Bekerül az alaptörvénybe a települések önvédelme, a kormány dönthet az állampolgárság felfüggesztéséről

  • narancs.hu
  • 2025. április 3.

Belpol

Módosít az alaptörvény-módosításon a Fidesz, bekerül a "helyi közösségei önazonossághoz való joga", és nem a köztársasági elnöknek kell döntenie az állampolgárság felfüggesztéséről. 

A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja az alaptörvény soron lévő, 15. módosítását, amely tartalmazná a Pride korlátozását, a "szuverenitást veszélyeztető" kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggesztését, a drogok betiltását, a fideszes képviselők azonban nem sokkal az ülés előtt módosításokat terjesztettek be az alaptörvény-módosításhoz – szúrta ki a Telex

A legfontosabb változás, hogy most kerülne csak bele a javaslatba a települések "önvédelemhez való joga", amit Orbán Viktor miniszterelnök még meglehetősen homályosan a februári évértékelőjén lengetett be, mondván a kistelepüléseknek meg kell adni a lehetőséget, hogy gátat szabjanak a beköltözésnek. Erről később Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, a települések különböző módszerekkel megtilthatnák az ingatlanvásárlást a beköltözni akaróknak, és ezt sarkalatos törvényben tennék lehetővé. 

A vonatkozó törvénycsomagot még nem terjesztették be a parlamentnek, de az alaptörvényben már most megágyaznának a települések önvédelmének. A jelenlegi verzióban az szerepel, hogy "Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához", ezt azonban most kiegészítenék egy mondattal:

"A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével."

Az indoklás szerint a helyi önazonossághoz való jog egy olyan új kollektív jellegű jog, „amely védelmet nyújthat azon települési közösségek számára, amelyek meg kívánják óvni a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat”.

Egy másik komoly változtatás az alaptörvény-módosítás korábbi verziójához képest, hogy mégsem hirdethetne örökre veszélyhelyzetet a kormány. Az új verzió szerint minden maradna úgy, ahogy eddig volt: a kormány harminc napra hirdethetne veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatná azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.

Az is szerepel a törvényalkotási bizottságnak benyújtott módosításban, hogy nem a köztársasági elnök dönt a magyar állampolgárság felfüggesztéséről – a felfüggesztéssel kapcsolatos törvényt kedd este adta be Halász János fideszes képviselő, eszerint az állam legfeljebb tíz évre függesztheti fel "azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent".

Bár az alaptörvény szerint a köztársasági elnöknek kell döntenie az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben, most úgy módosítanák az alaptörvényt, hogy "a felfüggesztés kivételével", ugyanis a Halász által beadott törvény szerint

egy később rendeletben kijelölt miniszter dönthet majd az állampolgárság felfüggesztéséről. 

Egy másik módosítás kiveszi azt a kitételt, hogy EGT-állampolgároktól (szöveg szerint "a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára") ne lehetne elvenni a magyar állampolgárságot, vagyis a módosítás szerint az uniós kettős állampolgárok sem lennének kivételek. 

Módosítanak emellett az anya és az apa sorrendjén is: az alaptörvényben 2020 óta az szerepel, hogy "az anya nő, az apa férfi", de mivel most – az indoklás szerint "a teremtés sorrendjével egyezően" – az is belekerül az alaptörvénybe, hogy "az ember férfi vagy nő", az eredetileg benyújtott módosításban az apa és anya sorrendjét is felcserélték és azt írták: "az apa férfi, az anya nő". Ezt is javítják most, és marad az a sorrend, hogy "az anya nő, az apa férfi".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.