Bár korábban Lázár János és Schmidt Mária kakasként viaskodott miatta, most tényleg megnyílik a Sorsok Háza

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 7.

Belpol

Köves Slomó szerint azt kell nézni, hogy mi jön létre, és nem azt, hogy kik által.

Jövőre megnyílik a Sorsok Háza – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ma délelőtt.

Az erről szóló kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy a holokauszt-emlékhely tulajdonosa a zsidó közösség lesz – tette hozzá.

A Sorsok Házát a kormány a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakítja ki – mondta Gulyás.

false

 

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A Józsefvárosi pályaudvaron kialakított holokauszt-emlékhelynél tartott sajtótájékoztatón Köves Slomó azt mondta, hogy vannak, akik a könnyebb utat, a protestálást, sértődöttséget választják, és vannak, akik együttműködnek. Szerinte azt kell nézni, mi jön létre, és nem azt, hogy kik által.

Hogy milyen kavarások zajlottak a háttérben, és hogy Lázár János volt miniszter és Schmidt Mária kormánybiztos a Sorsok Háza miatt képes lett volna megfojtani egymást egy kanál vízben, arról itt olvashat részletesebben.

Emlékezetzavar – Mi lesz a Sorsok Házával?

Ha nem kell a zsidóknak, ’56-os múzeum lehet a Sorsok Háza – ám valószínűbb, hogy a kormány csak időt akar nyerni a halogatással.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.