Bevásárlóközpont-terv a földalatti végállomásához - Csőlátások

  • Somlyódy Nóra
  • 2008. szeptember 4.

Belpol

Zuglóban civilek és a Fidesz állnak szemben a baloldallal, amely támogatja a Raiffeisen fejlesztési tervét a kisföldalatti (M1) Mexikói úti végállomásának területére. Noha az ellenzők elértek némi módosítást, a csörte folytatódik. Somlyódi Nóra
Zuglóban civilek és a Fidesz állnak szemben a baloldallal, amely támogatja a Raiffeisen fejlesztési tervét a kisföldalatti (M1) Mexikói úti végállomásának területére. Noha az ellenzők elértek némi módosítást, a csörte folytatódik.

A baj az, hogy a millenniumi földalatti vasút - a Millfav - Mexikói úti végállomásának két nézete van, és a saját érdeke szerint mindenki csak az egyiket látja. Egyrészt a végállomás a főváros harmadik körútjának és az M3-as sztráda bevezető szakaszának a találkozásánál helyezkedik el. A Hungária körút óriási forgalmat bonyolít, a legelőnyösebb csomópontjai beépítéséért nagy a verseny. Fejlesztése a fővárosi önkormányzat fontossági listáján előkelő helyet foglal el, bár ez az eltelt közel húsz év építkezésein csak jóindulattal mérhető le. A Mexikói úti az utolsó olyan jelentős metróállomás, amin nem hagyott nyomot a rendszerváltás, eltekintve attól, hogy egyszer csak a főváros legfontosabb sugárirányú tengelyén, az M3-assal meghoszszabbított Andrássy út vonala mentén találta magát. A végállomás épülete jobb napjaiban sem volt szép, körülötte egy repedezett betonszigeten egymás hegyén-hátán parkolnak az autók, bódésor és bozótos váltja egymást. Az épület mögött - és ez a másik nézet - a millenniumi földalatti remíze található, ahol egy ápolt, ám magas kerítéssel elzárt domb belsejéből bukkannak ki és fordulnak meg a kontinens első földalattijának nyikorgó szerelvényei. Egy utcával beljebb az előző századforduló kertvárosi hangulata uralkodik, villákkal, családi házakkal, amiket a Zuglóban elszabadult lakóparképítés - eddig legalábbis - még nem ért el. Ráadásként az üzemi terület és a Hungária körút között még a Budapest-Cegléd - vagyis a Nyugat-Európát Románián át a Balkánnal összekötő - vasútvonal is átcsörtet. Túlzás nélkül: Európa közepén vagyunk.

Ezt a sarkot nézte ki magának négy évvel ezelőtt a Raiffeisen Bank ingatlanfejlesztő cége egy bevásárlóközpont, egy irodaház és egy szálloda építésére, amire SCT Milfav Kft. néven projektcéget alapított. Nyilván nem Európa közepét látta meg benne, hanem a BKV-val köthető üzlet előnyeit: ha fizet félmilliárd forintot, és épít egy új végállomást meg egy irodaházat a közlekedési társaságnak, akkor kilencvenkilenc évre használatba veheti a közel négyhektáros telket, amin a remíz bolygatása nélkül építkezhet is - és ezzel jobban jár, mint ha ingatlant vásárol magának. Az üzletben érintett még a fővárosi önkormányzat, amely a parkoló erejéig szintén tulajdonos a területen; a cég ennek a teleknek a használati jogát 400 ingyenes P+R parkolóhellyel váltaná meg, ami a bevásárlóközpontot kiszolgáló 600 parkolóhellyel egy épületben kapna helyet. Zugló, amely csak a kerületi szabályozási terv (kszt) miatt játszik szerepet, a fideszes Rátonyi Gábor polgármester idején támogatta az ügyet. 2006-ban a Raiffeisen kifizette a BKV-t, és egy olyan elképzelést vitt az önkormányzathoz, amiben két ötvenöt méter magas torony is szerepelt, hiszen a Hungária körúton túl már lehet ekkorát építeni. A két torony kisvártatva elhullott, és a csökkentett változat tavaly nyáron már az új polgármester, Weinek Leonárd (SZDSZ) asztalán landolt.

A projekttel először ebben a stádiumban találkozott a civil szféra, amit a Herminamező Polgári Kör (HPK, amelyet még 90-ben alapítottak), a Zöldövezet Közhasznú Egyesület és a Levegő Munkacsoport képviselt. Ez nem sokkal azelőtt történt, hogy a kerület tavaly novemberben a fővárosi közgyűlés elé vitte a kszt-t, hiszen a parkolótelek beépítése miatt módosítani kellett a fővárosi keretszabályozási tervet. Módosították is, noha éppen a Fidesz szavazott ellene, amit Ughy Attila (a Városképvédelmi Bizottság elnöke) a közgyűlésen azzal indokolt, hogy az átmenő forgalom kiszolgálására - amire elismerik, hogy szükség van - ez a komplexum

túlméretezett

A szálloda- és az irodaépület ugyanis harminc, a kereskedelmi központ huszonkét méter magas lenne, a terv tizenötezer négyzetméter üzletterülettel, tízezer hasznos iroda-négyzetméterrel és egy száztíz szobás szállodával számol, összesen bruttó negyvenötezer négyzetméterrel. A Fidesszel szemben a fővárosi baloldal - az előterjesztő Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes (SZDSZ) tolmácsolásában - úgy gondolta, a P+R parkolóra és a végállomás civilizálására égetően szükség van, amire pedig közpénzből nem telne.

A közgyűlés idején Zugló már hangos volt a beruházást ellenző - a Zöld Gyűrű Alapítvánnyal és a Védegylettel megerősített - civilektől, akik, bár nem alapjaiban voltak ellene, a volumen olyan mértékű csökkentését követelték, ami távolról sem harmonizált a Raiffeisen piaci elvárásaival - például legfeljebb tizennyolc méteres épületeket fogadnának el. Glasz Zsuzsa (HPK) a Narancsnak azt mondta, az a legfőbb aggályuk, hogy a projekt a parkolási problémákon nem enyhít, a bevásárlóközpont viszont növeli a kertvárosi utcák forgalmát. A központ ugyanis a vasút és az M3 közötti zárványrendszerben épül fel, aminek a keskeny leágazásait nem lehet megfelelően bővíteni, következésképp az autósok a zuglói kertváros kétszer egysávos utcáit használják majd menekülő útvonalként. (Eredetileg a Nemzeti Közlekedési Hatóság is súlyos kifogásokat emelt emiatt, de feltételekhez kötve végül elfogadta a beruházó elképzelését.) A civilek attól is tartanak, hogy sokan továbbra is a környező utcákban fogják letenni az autójukat, mert az új parkolóházban sem lesz több ingyenes férőhely, mint a jelenlegi lepusztult parkolótelken; továbbá a bevásárlóközponthoz tervezett hatszáz fizetős parkolóhely is kevés lesz a forgalmához képest. Beleznay Éva fővárosi főépítész szerint ezek a félelmek jórészt alaptalanok, mert a bevásárlóközpont éppen a nehéz megközelíthetősége miatt csak a környéken lakókat és a földalattira átszállókat vonzza majd, a forgalom csillapítását pedig a főváros megköveteli a beruházótól.

December óta tehát áll a bál Zuglóban. A fővárosi közgyűlés után Weinek polgármester azt nyilatkozta, hogy "a főváros nem tud olyan tervet ráerőltetni a kerületre, amit a kerület nem akar, márpedig a fővárosi léptékek és arányok az önkormányzatnak sem tetszenek" - pedig a polgármesternek már korábban is szembesülnie kellett a saját kszt-módosításának tervezetével. Ráadásul ha valaki, hát a zuglói SZDSZ teljes mellszélességgel a Millfav mellett van - a liberálisok sorai közt olyan sokat látott üzletemberrel, mint Killik Jenő, aki a városfejlesztési bizottság tagjaként a projekt előterjesztője, és aki Virág Attilának, az SZDSZ zuglói kötődésű pénzemberének több cégben is társa. Nem lehetett népszerűségi intézkedésnél több, hogy a liberálisok - és velük a szocialisták, akikkel a testületi többséget adják - a télen lefékezték a kszt-készítést, és engedményekre hajlottak, amiről harcos hangvételű jegyzőkönyvek is tanúskodnak. Az engedmények a környezettanulmányok felülvizsgálatát és egy közvélemény-kutatás készíttetését érintették. Az utóbbit az önkormányzat megfinanszírozta; először az új hatástanulmányokat is vállalta, majd mikor kiderült, hogy sokba kerülnek, hosszas huzavona után júliusra rálőcsölte a költségeket az SCT-re.

De addigra a civilek nagyobb erőkkel vonultak fel. A szocialisták zuglói tagtoborzási botránya miatt megüresedett képviselői helyre a július 29-i időközi választáson a Millfav-botrány miatt frissen létrehozott újabb civilszervezet, a Civil Zugló Egyesület is jelöltet állított Várnai László operatőr személyében, aki harmadik helyen végzett. (A Fidesz színeiben induló Cseke Vanda nyert, aki szintén a beruházás ellenzőit erősíti, frakciójával együtt.) Várnai - aki egy "irdatlan űrhajóhoz" hasonlította a Millfav-beruházást - a tavasz során egy alternatív beépítési javaslatot is elővezetett. Ezt figyelembe vette a Raiffeisen, amelynek igazgatója, Takács József a Narancsnak azt mondta, "áprilisban a konstruktív javaslatra végül átgondoltuk az addigi szabályozást".

Az új tervet

júliusban prezentálták az önkormányzatnak és a civilszervezeteknek, de úgy tűnik, ez sem mozdított az álláspontokon, ugyanis a civilek - Szalay Gábor építész véleményére alapozva - nem látnak benne változást, sőt, a hangoztatott negyvenötezer négyzetméteres beépítési lehetőség helyett hetvenötezret is kiolvasnak belőle. Takács szerint ennyiről szó sincs, viszont a 2007 nyárihoz képest ők "már így is drasztikusan csökkentették" a programjukat. Kompromisszum valóban van benne: belekerült a civilek által javasolt park (igaz, kisebb kivitelben), a járműparkot határoló Columbus utcát elzárták a gépkocsiforgalom elől, és ezen az oldalon előnyösebben tagolták az épületeket. A lapzártánk utáni kedden ezt a kerületi szabályozási tervet próbálja majd a baloldal elindítani az államigazgatási procedúrán (immár harmadjára, mert a testület a nyár folyamán nem volt határozatképes). Takács József és a polgármester most bízik benne, hogy az ősszel elkészülő hatástanulmányok megállapításai a kszt-t már nem módosítják tovább. A Medián közvélemény-kutatása időközben elkészült, és kimutatta, hogy a környék lakossága ugyan alultájékozott a beruházást illetően, de ha már valamit, akkor egy kertvárosi jellegű fejlesztést szeretne, játszótérrel, fákkal, kisebb léptékű, a földalatti végállomását is rendező fejlesztéssel.

Mindezek ellenére nincsen előre látható politikai akadálya annak, hogy a szeptemberi első testületi ülésen megszavazzák a kszt új koncepcióját. De ha simán túljutnak ezen, akkor is nyitva marad még néhány lényeges kérdés. Távolról sem tisztázott a településrendezési szerződés tartalma, ami a nagy léptékű projekteknél azokról a közcélú - többnyire közlekedési - fejlesztésekről rendelkezik, amelyek nem közvetlenül szükségesek a fejlesztő üzletéhez, de elengedhetetlenek az érintett terület működéséhez. A zuglói önkormányzat honlapjáról történetesen letölthető e szerződés azon változata, amit az SCT és a főváros januárban tárgyalt, de a kerületi dráma miatt elakadt vele. Az iratban az a kitétel is szerepel, hogy a fővárosi önkormányzat négyszázmillió forinttal beszáll a közcélú infrastruktúra-fejlesztések finanszírozásába. Ez úgy is láttatható, hogy a magáncég mindössze százmillióért jutott az ingatlan közel korlátlan használati jogához, hiszen ötszázmillió már ment a BKV zsebébe (közvetve a fővároséba), és ha a szerződést ebben a formában aláírják, négyszáz még visszamehet az SCT-hez. A fejlesztő nem így látja: szerinte a fővárosi hozzájárulás csak töredéke az általuk vállalt, közel hárommilliárdos közcélú infrastruktúra-beruházásnak, ami "szokatlanul magas mértékű", tekintve, hogy a teljes beruházási költség közel 15 százalékát teszi ki. Beleznay Éva szerint a négyszázmillióról szóló kitétel "csak a fejlesztő álláspontját tükrözi", a szerződés merőben előkészítetlen állapotban lelhető fel az interneten.

Figyelmébe ajánljuk