„Több mint egy éve folyamatosan megyünk kisegíteni Budapestre, elrendelték, hogy kinek mikor kell egységet küldeni. Ez nemcsak egy megyére vonatkozik, hanem az ország egészére, tőlünk minden nap megy valaki, egy ember havonta háromszor-négyszer” – meséli élményeit egy mentős forrásunk, aki néhány napja, korábbi cikkünk megjelenése után kereste meg szerkesztőségünket.
A múlt héten írtuk meg ugyanis, hogy „orvosigazgatói utasításra 2018. szeptember 15-től előreláthatólag 2018. december 31-ig” 24 órás BLS (alapszintű újraélesztés) egységeket kell küldenie több Békés megyei mentőállomásnak Budapestre, a „mentési helyzet megsegítése céljából”.
„Csupán munkaanyag”
Ezt egy szerkesztőségünk birtokába jutott levélből tudtuk meg, amelyet nyolc Békés megyei mentőállomás kapott meg és amely elrendelte, hogy a levélben megjelölt helyszínen és időpontokban a bajtársaknak meg kell jelenniük.
Minderre az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) úgy reagált, hogy „nincs ilyen intézkedés, nem született ilyen döntés”. Majd hozzátették, hogy „az OMSZ az egész ország mentőellátását biztosítja. A mentőkapacitást folyamatosan monitorozzuk, és szükség esetén átcsoportosítással vagy tartalék kapacitás bevonásával dinamikusan igazítjuk a szükségletekhez. Rendszeresen végzünk elemzéseket, készítünk megvalósíthatósági terveket, valószínűleg egy ilyen munkaanyag (felmérés vidéki pluszkocsik esetleges szolgálatba állításának megszervezhetőségéről az őszi–téli időszakban a helyi mentőellátás gyengítése nélkül) adhatott alapot a kérdéseihez”.
Az RTL Klub Híradója pedig kiderítette (és később mi is úgy értesültünk), hogy az intézkedést visszavonták. Az OMSZ újabb kérdésünkre elmondta, hogy mentőegységeiket oda irányítják, ahol a betegek érdeke megkívánja, ám egy terület megerősítését úgy végzik, hogy egyetlen másik terület mentőkapacitása se gyengüljön, a mentőellátás mindenhol folyamatos és biztonságos maradjon. Majd megismételték, hogy nem volt ilyen új intézkedés, az ezzel kapcsoltban birtokunkba jutott levél csupán munkaanyag volt.
Vidékről hívnak mentősöket a budapesti munkaerőhiány miatt
Az Országos Mentőszolgálat szerint viszont nincs ilyen intézkedés. „Orvosigazgatói utasításra 2018. szeptember 15-től előreláthatólag 2018. december 31-ig hétköznapi és hétvégi/ünnepnapi napokon is – rendkívüli munkavégzés keretein belül, kiküldetéssel – 24 órás BLS (Basic Life Support, vagyis alapszintű újraélesztés) egységeket kell küldenünk Budapestre, a mentési helyzet megsegítése céljából” – áll abban a szerkesztőségünk birtokába jutott levélben, amit több Békés megyei mentőállomás kapott a hét elején.
Mégsem „csak” munkaanyag?
Most azonban több forrásból eljutott hozzánk egy tavaly nyári főigazgatói utasítás, mely elrendeli „a budapesti mentőkapacitás megerősítése céljából mentőegységek felrendelését a Közép-magyarországi régióba”. Az utasítás 2017. július 7-én íródott, és Csató Gábor főigazgató aláírásával küldték ki az ország mentőállomásaira.
Ahogy a dokumentumban áll, ez egészen a visszavonásig érvényes, ami úgy tudjuk, ez idáig nem történt meg. „Ezzel az utasítással nincs is gond egészen addig, amíg a munkáltató biztosítja a megfelelő munkakörülményeket a bajtársaknak, kifizetik az ezzel járó béreket és az ellátás biztonsága nem sérül. Akkor a lakosság érdekeit szolgálja” – mondja Illés István mentős, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) alelnöke. – „Kényelmetlenség adódik belőle, mert fel kell utazni a mentősöknek Budapestre, nincs helyismeretük, ezért GPS-szel kell közlekedniük, ha van éppen működő GPS. De az OMSZ-nél a munkaerő mozgatható, a baj nem ezzel van. Hanem azzal, hogy miért is van erre szükség? Azért, mert kapacitáshiány van Budapesten és a Közép-magyarországi régióban. Azt viszont nem tudjuk, hány mentős hiányzik, mert az adatok az OMSZ-nél vannak.”
Illés hozzátette, érthetetlen, hogy míg az OMSZ azt kommunikálja, minden rendben van, minden biztosítva van a gépkocsiparktól a humánerő-forrásig, addig kiadja ezt az utasítást.
| ||
Amit ráadásul a tavaly júliusi helyzethez képest ki is bővítettek. A korábbi utasításban ugyanis meghatározták, mely régiók mely mentőállomásairól kell 12 órában (reggel 7-től este 7-ig) egységeket küldeni Budapestre, azzal a megkötéssel, hogy „a mentőgépkocsi olyan állomáson szervezhető, ahol a szervezett kocsipark folyamatosan teljes kapacitásban fut”. Ez azt jelenti, hogy ha egy mentőállomáson lévő összes mentőautó közül valamelyiket leállítják műszaki meghibásodás vagy bármi egyéb, például a táppénzen lévő dolgozók miatt, akkor arról az állomásról nem kell egységeket küldeni, hiszen alapvetően ők is kevesebben vannak.
Ez azonban idén augusztustól megváltozott, egy szerkesztőségünknek megküldött belső levelezésből ugyanis kiderül, hogy 2018. augusztus 21-től határozatlan ideig minden érintett régiónak „minden körülmények között” meg kell szerveznie a Közép-magyarországi régióba küldött mentőegységeit.
„Ez azt jelenti, hogy az utasításban foglalt azon kitétel, mely szerint a mentőgépkocsi olyan állomáson szervezhető, ahol a szervezett kocsipark folyamatosan teljes kapacitásban fut, jelen esetben nem alkalmazandó” – áll a levélben. Vagyis, attól függetlenül, hogy egy mentőállomáson nincs meg a kellő számú mentőautó, egységeket kell küldeniük Budapestre és környékére. A levél azt is megjegyzi, hogy „várhatóan a fent leírtak már elegendő többletkapacitást jelentenek az augusztus 20. utáni időszakban”.
Rendkívül megterhelő
Megerősítette ezt mentős forrásunk is, aki elmondta, az egész országból folyamatosan küldik az egységeket a központi régióba, amin ők, mentősök igencsak fel vannak háborodva.
„Nem erre szerződtem, nincs helyismeretem, ez nagyon megnehezíti a munkavégzést, volt már olyan, hogy 60 kilométeres kitérőt tettünk, mert rossz címre mentünk, nem tudtuk, merre vannak útlezárások vagy egyirányú utcák. A műszakok sokszor nem 10 vagy 12 órásak, hanem elhúzódnak, később engednek el bennünket. Arról nem is beszélve, hogy sok kellemetlenséggel jár, könyörögni kell 20 perc szünetért, és mivel a mentőkocsiban nem tárolható étel, vagy a kocsi mellett tudunk enni valamit két hívás között, vagy az igen drága kórházi büfékben.” A mentős arra is panaszkodott, hogy sokszor nem esethez hívják őket, hanem reggeltől estig betegszállításra „használják” őket, esetleg kisebb feladatok megoldására. Illés István szerint ezeket a mentőegységeket sokszor az alacsonyabb prioritású esetekhez rendelik, vagyis a kórházak közötti őrzött betegszállításokat végzik.
| ||
Forrásunk arra is panaszkodott, hogy van, akinek túlmunkát fizetnek a kiküldetésért, valakinek pedig csupán az alapbér jár, és csak azért fizetnek túlórát, ha később ér véget az eredetileg 12 órásra tervezett műszak. Illés István szerint ez valóban változó, hiszen ha valaki nem az alapóráin felül teljesíti a kiküldetést, akkor csak a normál fizetés jár neki, ha viszont valaki túlórázik, például gépkocsivezetőként szakápolói végzettsége is van és az alapóráiban gépkocsivezető, túlmunkában pedig ápolói beosztásban kiküldetésen vesz részt, akkor azért pluszpénz jár.
„A pesti szolgálatok rendkívül megterhelőek – folytatja forrásunk. – Reggeltől estig tengelyen vagyunk, utazni kell oda-vissza, az irányítók sokszor idegesek. Ha a mentősök lázadnak, kirúgással vagy számunkra rossz beosztásokkal fenyegetőznek a feletteseink. Többen ezért fel is mondtak.”
Az utasításról megkérdeztük az OMSZ-t is, akik elismerték, hogy a „vidéki, pluszban szervezett mentőegység budapesti bevetése nem újdonság, kisebb esetszámú, vidéki mentőállomásainkon szolgálatot teljesítő bajtársaink számára ez egy jó lehetőség a szakmai tapasztalatcserére, a rutin bővítésére is, amivel legtöbben szívesen élnek”.
Ám a konkrét utasításokról bővebb információt nem kaptunk, kérdéseinket vasárnap küldtük el, így az OMSZ időt kért. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
