Körülbelül fél éve lehet hallani arról, hogy az Oktatási Minisztérium (OM) rendeletben kívánja szabályozni, mit fogyaszthatnak az iskolában a gyerekek. Januárban arról volt szó, hogy kitiltanának bizonyos termékeket a büfékből és az iskolák automatáiból - a chipseket, cukrozott italokat. Az általános felhördülés után nem tiltást, hanem ajánlást fogalmazott volna a tárca, most pedig már egy nagyon részletes kritériumrendszerről van szó. Az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) az OM-mel együttműködve olyan rendszert dolgozott ki, amely határértékeket állapít meg az "egészséget támogató élelmiszerekre". Ennek lényege, hogy eltüntesse a büfékből és az automatákból azokat az élelmiszereket, amelyek magas zsírtartalmúak, agyoncukrozottak vagy éppen koffeint tartalmaznak. Az ajánlás meghatározza, hogy például a péksüteményekben grammra lebontva minimum mennyi rost és maximum mennyi nátrium legyen. A határértékek nemcsak nassolnivalókról és üdítőkről szólnak, de a gabonapelyhek szénhidráttartalmát, a gyümölcslevek aroma-anyagát és a vajkrémek koleszterintartalmát sem kímélik. E kritériumrendszer az OM készülő rendeletének kísérő anyagául szolgálna, amely szerint a büfék és az iskolai áruautomaták kínálatát az EÜM fenti ajánlásait figyelembe véve kell összeállítani. Emellett a szülői szervezeteket és a diáktanácsot egyetértési jog illeti meg - egy idei minisztériumi felmérés szerint tudniillik a szülők ötvenhét százaléka beleszólna abba, hogy mit lehet árusítani az iskolai büfében. (Ennél jobban csak a tanári retorziók érdekelték őket. Hogy milyen idegen nyelvet tanítsanak, vagy legyen-e hét végi házi feladat, az már kevésbé volt népszerű körükben.)
Az egészséges étkezés szorgalmazása mindenképpen méltányolandó törekvés, különösen, ha az 1995-ös adatokat vesszük alapul, amikor a 12-13 éves gyermekek felének a napi fehérjebevitele nem érte el az ajánlott érték 70 százalékát, míg zsírbevitelük 17 százalékkal volt magasabb annál. A legrosszabbul
a konyhasó
állt: a gyerekek átlagos nátriumbevitele 283 százalékkal haladta meg az ajánlott mennyiséget az OM által oly szívesen idézett felmérés adatai alapján, amelyet az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) végzett tíz évvel ezelőtt. Ráadásul egy 2003-as kutatás kimutatta: naponta a tanulóknak kevesebb mint harmada fogyaszt gyümölcsöt, viszont cukrozott üdítőket és édességet egyharmaduk.
Energia kell - viszont nem mindegy, hogy miből. Az OM felhívta az élelmiszeripar és a civil szervezetek képviselőit, továbbá a dietetikusokat és a táplálkozási szakértőket, vitassák meg ezt még a nyáron (hogy a rendeletet ősszel el lehessen fogadni). Élelmiszer-ipari szakemberek véleménye szerint "meggondolatlanul elindított hólabdáról van szó", hiszen a készülő rendeletet eddig nem előzte meg komoly párbeszéd. Az OM az Európai Unióra hivatkozik, mondván, ott is van központi tiltás. Ez így nem igaz, az Európai Bizottság ez év március 15-én elfogadott egy platformot, amely összefogja az elhízás témakörében érintett összes szereplőt, aki vállalkozik az eddigi tapasztalatok összegzésére és előremutató, már működő programok terjesztésére. A platform azt is kimondja, hogy ha ez a spontán szerveződés nem eredményes, egyszer majd központilag is lehet szabályozni, ki mit egyen. Magyarországon is indult halvány kezdeményezés hasonló platform megvalósítására. Május elején az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) levélben megkereste a szakma képviselőit és az egészségügyi tárcát, amire a minisztériumból eddig nem érkezett válasz.
Csontos Csaba, az ÉFOSZ kommunikációs alelnöke elmondta, hogy szerintük
a probléma
olyan komplex, hogy megoldása nem lehet rövid távú; először fel kellene mérni, mekkora valójában az iskolabüfék és automaták szerepe a gyerekek táplálkozásában. A szövetség felemelte a hangját az ellen is, hogy a táplálkozást efféle rendelet szabályozza, hisz ez jogszabályi aggályokat vet fel. "Azzal, hogy az élelmiszereket egészséget támogató, illetve nem támogató csoportra osztjuk, stigmatizálunk bizonyos termékfajtákat" - mondta Csontos, hozzátéve, hogy "az EÜM-rendelet általános érvényű és nem korlátozódik az iskolákra". A minisztérium készülő rendelete a "3-18 éves korúak egészségét támogató élelmiszerekre vonatkozó" határértékekről szól, amelyet jelen formájában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) sem talál minden részletében elfogadhatónak. 'k azt vallják, hogy a mérték a lényeg, nem a korlátozás. Antal Emese elnök úgy fogalmazott: "Akár chipset is lehet fogyasztani, a jó minőségű csokoládénak jó élettani hatásai is vannak, a lényeg az, hogy megfelelő mennyiségben vegyük magunkhoz. És itt jön be az oktatás kérdése."
A büférendelet kritikusainak legtöbbje tehát azzal érvel, hogy a rendeletet nagyon alapos és komoly előkészítésnek kellene megelőznie az oktatásban. Lehet ugyanis, hogy a tiltás következtében valamivel kevesebb cukrozott üdítőt iszik a gyerek az iskolában, de az is lehet, hogy hazafelé menet beugrik a boltba némi nyalánkságért. Antal Emese szerint a büfék és automaták kínálatának átalakítása még örömöt is jelenthet, hiszen "a gyerek megveszi az alternatív kínálatot, és mint újdonsággal, elégedett lesz vele, igaz, eközben nem tudatosul, hogy miért is azt kell fogyasztani a másik helyett". Tehát az egészséges táplálkozást és életmódot nép-szerűsítő oktatásra van szükség, ami nemcsak a gyerekeket, de a szülőket és a tanárokat is eléri. Kérdésünkre, hogy tervezik-e a táplálkozástudatos oktatás hangsúlyosabbá tételét, Magyar Bálint elmondta: vannak különböző programok, és a kerettanterv lehetőséget ad a gyerekek közvetlen életviszonyaival összefüggő kérdések tárgyalására, de a tankönyvek a régi rutinon alapulnak, másrészt az iskolák a kimeneti vizsgákra való felkészítés miatt nem mernek eltérni a hagyományos úttól. Arról tehát, hogy "amit megesznek, az miből áll és a testük fejlődését hogyan befolyásolja, még a legelemibb módon sem esik szó egy környezetismeret-órán" - mondta a miniszter.
Éppen ezt sérelmezi az élelmiszer-ipari szakma és a civil szervezetek is, akik szerint mindössze a már futó és jól működő felvilágosító programokat kellene összehangolni és terjeszteni. Antal Emese például elmondta, hogy a három év óta működő ismeretterjesztő, tanárok továbbképzését is végző Nutrikid programot az élelmiszeripar támogatja. Az OM-rendelet másik célpontjai az italautomaták, bár az ezeket forgalmazó szövetség szintén együttműködne a minisztériumokkal az egészséges életmódra ösztönzésben. Kádár Attila, a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) elnöke azt javasolja, hogy az automatán is el lehessen helyezni feliratokat, információs szövegeket (mellesleg az OM hasonló ötlettel állt elő az iskolatejjel kapcsolatban - lásd keretes írásunkat). Érdeklődésünkre, hogy a rendelet betartható lesz-e, vagyis az automaták kínálatát át lehet-e alakítani a határértékeknek megfelelően, Kádár bólogatott: szendvicset vagy ásványvizet is lehet velük forgalmazni. Hozzátette viszont, hogy a felméréseik szerint az automaták elenyésző részt jelentenek a diákok táplálkozásában, hiszen "hetente a gyerekek átlagosan két pohár italt fogyasztanak a melegital-automatából. Valószínűtlen, hogy ez a mennyiség nagyban hozzájárulna az elhízáshoz. Jó lenne összehasonlítani azon tanintézmények diákjainak az egészségét, ahol nincs iskolabüfé és automata, azokéival, ahol van."
A MIÁSZ elnöke úgy látja: még fontosabb lenne megvizsgálni, mit esznek a gyerekek az iskolai menzán. A rendelet ugyanis egyáltalán nem tárgyalja e konyhák kínálatát - ahol pedig a költségtakarékosság nem elhanyagolható szempont -, az OM és az EÜM egymásra épülő rendelete csak a büfékre és az automatákra vonatkozik. Ez még jobban alátámasztja azon véleményeket, miszerint elkapkodott, nem végiggondolt lépésről van szó. Május legelején a két minisztérium és a földművelésügyi tárca közös "büfékonferenciát" tartott, melynek "utazó nagykövete" Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége volt. ' a felszólalásában annak örült, hogy talán még aznap elindul egy párbeszéd a minisztériumok, a szakma és a civil szervezetek között, majd az első szünetben távozott. Számos érintett azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a kérdés
politikai nyomásra
kerül elő újra és újra, kicsit más formában, de valós párbeszéd nélkül. Abban mindenki egyetért, hogy a rendelet jelenlegi formájában (ami valószínűleg még változik a nyár folyamán) szinte betarthatatlan. Képzeljük el, amint egy büfés megpróbálja a rosttartalom alapján mérlegelni, hogy melyik cég lekváros batyuját érdemes megrendelnie. A csomagolt holmiknál könnyebb a helyzet, mert a címkén olvasható az összetétel, de a friss áruknál nem könnyű, hiszen a vendéglátósnak nem kell feltétlenül táplálkozás-szakértőnek lennie. Ahhoz, hogy ez kezelhetőbb legyen, a kritériumrendszert le kellene fordítani konkrét élelmiszerekre, az élelmiszer-ipari cégek minden egyes termékére, ami viszont versenyellenes.
Az OM és az EÜM pályázatot írt ki a büfék kínálatának átalakítására, amelynek a fődíja ötszázezer forint. Ezt a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda ajánlja fel, és a gyermekek egészségét közvetlenül szolgáló célokra lehet majd felhasználni, például táboroztatásra. Emellett pedig három nyertes iskola együtt tornázhat Schobert Norbival, aki elég szorosan együttműködik az Egészségügyi Minisztériummal. Május végén a Norbi által szervezett Hősök Tornáján például a színpadot és a rendezvényt is a minisztérium biztosította, Norbi pedig cserébe népszerűsíti a népegészségügyi programot. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára kifogásolta, hogy Norbi update-termékeit a tárca ilyen módon közvetve reklámozza, ami már csak azért is aggályos, mert táplálkozástudósok szerint tudományosan nem megalapozott a fogyókúrás szisztémája. Fazekas a problémát abban látja, hogy "működik a forráseffektus, vagyis ha a minisztérium szerint a program jó, akkor jobban hiszek a fogyókúrának, mint ha a bulvárlapban olvasom".
Farkas Eszter
| Légy a tejben Bizonyos hírek szerint az iskolatej dobozán hirdetéseket helyez el az OM, hogy az ebből származó bevételt visszaforgathassák az ingyenes tejtermékeket biztosító iskolatejprogramba. Ám mivel a közoktatási törvény tiltja az óvodákban, általános iskolákban és kollégiumokban a hirdetést - kivéve, ha ez környezetvédelemmel, egészséges életmóddal vagy kulturális tevékenységgel függ össze -, a direkt termékreklámot elvetették. Az OM azt szeretné, ha az iskolatejen olyan ismeretterjesztő szövegek jelennének meg, amelyek mondjuk az egészséges táplálkozással, a parlagfűvel vagy éppen az olvasással kapcsolatosak. Magyar Bálint arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi tervek szerint egy stilizált tehén lesz látható a poháron. A szakma egyébként arra kapta fel a fejét, hogy az iskolatej-üzenetek kivitelezésével az Autoplakát Hálózat nevű cég vezetőjét, Rácz Zoltánt bízták meg, aki Rácz Jenő egészségügyi miniszter fia. Rácz Zoltán megkeresésünkre elmondta: cége az üzenetek nyomdai kivitelezését vállalta, mindenfajta pénzmozgás nélkül. |
