Bekerül az alaptörvénybe a települések önvédelme, a kormány dönthet az állampolgárság felfüggesztéséről

  • narancs.hu
  • 2025. április 3.

Belpol

Módosít az alaptörvény-módosításon a Fidesz, bekerül a "helyi közösségei önazonossághoz való joga", és nem a köztársasági elnöknek kell döntenie az állampolgárság felfüggesztéséről. 

A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja az alaptörvény soron lévő, 15. módosítását, amely tartalmazná a Pride korlátozását, a "szuverenitást veszélyeztető" kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggesztését, a drogok betiltását, a fideszes képviselők azonban nem sokkal az ülés előtt módosításokat terjesztettek be az alaptörvény-módosításhoz – szúrta ki a Telex

A legfontosabb változás, hogy most kerülne csak bele a javaslatba a települések "önvédelemhez való joga", amit Orbán Viktor miniszterelnök még meglehetősen homályosan a februári évértékelőjén lengetett be, mondván a kistelepüléseknek meg kell adni a lehetőséget, hogy gátat szabjanak a beköltözésnek. Erről később Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, a települések különböző módszerekkel megtilthatnák az ingatlanvásárlást a beköltözni akaróknak, és ezt sarkalatos törvényben tennék lehetővé. 

A vonatkozó törvénycsomagot még nem terjesztették be a parlamentnek, de az alaptörvényben már most megágyaznának a települések önvédelmének. A jelenlegi verzióban az szerepel, hogy "Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához", ezt azonban most kiegészítenék egy mondattal:

"A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével."

Az indoklás szerint a helyi önazonossághoz való jog egy olyan új kollektív jellegű jog, „amely védelmet nyújthat azon települési közösségek számára, amelyek meg kívánják óvni a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat”.

Egy másik komoly változtatás az alaptörvény-módosítás korábbi verziójához képest, hogy mégsem hirdethetne örökre veszélyhelyzetet a kormány. Az új verzió szerint minden maradna úgy, ahogy eddig volt: a kormány harminc napra hirdethetne veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatná azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.

Az is szerepel a törvényalkotási bizottságnak benyújtott módosításban, hogy nem a köztársasági elnök dönt a magyar állampolgárság felfüggesztéséről – a felfüggesztéssel kapcsolatos törvényt kedd este adta be Halász János fideszes képviselő, eszerint az állam legfeljebb tíz évre függesztheti fel "azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent".

Bár az alaptörvény szerint a köztársasági elnöknek kell döntenie az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben, most úgy módosítanák az alaptörvényt, hogy "a felfüggesztés kivételével", ugyanis a Halász által beadott törvény szerint

egy később rendeletben kijelölt miniszter dönthet majd az állampolgárság felfüggesztéséről. 

Egy másik módosítás kiveszi azt a kitételt, hogy EGT-állampolgároktól (szöveg szerint "a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára") ne lehetne elvenni a magyar állampolgárságot, vagyis a módosítás szerint az uniós kettős állampolgárok sem lennének kivételek. 

Módosítanak emellett az anya és az apa sorrendjén is: az alaptörvényben 2020 óta az szerepel, hogy "az anya nő, az apa férfi", de mivel most – az indoklás szerint "a teremtés sorrendjével egyezően" – az is belekerül az alaptörvénybe, hogy "az ember férfi vagy nő", az eredetileg benyújtott módosításban az apa és anya sorrendjét is felcserélték és azt írták: "az apa férfi, az anya nő". Ezt is javítják most, és marad az a sorrend, hogy "az anya nő, az apa férfi".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.