Tegnap reggel, miközben újabb hangfelvétel érkezett Vogel Evelin köreiből Magyar Péter lejáratására, a Tisza Párt első embere sajtótájékoztatót tartott, hogy visszaszerezze a tematizálás képességét a lejáratóitól. Bejelentette, hogy elindul A Magyarok Hangja elnevezésű online konzultációjuk, hogy „fórumot adjon a társadalmi párbeszédre”. Maga a párt elnöke hangsúlyozta, hogy az ő felmérésük más, mint a Rogán Antal-féle Nemzeti Konzultáció, amelyet „teljesen mindegy, hogy hányan, milyen válasszal küldenek vissza, és teljesen mindegy, hogy ki mit ír, csupán kormányzati adatgyűjtési eszköz”.
Első pillantásra valóban más A Magyarok Hangja, de ha valaki fellép az oldalra, és elkezdi a kitöltést, láthatja, hogy a Tisza Párt is szeretne némi betekintést kapni arról, kiféle és miféle emberek érdeklődnek irántuk: a regisztrációnál meg kell adni az emailünket, a teljes nevünket, az irányítószámunkat, és velünk egy háztartásban élők számát és be kell lőnünk a háztartásunk nettó jövedelmét is (ez utóbbi nem kötelező). Mindezt nem lenne ildomos egy lapra helyezünk azzal, amikor a Kormányzati Tájékoztatási Központ a saját adóforintjainkon spammeli tele a postaládánkat az ívekkel, és olykor még a Covid-oltások idején megadott email címeinket is politikai tartalommal bombázza. A modern politikában kikerülhetetlen feladata egy politikai pártnak, hogy tudja, milyen közönsége van és kikre számíthat – Magyaréknak pedig a Fidesz hatalmas erőforrásfölénye mellett kell ezt teljesítenie.
A Magyarok Hangja kérdőívét egész máshogy kell kitölteni, mint a Fidesz nemzeti konzultációját.
Orbánék trükkje, hogy olyan eldöntendő kérdéseket tesznek fel, amik nagyjából a „Nemzethalál vagy Fidesz?” kettős opcióra rímelnek: akarja-e, hogy a migránsok elrabolják asszonyainkat és lányainkat, vagy jó nekünk az erős nemzeti kormánya? Engedelmes kutyaként nyalogassuk Brüsszel tenyerét, vagy legyen olcsó a rezsi?
Magyar Péterék tesztje inkább egy játék, amely 5 témában vet fel 5-10 pozitív intézkedést, és nekünk témánként 15 aranytallérunk van szétosztásra. Ha fontosabbnak tartjuk az egészségügyi dolgozók béremelését annál, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták, akkor előbbinek több aranytallért adhatunk, mint az utóbbinak. Ez a megoldás annyiban kézenfekvő, hogy szemmel láthatólag az ellenzéki szavazókat a legkevésbé sem osztja meg az „oktatás-egészségügy” mantraként ismételgetett kettős jelszava. Magyar Péternek viszont tudatnia kell a széles tömegekkel, hogy ezekért az ügyekért kész küzdeni.
Az egészségügy kétszer öt kérdése – ami mindenkit foglalkoztat
Az egészségügyet érintő kétszer öt felvetés a megnyúlt várólistákra, a betöltetlen háziorvosi praxisokra, az ápoló- és szakorvoshiányra, a kórházak felszereltségére és karbantartására, a mentőellátás minőségére fókuszál, a betegségek megelőzésére, valamint arra, hogy a Fidesz-kormány a magánegészségügy felé tereli azokat, akik azt kicsit is megengedhetik maguknak.
Mindegyik valós probléma. Egy májusi adat szerint Magyarországon 40 ezer beteg szerepel várólistán, ebből 15,1 ezer beteg térdprotézisre, 13,7 ezren szürkehályog-műtétre, 8,7 ezren pedig csípőprotézisre várakoztak – mindegyik rutinbeavatkozás, amit mégsem tud elégséges ütemben ellátni az állami rendszer. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adataiból pedig az is kiderült, hogy a térdprotézisre akár egy teljes évet várni kell, sőt, Kiskunhalason és Kaposváron akár 600 napot is. Ehhez képest a Tisza felvetné, hogy a várakozási idő ne legyen több 6 hónapnál. Nemes célkitűzés, de a megoldási javaslaton még dolgozni kell. A háziorvosi praxisok kérdése ugyancsak visszatérő probléma, főleg idén, amikor ötven százalékkal nőtt a tartósan ellátatlan praxisok száma a tavalyihoz képest. Úgy tűnik, a kormány által indított, az első praxishoz jutási és letelepedési támogatás nem elég vonzó. (Összehasonlításképpen: 2016-ban csak 252 praxis volt betöltetlen, idén 910.) A kórházak felszereltsége, higiéniai állapota Magyar Péter nyári slágertémája volt klímástul és WC-papírostul. De a magánegészségügy kormányzati hátszéllel való „előretöréséről” is cikkeztünk – ezt a Tisza „Orbán-tervnek” nevezi. Kincses Gyula MOK-elnök szerint azokban az országokban jellemző, ahol az egészségügy funkciója gyengül, romlik. „A magánegészségügy előretörése ugyanakkor nem old meg mindent. Az ugyanis nem a populációs egészségi állapotra gyúr, nem a szükségletek igazságos kielégítése a dolga, hanem a fizetőképes keresleté. Emellett a magánegészségügy még mindig alapvetően izolált ellátások halmaza.”
Az egyik javaslat a betegségek megelőzésére vonatkozik, ami valószínűleg szűrőprogramokat, de akár a sportos életmód népszerűsítését is jelentheti. Furcsa módon a konzultációban szerepel egy olyan felvetés is, hogy a kormánytagok és parlamenti képviselők csak állami egészségügyet vehetnének igénybe: talán emlékszik még valaki arra, hogy Magyar Pétert azzal támadták, hogy miniszterférjként igénybe vette a Honvédkórház VIP-ellátását. Ezzel együtt is demagóg húzásnak tűnik megtiltani egy politikusnak, hogy ott végeztesse el a térdműtétjét, ahol szeretné.
Nyugdíjasok – egy olyan választócsoport, ahol a Fidesznek előnye van
A legutóbbi közvéleménykutatások még azt mutatták, hogy a kormánypárt előnyt élvez az 50 év felettiek körében, a 65 évnél idősebbeknél egyértelmű a Fidesz fölénye (46 százalék) 13 százaléknyi tiszás szavazó ellenében.
A Magyarok Hangja konzultáció egyik legkézzelfoghatóbb felvetése (ígérete?) a 160 ezres minimumnyugdíj, ami ráadásul a minimálbérhez lenne kötve, valamint az, hogy a férfiak is igénybe vehessék 40 év munkaviszony után a korkedvezményes nyugdíjat. Noha Orbán nem beszélt a nyugdíjkorhatár emeléséről, erre „Orbán-tervként” hivatkozik a Tisza kérdőíve. (A magyar nyugdíjkorhatár emelésére valójában csak 2035 körül lehet komoly téma, amikor nyugdíjba mennek a „Ratkó-unokák”, és a nyugdíjasok száma 2 millióról 2,3 millióra nőhet.) Utolsó felvetésként az idősgondozás európai színvonalra emelése szerepel. Ez is valós probléma: a kormány 2019 óta nem közli, hányan várnak idősotthoni elhelyezésre, de már akkor is minden második férőhelyre várt valaki, és azóta ez az arány duplájára is emelkedhetett.
Nem egyszerű kérdés, hogy Magyar Péterék tudnak-e szavazókat szerezni ezekkel az ígéretekkel, ha a tizenharmadik, -negyedik havi nyugdíj van a mérleg másik serpenyőjében.
Családok – még egy fideszes slágertéma
Orbán Viktor legutóbbi strasbourgi látogatásának kínos pillanata volt, amikor kezet kellett fognia Magyar Péterrel, de az sem volt kellemes, amikor az európai nyilvánosság előtt egy újságírói kérdésből kiderül, hogy mintegy 30 euró (12 200 forint) a havi családi pótlék Európa erős emberének országában. Magyar Péter az összeget megduplázná és inflációkövetővé tenné – bár lehet, hogy inkább triplázni kéne.
A családi adókedvezmény emelését is felveti a Tisza. Ezt a Fidesz épp most tette témává, annak ellenére, hogy ez a támogatási forma a rászorulóknak kevésbé, a magas jövedelműeknek annál jobban kedvez. „Lehet, hogy két lépésben – majd nem egyszerre emeljük ezt meg –, de egy év alatt meg kell duplázni a gyerekek után járó családi adókedvezményt” – mondta a múlt pénteken a Kossuth Rádióban a miniszterelnök. A Tisza Párt konzultációjában legalább aranytallérokkal szavazhatunk róla, hogy a pótlékot vagy az adókedvezményt tartjuk fontosabbnak.
De arról is voksolhatunk, hogy fontosnak tartjuk-e az egyszülős családok támogatását, a beteg gyerekek méltó megélhetését. A Tisza egyik felvetésében a háromgyerekes anyákra és a gyereküket egyedül nevelő anyákra is kiterjesztené az szja-mentességet. Ez jelenleg a legalább négygyerekes anyák kiváltsága.
Gyermekvédelem – keveseket érint közvetlenül, de sokak számára érzelmi kérdés
Magyar Péter felbukkanása egy, a gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányosságait mutató pedofilügy után történt. Talán ezért is kapott külön „fejezetet” ez a téma a konzultációban.
Az első felvetés, amely felgyorsítaná az örökbefogadási eljárás idejét, nem jelentene egyértelműen pozitív változást. Novák Katalin még család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként kezdeményezte, hogy az újonnan jelentkező örökbefogadni szándékozó szülőknek ne legyen kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése. Az intézkedés célja a gyorsítás volt, de megosztotta a szakmát. Egy tavalyi hír szerint a tanfolyamok akadoznak a beszerzési stop miatt, de aki hozzájut, annak legalább ingyenes a korábban 60-80 ezres képzés.
Annál fontosabbnak tűnik a gyerekvédelmi dolgozók anyagi és szakmai megbecsültsége, amire érdemesebb aranytallért szánni. Biztos sokan szavaznak arra is, hogy a gyerekek ellene elkövetett bűncselekmények ellen zéró toleranciát alkalmazzon a bíróság, és ezeket gyorsított eljárásban, „speciális bűnüldözési csoportok” bevetésével vizsgálják ki. Ez ugyan jól hangzik, de hevenyészett felvetésnek számít. De nem annyira, mint Orbán kétségbeesetten hozott módosítása a K. Endre-ügy után, amikor a gránitszilárdságú Alaptörvénybe vésték, hogy a köztársasági elnök „egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja”.
Közlekedés – ahol Lázár János elbukott
Demagóg intézkedésnek hangzik, de valójában nem az visszakövetelni a gyorsforgalmi- és autópálya-hálózatot „Mészáros Lőrinctől és a többi oligarchától”. Ahogy mi is megírtuk, a kormány felfoghatatlan mértékű összegeket fizet ki Mészáros és Szijj László cégeinek, miután 35 évre (!) nekik adta az autópálya-koncessziókat. Évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.-nek, és ez a pénz hosszú időn át erősíthet a pártot.
Sokan sokféle módon ígérték már, hogy megjavítják a kátyús utakat az ország kevésbé fejlett részein is – most a Tisza is felkínálja ezt a lehetőséget. Nem biztos, hogy vidéken is késő esti buszjáratokra van szükség, de szavazhatunk erről is. Azonban úgy tűnik, nagyon sok pénz kellene ahhoz, hogy a „teljes tömegközlekedés” akadálymentes legyen Magyarországon.
Ugyancsak a közlekedésről szól a kérdőív utolsó blokkja: itt Lázár Jánosnak adhatunk pár virtuális gyomrost. A Tisza Párt a vasútfejlesztések újraindítását, a bezárt pályák megnyitását, a vidéki nagyvárosok közötti gyorsvasúthálózat kiépítését veti fel, ezekhez képest kevésbé tűnik fontosnak – és kivitelezhetőnek – hogy minden tömegközlekedési eszközön lehessen biciklit, rollert szállítani. Magyar Péter személyes megoldási javaslata is bekerült a Duna magasabb szintű bevonása a közlekedési infrastruktúrába.
A Magyarok Hangja kérdőívéről furcsa módon hiányoznak az oktatást és a gazdaságot érintő kérdések. Előbbire magyarázatot nem találunk – hiszen Magyar Péter korábban az iskolarendszer olyan kevéssé taglalt kérdéseiről is szívesen beszélt, mint a menza minősége –, így nem találjuk az oktatás központosítására, a Klebelsberg Központ megszüntetésére, a szabad tankönyvválasztásra, a tanári bérrendezésre vonatkozó megállapításokat sem. De hiányoznak a kínai akkumulátorgyárakat, a kínai hitelfelvételt vagy éppen az infláció elleni „harcot” taglaló kérdések is. Igaz, a Tisza megállapításai – az egy-két orbánozással együtt is – nélkülözik azt az uszító hangnemet, ami a sorosozó, brüsszelező Rogán-féle konzultációra jellemző. (Az Európai Bizottság éppen ma cáfolta a Nemzeti Konzultáció egyik hazug állítását, miszerint Brüsszel a 13. havi nyugdíj eltörlését kérte volna.)
Az is nagy különbség, hogy míg a Fidesz olyan ügyekben kér „megerősítést” az emberektől – irányított kérdésekkel –, amikről már döntött, a Tisza a most alakuló szakpolitikai programjához kér véleményt az emberektől. Nem meglepő, hogy a kérdőív inkább lakmuszpapírnak jó. Azt mutathatja meg a Tisza szakmai stábjának, hogy mi az, ami sürgetőbb az embereknek, és mi az, amit később is elég lesz megvalósítani. Ha Magyar Péter a héten megkezdi az országjárását, nem érkezik teljesen üres kézzel. A kimondatlanul is szociáldemokrata intézkedésekkel némi ízelítőt ad belőle, mit ígér 2026 után.
