Matolcsy letett a Bálnáról

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. szeptember 5.

Belpol

A Bálna helyett a Postapalota épületében rendezi be múzeumát az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi tudatosság növelése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében pénz- és banktörténeti múzeumot, valamint a gazdasági ismeretek megértését segítő látogatóközpontot hoz létre az újjászülető Széll Kálmán téri egykori Postapalota épületében.

Az 1924-ben, Sándy Gyula tervei alapján épült egykori Postapalota, amely túlélte Budapest ostromát is, jellegzetes szecessziós stílusjegyeit megőrizve születik újjá és új, modern funkcióival várhatóan 2020-ban nyitja meg kapuit. A leendő pénzmúzeummal és látogatóközponttal a jegybank szándéka szerint "lebontja a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabukat és bemutatja, hogy a pénz sokkal több, mint érmék és bankjegyek összessége".

A látogatók az élményalapú ismeretterjesztés jegyében ismerkedhetnek meg a bankolás, a válság, a tőzsde, az aranyfedezet, a monetáris politika, a kereskedelem, a piac, a tőke és még sok más olyan fogalom jelentésével, amelyeket nap mint nap hallunk, de csak kevesen tudnák elmagyarázni, mit is jelentenek valójában. Az érdeklődők a penzmuzeum.hu oldalán már látványterveket is találhatnak.

A Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. 2016-ban vásárolta meg az épületet 22,3 millió euróért (kb. 7 milliárd forint), ezután kezdődött meg az 1920-as években épült, korábban irodaházként funkcionáló épület a felújítása.

A Pallas Athéné Alapítványok a Buda Palota esetében is a történelmi épület teljes rekonstrukcióját tűzték ki célul, amelyre az értékesítés lezárásáig 22,1 millió eurót költenek. Az épületet idén júniusban 45,3 millió euróért (több mint 14 milliárd forintért) vásárolja a jegybank vásárolta meg a saját alapítványától.

Három évvel ezelőtt még a hányatott sorsú Bálnát szemelte ki Matolcsy György, a jegybank elnöke. Az azóta bezárt Népszabadság akkori információi szerint Matol­csy először szóban puhatolózott Bagdy Gábornál, a tulajdonos fővárosi önkormányzat gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettesénél, majd Tarlós István főpolgármesternek írt levelében is jelezte vételi szándékát az épületre. A tárgyalások meg is kezdődtek. Bár sok sikert nem fűztek az ügyhöz, mivel Matolcsy és Tarlós kapcsolata rendkívül fagyos a BKV támogatásának 2011-es befagyasztása óta, kettejük között akkor lényegében a beszélő viszony is megszűnt.

A főváros egy évvel később úgy döntött, hogy pályázatot ír ki a Bálna értékesítésére. Ám a megjelölt határidőig végül egyetlen ajánlat sem érkezett az épületre, így a nyílt pályázat eredménytelenül zárult. Matolcsy úgy tűnik, végleg letett az épület megszerzéséről.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.