Kutatóintézetek átalakítása: hosszan cáfolják az akadémiai dolgozók az őket megnyugtatni próbáló érveket

  • narancs.hu
  • 2024. november 18.

Belpol

A tervezet valójában közvagyonból magánvagyont csinál, közvagyont és közfeladatot privatizál, emellett megkönnyítené a kutatóhelyek megszüntetését is. 

Mint arról korábban már írtunk, ismételten átalakítaná a kormány a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) még 2019-ben leválasztott kutatóhálózatot. A most éppen HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven futó szervezetet egy most véleményezés alatt álló törvénytervezet teljesen átalakítaná, és az egyetemi alapítványosításhoz hasonlóan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná. A tervezet ráadásul az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így a korrupció melegágyává változtatna. A kutatók a tervek miatt múlt csütörtökön tüntetést is tartottak

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a tüntetés napján nyílt levélben igyekezett megnyugtatni a kutatókat, amelyben arról írt, hogy az új törvény alapján nem szüntetnének meg kutatóintézeteket, nem privatizálnák az ingatlanokat, minden átláthatóan történik, az sem igaz, hogy KEKVA-sítanák a kutatóintézeteket, az új törvény pedig inkább csak pénzügyi mozgásteret és autonómiát ad majd az egész hálózatnak. 

A kutatóhálózati dolgozókból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) ezzel kapcsolatban hétfőn hosszú Facebook-posztban szedte darabokra Gulyás állításait: 

  • A törvénytervezetben az áll, hogy a jelenlegi kutatóközpontok és -intézetek megszűnnének, a jogutód az újonnan alapítandó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lenne, azonban a javaslatban nem szerepelnek konkrét kutatóintézetek vagy kutatóközpontok, így semmiféle információ vagy garancia nincs a most működő kutatóhelyek újraalapítására
  • A törvénytervezet véleményezésére megint csak 2 napot hagytak az érintetteknek, ráadásul nincs nyilvános törvénytervezet, nincs társadalmi egyeztetés, nincsenek nyilvános jegyzőkönyvek a megbeszélésekről, és a reprezentatív szakszervezet képviselői hiába keresték többször is Gulyás Balázst, ő a párbeszédtől elzárkózott.
  • A tervezett új szervezeti struktúra sem részleteiben, sem lényegét tekintve nem ismert, így semmilyen garancia nincs például a meglévő kutatóintézetek folyamatos működésére, a vezetők kiválasztására, az egyes szervezeti szintek közötti átlátható kapcsolatra, és általában hiányoznak az átlátható működés minimumkövetelményei. A leendő Irányító Testület első elnökét a miniszterelnök nevezi ki, a tagokra semmilyen érdemi előírás nem vonatkozik, a Magyar Tudományos Akadémiát, amely a magyar tudományos közélet legfőbb letéteményese, kizárják a folyamatból.
  • A kutatók semmilyen garanciát nem látnak a törvénytervezetben a munkahelyek biztonságára és a dolgozók foglalkoztatására, ugyanis a tervezet szerint a leendő Irányító Testület „dönt a kutatóintézetek létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről”. A kutatóintézetek működtetésével, mindennapjaival kapcsolatos jogosítványok szintén az Irányító Testület, illetve a vezérigazgató kezébe kerülnének. Az Irányító Testület „tagjainak többségét a tudomány művelői közül választják ki”, de ez egy értelmezhetetlen kategória, nem világos, hogy milyen szerv bírálja majd el, hogy ki számít a „tudomány művelőjének”.
  • A kutatók azt sem látják biztosítva, hogy a HUN-REN költségvetése így majd nőni fog, mert erről sincsenek konkrétumok a javaslatban. 
  • Ha nem is KEKVA-nak hívják az új konstrukciót, a törvénytervezetben az szerepel, hogy ha a törvény valamit nem rendez, akkor „e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni”; ráadásul a tervezet a főbb pontokon, lényegi elemeiben a KEKVA törvény szó szerinti átirata, a szövegszerű egyezés kb. 50 százalékos. Az új szervezeti forma tehát magánalapítványhoz hasonló konstrukció lenne, olyan „sajátos magánjogi jogalany”, amelyre az alapítványok szabályai vonatkoznak.
  • A kutatók azt is szóvá teszik, hogy sem a jelenlegi, sem a tervezett rendszerben nincs olyan autonóm szerv, amelyet a kutatók vagy a dolgozók választanának, az Irányító Testület kinevezésére nincs és nem is lesz ráhatása a kutatóknak, a főigazgatók kiválasztásába szintén nem szólhatnak bele.
  • Gulyás Balázs arra is hivatkozott, hogy az Alkotmánybróság (Ab) szerint az Irányító Testület működése megfelel a tudományos kutatás szabadsága elvének, de az Ab egyrészt még egy korábbi verzióról mondott véleményt, másrészt akkor azt is kimondta, hogy alaptörvény-ellenes a kutatóhálózat átalakítása
  • A kutatók szerint az egész kutatóhálózatot kiárusíthatják, nem csak az ingatlanokat, mert a tervezet valójában közvagyonból magánvagyont képez a törvény erejénél fogva, tehát az új törvény közvagyont és közfeladatot privatizál. A magánalapítvány a bevételeiről, az általa kötött szerződésekről, a kifizetett megbízási díjakról sokkal szűkebb körben köteles elszámolni, mint egy állami szerv. 

Az ADF végül azt írja, hogy összességében kitartanak a véleményük mellett: a kutatóhálózatnak a Magyar Tudományos Akadémiánál a helye, és ez a törvénytervezet nem támogatható. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk