Bérelt raktárakban áll több ezer lélegeztetőgép

  • narancs.hu
  • 2022. december 25.

Belpol

A Momentum szerint majdnem 400 millió közpénz arra ment el, hogy ne legyen ebből az ügyből még nagyobb botrány.

– Hálásak vagyunk.

– Köszönöm.

– Köszönjük. Portyázzon még!

– Küzdök tovább. 

Ez a beszélgetés hangzott el kamerák előtt a miniszterelnök és a lélegeztetőgépek beszerzésén dolgozó cég képviselője között, amikor lepakolták a Magyarországnak megvett berendezések egy részét. Az RTL Híradó által bemutatott felvételen látszik, a csomagoláson kínai írásjelek mellett ez a felirat áll: Hajrá Magyarország!

A koronavírus-járvány idején készült híradórészletet azért idézte fel a riport, mert most arról van szó, hogy az állam által közvetítő révén 300 milliárd forintért megvásárolt mintegy 16 ezer lélegeztetőgépből valamennyi – valószínűleg a beszerzett mennyiség nagyobbik fele – bérelt raktárakban áll, és – mint az Átlátszó novemberben megírta – eddig közel 400 millió forintba került a raktározásuk.

A riport szerint a miniszterelnök egy alkalommal azt mondta, előfordulhat, hogy egyszerre 8000 ilyen készülékre is szükség lehet itthon, ám a jelek szerint a magyar egészségügy kétezernél többet egyszerre nem tud működtetni, mert nincs több szakember a használatukra.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt nyilatkozta, a nagykövetségek kaptak lehetőséget arra, hogy ha helyben szükség lehet lélegeztetőgépekre, venni vagy kérni szeretnének, akkor erről lehet tárgyalni. 

Bár az RTL nem kapott választ a minisztériumtól arra a kérdésre, eddig mennyit sikerült a gépekből eladni, és mennyit adtak ajándékba, az korábban kiderült, hogy ajándékként több száz darab került Csehországba, a Felvidékre, Kárpátaljára,  a Vajdaságba, Boszniába, Libanonba, Jordániába, Kirgizisztánba, Ugandába, Moldovába és Tunéziába. 

Az RTL riportjában Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese azt mondja, az a pénz, amibe a raktározás kerül, olyan közpénz, ami azért megy el, hogy a kormány ebben az ügyben ne szenvedjen el még nagyobb arcvesztést: „szétlopták az egészet, pandémia idején, és aztán még raktározzák, közpénzből”.

Közben a lélegeztetőgépek beszerzésével megbízott cég végelszámolással megszűnt, nemrég pedig az üzleten legtöbbet kereső anyavállalat is gazdát cserélt, és az új tulajdonos ott is elrendelte a minap a végelszámolást.

Az RTL-nek a gépek szükségességét firtató kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium most azt felelte, hogy a következő évtized a járványok és a migráció évtizede lesz, ezért a kormány felkészül minden eshetőségre: az életmentő lélegeztetőgépekből is rendelkezésre áll a stratégiai készlet, hogy az ország és a magyar emberek soha ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.