, és szerintem az egésszel két hónap alatt végezni lehet. Ha megkérdezi az akadémikusokat, ott is erősen megoszlanak a vélemények az intézethálózat finanszírozásával kapcsolatban. Egyvalami fontos: Széchenyi István annak idején sem kutatóintézetekről nem beszélt, sem arról, hogy az Akadémiának aktuálpolitizálnia kellene.

MN: A kutatásfinanszírozás átalakítása őket érinti, még jó, hogy elmondják a véleményüket.
PL: Ez rendben is van, nem erről van szó. Aktuálpolitizálás alatt azt értem, amikor az Akadémia közgyűlése kiad egy közleményt, hogy nem jó a kormány oktatáspolitikája, mert igaz, hogy többet fordítunk oktatásra, mint az uniós átlag, de nem jól költjük a pénzt. Varga Júlia kutató – akivel egyébként személyesen semmi problémám sincs – például leírja, hogy a kormány nem érti a duális képzés lényegét, miközben a kormány oktatáspolitikájának lényege a jól megcsinált duális képzés (az „Érettségi védelmében” című, 2015-ös tanulmány szerint a tervezett oktatási reformok a duális képzés teljes félreértéséről tanúskodnak. A tanulmányt Varga Júlia mellett több társszerző jegyzi. – T. Sz.). Ez politizálás. Ők az MTA alkalmazottai.

MN: Lovász László írja át az intézetekben kiadott tanulmányokat?
PL: Ő az Akadémia elnöke, vállalta, hogy irányítja a szervezetet, ebben a funkciójában sok mindent tehet. Az MTA kutatóintézetei, amelyek több mint 90 százalékban közösségi forrásokat használnak fel, ne politizáljanak. Ez a helyzet rossz az Akadémiának.

MN: Ezzel aligha nyugtatta meg azokat, akik szerint politikailag motivált az átalakítás.
PL: Az Akadémiának nem szabad politizálnia. A kormány politizál, mert egy ilyen szervezet, innen van a legitimációja. Politikai motiváció ettől függetlenül nincs a tervezett reform mögött: aki kiváló, legyen még kiválóbb, a párhuzamosságokat küszöböljük ki.

Az interjú teljes egésze elérhető a hírlapárusoknál még megvásárolható Magyar Narancsban. A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.