Miközben Magyarország jobban teljesít, a rezsicsökkentéssel és közműadóval sújtott önkormányzati tulajdonú közműcégeknek egyre rosszabb: a fejlesztéseken és személyi kiadásokon kell spórolniuk. A rezsiharchoz példamutatóan sok pénzzel járul hozzá a főváros, a budapesti adófizetők 10-15 milliárd forintja landol a frontvonalakon.
| ||
A második Orbán-kormány időszámítása szerint 2013 a rezsicsökkentés, 2014 a rezsiharc éve. A kormány tavaly decemberi döntésének megfelelően idén januártól a gáz, az áram, a távhő, majd júliustól a víz, a csatorna, a szemétszállítás és a kéményseprés díja csökkent 10 százalékkal. Ez volt az első két ütem, az újabb 11 százalékos rezsicsökkentésről szóló javaslatot pedig két hete szavazta meg a parlament. A rezsicsökkentéssel együtt közműadóval is sújtották a közszolgáltatást végző cégeket, továbbá új sarc a palettán a minden egyes ellátott fogyasztó után a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak fizetendő 100 forint. Ez utóbbit a vízi közműtársaságok, a távhő-, gáz- és áramszolgáltatók, a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek fizetik, vagyis ez is a közszolgáltatást végző társaságok eredményét csökkenti. És ezzel nincs vége, mert a közszolgáltatói, más néven Robin Hood-adó 11-ről 31 százalékra emelése szintén jókora többletteher e vállalatoknak.
De ezek a cégek legalább nem ringatják magukat hamis illúzióban, mint a fogyasztó, aki azt hiszi, hogy a rezsicsökkentés, a közműadó meg a többi vonatkozó adótétel következményei őt nem érintik. A rezsicsökkentés miatti bevételkiesést és az új adók miatti többletkiadást ugyanis a közszolgáltató cégek nyelik be – csakhogy ezek tulajdonosai jórészt önkormányzatok, amiket viszont a fogyasztók tartanak el a befizetéseikből és az adóforintjaikból.
A ma megjelent Magyar Narancs sorra veszi a fővárosi közművek rezsicsökkentés (és a fideszes gazdasági szabadságharc egyéb következményei) miatti veszteségeit, valamint tájékoztat néhány nagyváros hasonló cégeinek helyzetéről.
