Biodíszletből főszereplők - Így mondott nemet a NER-nek egy váci tantestület

Országos botrány lett egy váci gimnázium tanárainak nyílt leveléből, melyben közölték: nem hajlandók diákokat küldeni Budapestre közönségnek a március 15-ei állami ünnepségekre. Az ügy a bizalomhiányos iskolai légkörről szóló tanmesének is beillene.

„Hirtelen felhördült a tantestület, a 80-as évektől kezdve Észak-Koreáig sok mindent emlegettek a kollégák” – írja le Ujlaki Tibor, a Váci Madách Imre Gimnázium magyartanára azt a tantestületi értekezletet, amelyen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) címzett nyílt levél megfogalmazásáról döntöttek a gimnázium tanárai. A pedagógusok március 11-én tették közzé állásfoglalásukat a peticiok.com honlapon. Ebből kiderül, hogy Fodor Gábor, a Klik ceglédi tankerületi igazgatója tíz diákot és egy kísérő tanárt invitált Budapestre, a március 15-ei állami rendezvényekre. A Madách riposztját rögtön felkapta az országos sajtó, szívesen idézték, hogy a pedagógusok „nem támogatják és nem is szervezik meg a diákok politikai színezetű rendezvényeken való részvételét, elfogadhatatlannak tartják, hogy ezt a diákok számára bárki is kötelezővé tegye”. (Az esetet online kiadásunk szoros figyelemmel követte.)

Az már jóval korábban kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala nagyszabású akcióval készül a forradalom és szabadságharc évfordulójára. Szerették volna, ha minden településen, melynek van Kossuthról, Petőfiről vagy már­cius 15-ről elnevezett közterülete, a lakosok pontban 15 órakor elszavalnák a Nemzeti Dalt. A fővárosi happeningre történő toborzásban kérte a HM a Klik segítségét, a vidéki középiskolákból jelentkező diákoknak ingyenes utazást és egész napos programot ajánlott, melybe a versmondás mellett Orbán Viktor ünnepi beszédének meghallgatása is belefért. A Népszabadság adatai szerint 307 meghívott intézményből csupán 44 iskola küldött összesen 495 tanulót. Velük együtt mintegy 1500–2000 ember szavalta Petőfi Sándor költeményét a budai várban – tájékoztatott a minisztérium.

A gimnázium

 

Beszédtémává azonban csak a nyílt visszautasítást választó madáchosok távolmaradása vált, a médiában széles körben tárgyalt esetet a helyi politikusok is siettek kommentálni. Vácon sokan úgy tartják, a jobboldal 1994 és 2010 közötti trónfosztásához hozzájárult, hogy az első ciklus kereszténydemokrata polgármestere igen nagyvonalúan járt el az egyház iskolai épületeinek visszaszolgáltatásakor, így több intézmény – köztük a Madách is – kiszorult a városközpontból. Ha az újabb iskolai botránynak ilyen politikai ereje nem lesz is, az események mind Fördős Attila polgármester vezetési stílusát, mind a központosított iskolarendszer működési anomáliáit új megvilágításba helyezhetik.

Fű alatt

Pontosan nem lehet tudni, az egyes iskolák mikor kapták kézhez a Klik meghívóját, az ellenben biztosnak tűnik, hogy Horváth Edit, a Váci Madách Imre Gimnázium igazgatója a március 2-ai hét elején kizárólag a diák­önkormányzatot segítő két tanárt tájékoztatta a lehetőségről. Mivel a Klik levelében március 5. szerepelt határidőként, meglehetősen rövid idő alatt kellett volna tíz jelentkezőt találni – a diákönkormányzaton belülről ez nem is sikerült. Egy neve elhallgatását kérő forrásunk szerint kísérő tanár még akadt volna, ám csupán „egyetlen diák volt, aki azt mondta, talán ráér, de egyedül ő sem akart elmenni”. Fodor Gábor tankerületi vezető március 5-ére igazgatói értekezletet hívott össze, ahol minden bizonnyal szóba került, hogy a Madách nem tud tanulókat küldeni március 15. állami rendezvényeire. Horváth igazgatónő ezt követően újult erővel látott a toborzáshoz, egy informátorunk szerint újabb pedagógust bízott meg a feladattal. A gimnázium egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó tanára azt mondja, ekkor már a tantestület hat tagja tudott a meghívásról. A hír mégsem jutott el mindegyik osztályba, a jelentkezők pedig továbbra sem tolongtak.

Horváth Edit március 10-én, kedden, a hetedik óra utáni értekezleten tájékoztatta a tantestületet. Bár a Klik levele már az ezt megelőző hétvégén kiszivárgott az internetre, több tanár ekkor hallott először arról, hogy a Madách is a meghívottak között van. „Az igazgatónő elmondta, hogy már túl vagyunk a határidőn, de meg kell próbálni eleget tenni a meghívásnak, mert a csütörtöki tankerületi értekezleten szóban kötelezték erre” – emlékszik vissza Ujlaki Tibor. Jóllehet a Klik azóta többször is tagadta, hogy a kötelező erejű felhívás elhangzott volna, két másik tantestületi forrásunk is hasonlóképpen adja vissza a Madách igazgatójának szavait. „Érzékeltette velünk, hogy többről van szó, mint egyszerű meghívásról” – mondja egyikük. „Annyit tudok, hogy március 5-én igent mondott, miután nyomatékosan megkérték őt a tíz fő megszervezésére” – árnyalja a képet egy másik pedagógus. Horváth Editet és Fodor Gábort is sikertelenül próbáltuk megszólaltatni, így nem tudhatjuk, pontosan mi hangzott el az ominózus tankerületi értekezleten. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy látja, az igazgatók kiszolgáltatottsága is magyarázhatja a történteket. „Elképzelhető, hogy ha a Kliknél csak rákérdeznek, miért nem sikerült tíz főt kiállítani, egy ­állását féltő igazgató azt is kötelezésnek veszi” – mondja a szakszervezeti vezető.

A Madách pedagógusai ugyanakkor nem kértek a kötelezésből. „Elfogadhatatlannak éreztük, hogy kötelezővé tegyék diákjainknak a rendezvényeken való részvételt, vagy megpróbáljanak minket rávenni, hogy kötelezővé tegyük nekik. Bár én ’89-ben még tízéves sem voltam, azonnal az idősebb generációk által lefestett felvonulások, ünnepek jutottak eszembe” – magyarázza tantestületi forrásunk. Azzal is problémájuk volt, hogy a részt vevő diákokról adatokat kellett volna szolgáltatni a HM-nek, miközben az adatkezelés módjáról és céljáról nem kaptak felvilágosítást. „Azzal követünk el törvénysértést, ha kiadjuk ezeket az adatokat” – állítja Ujlaki Tibor. A válaszlevél megírásával Ujlakit bízták meg a kollégái, a szöveget másnap, a nagyszünetben fogadták el, forrásaink szerint a több mint 50 fős tantestületben csupán néhány ellenszavazat vagy tartózkodás volt. A nyilvánosságra hozatal ellen már valamivel többen érveltek, ez többek szerint „átgondolatlan cselekedet volt”, de ennél a szavazásnál is összeállt a szükséges kétharmados többség. Az egyértelmű tantestületi kiállással egyrészt az inkább tartózkodó álláspontot vivő, az iskolát féltő igazgató válláról akarták levenni a terhet a pedagógusok, másrészt bíztak abban, hogy a nyilvánosság ereje őket is megvédi az esetleges szankcióktól.

Valamennyi beszélgetőpartnerünk hangsúlyozza, hogy a történteket sem a diákok, sem a tanárok nem szánták politikai gesztusnak. A fiatalok egyszerűen nem szívesen vesznek részt egész napos hétvégi rendezvényen úgy, hogy menniük kell az iskola tanítási időben tartott saját ünnepségére is. Idén ráadásul ironikus módon a fideszes vezetésű Vác hivatalos március 15-ei műsorán is madáchos diákok léptek fel. A pedagógusok pedig úgy látták, szakmai hitvallásukkal és a jogszabályokkal is ellentétes lenne, ha tanítási időn kívüli kötelező programot írnának elő a gyerekeknek. Ettől még felmerülhet, hogy megfelelő tájékoztatás esetén lett volna elegendő számú önkéntes jelentkező is. Arra nem találtunk igazi magyarázatot, hogy Horváth Edit a tantestületet és az osztályfőnököket megkerülve miért csak a diákönkormányzat tagjait tájékoztatta a Klik ajánlatáról. Volt és jelenlegi ­kollégái közül többekkel beszéltünk, mindannyian precíz, lelkiismeretes, demokratikus vezetőként írták le az igazgatónőt. „Ha megengedik neki, egészen biztos, hogy már az elején beavat minket a Klik meghívásába” – vélekedik Ujlaki Tibor. A magyartanár szerint az intézményfenntartó titkolózásának teóriáját erősíti, hogy a diákok utaztatását sem a Klik, sem a HM nem hirdette meg honlapján, a meghívólevél nyilvánosságra kerülése pedig érezhetően kellemetlenül érintette őket. A Klik lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, ők mondták-e az igazgatóknak, hogy titkolják el kollégáik elől a meghívást. Ha így történt, azzal valószínűleg egy olyan iskola ellenállását vívták ki, amely ránézésre nem tartozik a tipikusan rebellis intézmények közé.

Kiborultak

A Madáchot ismerői „erős közepes gimnáziumként” tartják számon, és valóban, a legutóbbi kompetenciafelmérés eredményei alapján matematikából és szövegértésből is éppen egy kevéssel múlják felül az országos átlagot. Vácon belül vannak erősebb és gyengébb versenytársai is, mégsem mondható jellegtelen iskolának, inkább sokszínűségét, nyitottságát szokás kiemelni. „Nem volt jellemző az iskolára a direkt vagy gyakori politizálás, de kifejezetten nem is tiltották, az értelmes párbeszédnek mindig akadt tere” – számol be a Madách egy korábbi tanára. „Aktuálpolitikai kérdéseket sosem tárgyalok az óráimon. Aktuális szakmai kérdések, a finnugor nyelvrokonság vagy a Petőfi halála körüli viták előjönnek, de a politikát tudatosan tartom távol” – mondja Ujlaki Tibor. Ujlaki magát pártszimpátiával nem rendelkező liberálisként határozza meg, a Madáchot azonban inkább konzervatív, hagyománytisztelő intézménynek tartja. „Ügyelünk az ünnepek megtartására, erős az intézményi identitás, sokan fontosnak tartják például, hogy a mindenkori igazgató az öregdiákok közül kerüljön ki” – magyarázza.

Az általunk megkérdezett tanárok szerint a nyílt levél sem maradt volna sokáig téma a tantestületben, ha külső erők nem gerjesztik körülötte a feszültséget. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy március 13-án Fördős Attila, a várost 2010 óta irányító, tavaly a Fidesz–KDNP színeiben újrázó polgármester behívatta Horváth Editet és helyetteseit. Fördős az ATV Egyenes beszéd című műsorában elismerte, hogy a beszélgetés meglehetősen feszült légkörben, az önkormányzat jogásza és jegyzőkönyvvezetője jelenlétében zajlott. „Nem hiszem el, hogy ne lett volna tíz diák, aki vállalja az utazást, ha másért nem, hát hazafias alapon” – mondta a műsorban Fördős. A polgármester megerősítette, hogy amíg a jelenlegi vezetés irányítja a Madáchot, ő nem teszi be a lábát az épületbe, annak ellenére sem, hogy fia is végzős madáchos diák. Az index.hu szerint Fördős azt is elmondta, ha módjában állna, kirúgná az iskola vezetőit. Ilyen jogköre azonban nincsen, hiszen 2013. január 1-jétől a Madách fenntartója is a Klik, az önkormányzatnál csak az iskola működtetése maradt. Váci forrásaink szerint Fördős sértettségét személyes érintettségén túl az is magyarázhatja, hogy Horváth Editet még ő nevezte ki megbízott igazgatóvá, miután 2012 novemberében zárt testületi ülésen menesztette az egyébként ismerten jobboldali kötődésű Salamon Tamást.

Több helyről megerősített információink szerint a polgármesteri vizitet követően a két igazgatóhelyettes, Juhász Gábor és Békésiné Kitka Anikó felajánlotta lemondását, ám Horváth Edittel végül a közös munka folytatása mellett döntöttek. Úgy tudjuk, a pedagógusok életét jelenleg feljelentő, rágalmazó levelek keserítik meg, melyeket valakik a Klikhez és az önkormányzathoz is eljuttattak. Egyéb­iránt az iskolai élet kezd visszaállni a normál kerékvágásba. A tanulókon a kezdeti aggodalom után már némi büszkeség is érezhető, Ujlaki Tibor szerint sokkal közvetlenebbé vált a tanár-diák viszony.

Hiába küldött Fodor Gábor tankerületi igazgató feddő hangvételű levelet az iskola igazgatójának, a fenntartó is azt hangoztatja, hogy semmilyen retorzió nem érheti a Madách tanárait vagy diákjait. Ettől függetlenül többen tartanak attól, hogy a Klik lassú és észrevétlen megtorlásra is használhatja a kezében összpontosuló hatalmat. Ujlaki példaként említi, hogy idén fog átesni a pedagógusok minősítő vizsgáján, ami után elméletileg pedagógus 2 fokozatba léphet. Mendrey László azt hangsúlyozza, hogy az igazgatói mandátum lejárta után nyílik majd széles mozgástér a Klik és a minisztérium előtt. A szakszervezeti elnök szerint mindazonáltal a váci tanárok története arra is rávilágít, hogy az igazgatói jogkörök csorbítása visszafelé is elsülhet a kormány szempontjából, hiszen kellő civil kurázsi megléte esetén megnyitja az utat a tantestületi autonómia előtt.