Hogyan támogat az ORTT? - Ma nekem, holnap neked

  • Varró Szilvia
  • 2008.09.04 00:00

Belpol

Politikai vagy hasraütéses alapon is nyerhet valaki pénzt az Országos Rádió és Televízió Testülettől. A testület szakmai bizottságai a nyilvánosság elől rejtve döntenek egyik vagy másik pályázó mellett. Titkolódzás, átláthatatlanság, politikai mutyik közpénzekből. Varró Szilvia
Politikai vagy hasraütéses alapon is nyerhet valaki pénzt az Országos Rádió és Televízió Testülettől. A testület szakmai bizottságai a nyilvánosság elől rejtve döntenek egyik vagy másik pályázó mellett. Titkolódzás, átláthatatlanság, politikai mutyik közpénzekből.

"Õ az akkor itt élő és boldognak szeretett volna lenni, és néha boldog is volt emberekről, viszonyaikról, álmaikról ír mint egy nagy családról a mi nagy családunkról amit úgy hívnak hogy Magyarország."

"Vagy a politika falja föl a vele kacérkodó írókat, vagy az írók szüntetik meg a politika inmoralitását (sic!)."

A Nyugat című folyóirat századik évfordulója alkalmából televíziós portréműsorok készítésére írt ki pályázatot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A fenti idézetek két olyan anyagból származnak, amelyek erre érkeztek. Nem ezek az egyedüli pályázatok, melyek Kosztolányi, Móricz, Babits és Ady anyanyelvét egy bukott kisiskolás szintjén adták vissza. Az idézett két pályázat azonban a nyertesek közé tartozik. Habár az elnyert pár milliós öszszeg az ORTT egyéb pályázataihoz képest csekély, az ügy jól illusztrálja a szervezet döntési és működési mechanizmusait.

Valahol mindenki nyugatos

A 13 nyertes közé ugyanis két kakukktojás is bekerült: az egyik kortárs magyar íróról és a Markó Béla költőről, RMDSZ-elnökről készülő portrék még erős jóindulattal sem illenek bele a Juhász Gyula szerelmes verseit vagy a Móricz és Ady, valamint Karinthy és Kosztolányi barátságát feldolgozó győztes opusok közé. Igaz, a pályázati kiírás tág teret adott a jelentkezőknek, hiszen "A Nyugat megjelenésének 100. évfordulója alkalmából televíziós portréműsorok készítésének támogatása" felhívás szó szerint véve akár úgy is értelmezhető, hogy abba bárki belefér.

A pályázatokról az ORTT pártok által delegált testületi tagjai döntenek, mégpedig egy előzetes bírálóbizottsági ajánlás után. A Műsorszolgáltatási Alaptól megtudtuk, hogy 2008-ban nyolc ilyen bizottság működik. Habár a törvény szerint a döntés szakmaiságáért felelős bírálóbizottsági tagoknak "köztiszteletben álló" személyeknek kell lenniük, őket a testületi tagok választják; akik pedig nyilván olyanokat jelölnek, akikben megbíznak.

"Az a baj, hogy gyakran már a bírálóbizottságok szintjén megköttetnek a politikai alkuk, holott azokban kizárólag szakmai vitáknak kellene folyniuk. Ha pedig a nagy ORTT-ben (ti. a testületben - V. Sz.) kétely merül föl egy-egy döntés miatt, a testületi tagok azzal takarózhatnak, hogy azt a szakmai bírálók akarták így" - érzékeltette a helyzet faramuciságát a szervezet ügyeinek egy régi ismerője.

Majtényi László, a márciusban a szervezet élére megválasztott volt adatvédelmi biztos többek között azzal érkezett az ORTT-hez, hogy megszünteti túlzott átpolitizáltságát, és átláthatóvá teszi a pénzosztás módját (lásd keretes írásunkat). Nem lesz könnyű dolga. A nyugatos pályázat esetében Majtényi például nem ún. hozzá közel álló személyt jelölt, hanem az MTA Irodalomtudományi Intézetétől kért a témában jártas szakértőt. A bizottság elnöke így a neves irodalomtörténész, Angyalosi Gergely lett. Angyalosi szerint a nem túl precíz kiírás alapján nehéz volt kizárni egy-egy oda nem illő pályázatot, a Markó Béla-portré azonban nyilvánvalóan ellenkezik a pályázat szellemiségével. "Nem szerencsés pártpolitikai kötődésű személyeket támogatni, még akkor se, ha nekem magával Markóval nincs bajom, bár nem vagyok tisztában azzal, hogy megjelent köteteivel milyen helyet foglal el az erdélyi irodalmi életben. A bizottság többsége ugyanakkor úgy vélte: Markó valamilyen módon kapcsolódik a Nyugat hagyományához. Valamilyen módon persze nincs olyan író, aki ne kapcsolódna" - mondta a Narancsnak Angyalosi, aki hozzátette: többségi döntésnél mindig akadnak igazságtalanságok.

Más forrásból úgy tudjuk, az egyik bíráló szájából el is hangzott, hogy mivel Markót annyi támadás éri, a bizottságnak egyfajta "anyaországi morális kötelessége" megtámogatni őt. Angyalosit mindenesetre leszavazták, ahogyan Majtényi László is hiába érvelt (Tímár János liberális tag mellett) a testületi ülésen a Markóról készülő film ellen.

Az ORTT jogilag úgy bástyázta körül magát, hogy a döntéseihez vezető érveket és ellenérveket a nyilvánosság ne ismerhesse meg. Habár a testületi ülések jegyzőkönyvei nyilvánosak, azokból csak a döntés formális körülményei (hozzászólók, hiányzók, szavazati arányok) derülnek ki, érdemi tartalom kevéssé. A bírálóbizottsági ülésekről készül ugyan hangfelvétel, annak alapján pedig jegyzőkönyv, ám hasztalan igyekeztünk megismerni az említett ülés részleteit, tudniillik az új pályáztatási szabályzat szerint az nem nyilvános (sőt a bizottság ajánlása sem).

Az ORTT alá tartozó, a pénzügyeket intéző Műsorszolgáltatási Alap (egyébként nehezen átlátható) honlapjáról az derül ki, hogy idén májusban szigorítottak a bizottság üléseinek nyilvánosságán. Míg áprilisban még jogunk lett volna hangfelvételről végighallgatni a bírálók érveit, és csak a kötelezően készített jegyzőkönyvet dughatták volna el előlünk, májustól már a hangfelvételt is titkosították, amit ráadásul leírni már nem szó szerint, és kizárólag "igény esetén" kell.

Információt az ülésen részt vevő bizottsági tagoktól lehetne szerezni még - ők azonban a szerződés szerint kötelesek megőrizni a tudomásukra jutott információkat, továbbá a megbízó és a testület "érdekeit szem előtt tartva" kötelesek eljárni. Mindezek miatt csak háttérben, a nevük említése nélkül tudtunk beszélni számos, a bírálóbizottsági posztot különböző időkben betöltött személyekkel.

Szavazni megéri

Bírálóbizottsági tagnak lenni nem rossz buli: alkalmanként átlagosan kétszázezer forintot kap az illető azért, hogy részt vegyen egyetlen ülésen, és végignyálazzon sok-sok pályázatot. Utóbbi alapossága persze az egyénen múlik. Vannak hivatásos bírálók, akik esetenként két vagy akár három bizottság munkájában is részt vesznek, de találtunk egy MSZP-közeli tagot, aki öt bizottságot is lehúzott egyszerre. A tagoknak az interneten fellelhető szakmai múltja alapján sok esetben nem érthető, vajon miért éppen ő került abba a bizottságba. Olyanról is hallottunk, hogy annak a megvitatására gyűltek össze a bírálók, miért nem jött be még pályázat - hiszen ha nincs ülés, nem jutnak a havi betevőjükhöz.

Több, a bizottságok munkájában évek óta részt vevő személy úgy gondolja, hogy bár a döntések nagyobb része vállalható, a szakmai viták egyre inkább kikopnak, és az átláthatatlan, gyakran politikai vagy egyéb preferenciák szerinti döntések kerülnek előtérbe.

A leghátborzongatóbb történetek egyikét az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap titkolózása miatt csak nagy vonalakban tudjuk ismertetni. Néhány hónappal a 2006-os választások előtt ült öszsze egy bírálóbizottság. Sorra vették a pályázókat, de még senkit sem tartottak támogatásra érdemesnek. "Megkérdeztem, hogy mi van, nem adunk pénzt? Úgy néztek rám, mint egy hülyére" - emlékezett vissza az ülés egyik résztvevője. A kiírt keretösszeg jelentős részét - több tízmillió forintot - végül egyetlen, a neves producer nevével fémjelzett film kapta meg. A bizottság ezek után külön határozatot hozott arról, hogy a másik neves filmes (azóta csúnyán megbukott) filmje sajnos már nem fér a keretbe, de ezúton kérik a kedves ORTT-t, hogy pályázaton kívül, azonnal támogassa azt. "Egy másik bizottsági taggal együtt váratlanul összeállt a kép. Egyszerre kezdtünk balhézni, hogy ezt ugye nem gondolják komolyan, és hogy ehhez bizottságként nem adhatjuk az arcunkat" - mondta az előbb idézett bíráló. A vele egyetértő bírálótársa egyenesen azzal fenyegette meg a jelenlévőket, hogy mindent a sajtó tudomására hoznak. "Kértük, hogy mindez kerüljön jegyzőkönyvbe, hogy nyoma legyen a tiltakozásunknak. Az elnök hamarosan szünetet rendelt el" - emlékezik vissza forrásunk.

A szünetben mindenki vadul telefonálgatni kezdett. A két "renitens" bírálóbizottsági tag delegálóját próbálták utolérni a két film magas szintű politikai pártolói. Az egyik magas szintű delegálót sikerült is. "Azt mondták, állítsam már le azt, akit odaküldtem. De büszke vagyok a delegáltamra, hogy habár hiába, de becsületből és szakmaiságból megpróbált ellenállni" - mondta a Narancsnak a történet idején vezető politikus.

Hogy a pályázati pénzből a választások miatt a pártkasszába is jutott-e, vagy pusztán a két producer-filmes liblingnek ígérték oda korábban az összeget, soha nem derül már ki.

Kikapcsolt mikrofonnál

Ennyire kirívó esetről azóta nem hallottunk. A háttérben megkérdezett, valaha vagy jelenleg bizottságban ülő tagok szerint a választások közeledtével mindig élesedik a helyzet. Kedvencek ugyanakkor állandóan vannak, akiket egyik vagy másik bíráló tűzzel-vassal igyekszik átnyomni, habár nehéz tetten érni, hogy azt szimpla butaságból vagy politikai utasításra teszi. "De évről évre gátlástalanabbul, kevesebb szakmai vita alapján zajlik az egész. Bejönnek, és fejből pontosan tudják, hogy ők mondjuk a 78-ast akarják. Ha én is be akarok nyomni valakit, már kész is az ellentételezés - mindenféle érvek nélkül. Gyakran az az érv, hogy a többiben számbeli hibát keresnek, ami nem nehéz feladat. Már ha elolvasták, mert a tagok felkészültsége és szakmai hozzáértése is folyamatosan romlik" - osztotta meg tapasztalatait a Naranccsal egy rutinos bíráló. Többen problémának nevezték, hogy nincs egyezség arról, mi számít jó műsornak, filmnek, és hogy mi alapján lehet valamit elutasítani.

Mindezt az Állami Számvevőszék három éve, a maga alapos jelentésében úgy fordította le, hogy az ORTT-nek nincs támogatáspolitikája. Ellenőrzésük során azt találták, hogy az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap szervezeti és működési rendjének szabályozottsága a közpénzek felelős kezelése szempontjából nem megfelelő. Az ÁSZ megjegyezte, hogy az ORTT közpénzből, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok alkalmazásával gazdálkodik, ezért az üvegzsebtörvény rá is vonatkozik. Bár az ORTT ezt vitatta, azóta legalább (nehezen kibogozhatóan) egy üvegzsebfelelőst feltüntetett a honlapján.

Abszurd közpénzből

"Nem ellenezném, hogy a bírálóbizottság jegyzőkönyvei nyilvánosak legyenek, de erre nincs törvényi kötelezettség. Szívügyem viszont a döntéseket valóban meghozó ORTT testületi üléseinek az átláthatósága" - nyilatkozta a Narancsnak Majtényi László. Az elnök ez ügyben az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte. Szabó Máté szerint az eddigi gyakorlat, hogy nem kötelező olyan tartalmú jegyzőkönyveket készíteni, melyek alapján a vita és az abban elhangzó álláspontok követhetők, ellenkezik az információszabadságról szóló törvénnyel. A jövőben legalább tartalmi összefoglalót, jegyzőkönyvet kell készíteni. Majtényi egyetértett a Naranccsal abban, hogy a bizottságok és tagjaik aránytalanul magas díjazásban részesülnek. Az elnök problémának nevezte azt is, hogy a testületi tagok nem mindig az előírt "köztiszteletben álló" személyeket jelölik, és egy ember akár több bizottságban is ülhet. "Aránytalanul sokba kerül a pénzosztási mechanizmus működtetése, akár olyan abszurd helyzetek is előállhatnak, hogy az szinte megközelíti magát az elosztandó összeget." Majtényi eltörölné a testületi tagok saját, húszmilliós szponzorálási keretét, valamint a további (tanulmányírásra és tanácsadásra adott) öt-ötmilliót is.

Neked ajánljuk