Csak hét percig beszélhet és csak egyszer szólalhat fel Orbán a jövő heti EP-vitán

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 7.

Belpol

Hogy lesz ebből szabadságharc?

Orbán Viktor ugyan felszólalhat az Európai Parlament (EP) magyarországi helyzetről szóló keddi vitájában, de csupán egyszer, és mindössze hét percig beszélhet.

A Népszava információi szerint az EP elnökét és frakcióvezetőit tömörítő Elnökök Értekezlete tegnap döntött erről. Érdekes, hogy korábban a magyar kormányfő szabadon és korlátozás nélkül beszélhetett, általában a vita elején és a végén is felszólalhatott, most azonban megkötik a kezét.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Orbán a magyar jogállam működését bemutató Sargentini-jelentésről szóló szavazás előtt beszélhet az uniós parlamentben, ugyanakkor kérdés, hogy másnap szavaznak-e a képviselők a jelentésről. Az Európai Néppárt (EPP) ugyanis szeretné húzni az időt, és az állásfoglalás jóváhagyásának formai követelményeiről kértek állásfoglalást. Bár ezt elutasították, Antonio Tajani EP-elnök kezdeményezésére azonban abban állapodtak meg, hogy sürgős állásfoglalást kérnek a kérdésről az EP jogi szolgálatától, de ha ez nem érkezik meg szerdáig, a szavazást elhalaszthatják.

Twitter-kampányban kérik az európai parlamenti képviselőket, hogy szavazzák meg a Magyarországot elítélő jelentést

Szeptember 12-én az Európai Parlament megindíthatja a 7-es cikk szerinti eljárást. Tíz civil szervezet – köztük az Amnesty International, a Human Rights Watch, a Reporters Without Borders, illetve Magyarországról a Civilizáció – közös Twitter-kampányt indított azért, hogy az Európai Parlament megszavazza a jogállamiság magyarországi helyzetéről készült jelentést, és ezzel aktiválja az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárást.

Az Európai Parlament még tavaly döntött arról, hogy egyik szakbizottsága foglalkozzon a magyar jogállamiság ügyével. Judith Sargentini holland zöld párti képviselő készített erről egy jelentést, amely a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását javasolja. A jelentést a szakbizottságban júniusban fogadták el, a plenáris ülés elé szeptember 12-én kerül. Ha legalább a képviselők kétharmada igennel szavaz, akkor formálisan is elindul Magyarország ellen a 7-es cikk szerinti eljárás.

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.