Balogh Samu: „A kormány hozzáállása az új helyzethez nem egyértelmű”

27 évesen lett Karácsony kabinetfőnöke, végzettségét tekintve várostervező. A friss Magyar Narancsban fővárosi közlekedésről, beruházásokról és a kormánnyal való kommunikációról beszélgettünk.

Magyar Narancs: Bécsben 1300 kilométernyi bringaút van, ehhez képest Budapesten csupán 200 kilométer. Egy interjúban azt mondta, kerék­pár­utat létesíteni a legolcsóbb. Mikor fognak hozzá?

Balogh Samu: Ez valóban sokszor inkább politikai döntés. Tarlós István idején egyértelműen az autós dominancia volt jellemző, mi a fenntartható közlekedési módok felé fordulunk. A metróberuházás itt is megnehezíti a dolgunkat, mert a ciklus végéig a teljes észak–déli tengelyen lesznek lezárások, a pótlóbuszok közlekedése jelentős átalakítást igényel. Pedig Pest belvárosa lapos, sűrűn lakott rész, ideális a biciklis közlekedésre, jobb adottságai vannak, mint Amszterdamnak, ahol csatornák szabdalják a várost. A mobilitási terv szerint 10 százalékra kell növekednie a biciklis közlekedés részarányának Budapesten. Szerintem a belvárosban 30–40 százalékot is el lehet érni, ami egyébként nagy kapacitástöbbletet adna a közösségi közlekedésnek is. Előbb fel kell mérni, melyek azok a szakaszok, ahol megvalósíthatók a bringautak. A célkitűzésünk az, hogy a külső kerületekből kényelmesen és biztonságosan be lehessen kerékpározni a belvárosba.

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: A kormányban van erre nyitottság? Az együttműködésre utaló gesztusok után láttunk olyan törvényjavaslatokat, amelyek ezt inkább cáfolják.

BS: A kormány hozzáállása az új helyzethez nem egyértelmű: egyszerre mutat egy konstruktív arcot, illetve jelenik meg egy olyan előterjesztés, mint ami a színházak elvételét célozza (az interjú december 6-án készült – a szerk.). Nehéz ebben tisztán látni, de nekünk az a feladatunk, hogy továbbra is konstruktívak legyünk a budapestiek érdekében. Az a baj, hogy sokszor nem tud szakmai döntés születni, mert átpolitizálódik a kérdés, mint például az új Duna-hídnál. Egyértelmű, hogy szükség van Dél-Pesten egy új hídra, a szakmai érvek amellett szólnak, hogy az épüljön meg előbb, ami 200 ezer budapesti lakhelyét köti össze és ne az, ahol egyelőre még senki sem lakik, viszont célterepe az ingatlanbefektetőknek. A kormány viszont elzárkózik ettől, és ezzel nehéz mit kezdeni.

(…)

MN: Ha megépülne az atlétikai centrum, a nagyerdő-koncepción kellene változtatni?

BS: A ferencvárosi és észak-csepeli rozsdazóna jóval nagyobb, mint a Déli Városkapu-projekt. Ez a terület Budapest teljes területének 1 százaléka, nagyjából 525 hektár. A nagyerdő-elképzelés lényege, hogy ezt a területet dominánsan zöld irányba fejlesszük, de az is fontos, hogy funkcióval töltsük meg, ezért kellenek mellé ingatlanfejlesztések is. Ha például a kormány új helyet keres a Nemzeti Galériának, azt is befogadhatná. Bár arról nem vagyunk meggyőződve, hogy ki kell költöznie a Várból, de ez más kérdés.

Karácsony Gergely kabinetfőnökét emellett kérdeztük az autósforgalom csökkentéséről, a 3-as metró felújításáról, a Ligetről és arról, vajon legyen-e Budapesten olimpia? A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Narancsban olvashatják.

A lapra itt fizethetnek elő.