Bizonytalan a Szabad Föld jövője: Kiaknázott terep

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/38. (09. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az egykor a Mahir égisze alatt összegyűjtött jobboldali sajtóbirodalom ékköve lehetett volna a Szabad Föld című hetilap, melynek kiadói jogát 2000-ben szerezte meg a Magyar Nemzet című lapot is kiadó Nemzet Kft. Az egykor igen szép napokat látott, még a kilencvenes évek közepén is 350 ezer példányban elkelt lap iránti érdeklődés azonban az utóbbi fél évtizedben folyamatosan csökken; olyannyira, hogy a hírek szerint már a Nemzet Kft. is szabadulna kiadói jogától. A kérdés csak az, hogy akad-e a hetilap iránt érdeklődő befektető. A Szabad Föld szerkesztőségében mindenesetre nem tudnak arról, hogy a lap a közeljövőben kiadót váltana.

Az egykor a Mahir égisze alatt összegyűjtött jobboldali sajtóbirodalom ékköve lehetett volna a Szabad Föld című hetilap, melynek kiadói jogát 2000-ben szerezte meg a Magyar Nemzet című lapot is kiadó Nemzet Kft. Az egykor igen szép napokat látott, még a kilencvenes évek közepén is 350 ezer példányban elkelt lap iránti érdeklődés azonban az utóbbi fél évtizedben folyamatosan csökken; olyannyira, hogy a hírek szerint már a Nemzet Kft. is szabadulna kiadói jogától. A kérdés csak az, hogy akad-e a hetilap iránt érdeklődő befektető. A Szabad Föld szerkesztőségében mindenesetre nem tudnak arról, hogy a lap a közeljövőben kiadót váltana.ATermelőszövetkezetek Országos Tanácsa által alapított Szabad Föld (SZF) a rendszerváltás előtt egyeduralkodónak számított az országos hetilapok között. A termelőszövetkezeti parasztságnak szóló lap 1989-90-et 700 ezres példányszámban érte meg, majd a hetilappiac felaprózódása ellenére 1995-96-ig mind eladott példányszámát, mind hirdetési bevételeit tekintve biztosan őrizte piacvezető pozícióját. A kilencvenes évek közepén az SZF 450 ezer nyomott példánnyal még úgy is

nyereséges maradt,

hogy arculata mit sem változott az azt megelőző fél évtizedben. (A Szabad Föld példányszámát 2000 második felétől ellenőrzi a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség [Matesz]. Az ezt megelőző adatok az SZF adott időszakbeli tevékenységét jól ismerő forrásunk tájékoztatásán alapulnak, a 2000. július 1. utáni adatok forrása a Matesz honlapja [www.matesz.hu]; a 2001. július 1-je előtti adatok auditáltak.)

A Szabad Föld hirdetési piaci pozícióit a hazai médiapiacnak a kilencvenes évek utolsó harmadában felgyorsuló változása kezdte ki. Az SZF-hez közel álló informátorunk szerint 1996-ig a hetilapnál nem volt szükség hirdetésszervező foglalkoztatására; a 400 ezret meghaladó példányszámnak köszönhetően a reklámozók sorban álltak a lap hirdetési felületeiért. A helyzet 1997-től, a kereskedelmi televíziók megjelenésétől kezdett megváltozni: ekkortól évről évre csökkent a nyomtatott sajtó részesedése a teljes reklámbevételből. A nyomtatott lapok reklámtortájának zsugorodása mellett az SZF számára további nehézséget okozott, hogy ezzel egy időben a hetilappiacon új termékek jelentek meg, és a nyolcvanas évekbelihez hasonló kivitelű Szabad Föld iránti érdeklődés csökkenni kezdett: 1998-ban 350 ezer, 2000 második felében 238 ezer példányt értékesítettek a lapból.

1998-ban az SZF a Postabank sajtóportfóliójának része volt. A postabanki médiaholding 1998 őszi megritkításakor az állami tulajdonú bank éppúgy nem kívánt tőle megszabadulni, mint a Magyar Nemzettől. A Szabad Föld további állami tulajdonban tartása (a Magyar Nemzetével ellentétben) racionális döntés volt, hiszen az SZF stabil olvasótáborral rendelkező, mintegy 350 ezer példányban eladott hetilap volt ekkor, 1999-ben 100 millió forint fölötti nyereséggel zárta az évet. A Postabank új menedzsmentje joggal bízhatott abban, hogy az újság jó áron privatizálható. A magánosítás első lépéseként a hazai nyomtatott sajtóban masszívan jelen lévő Ringier Kiadó Kft. 1999 májusában megvásárolta az SZF Rt. részvényeinek 27,55 százalékát.

Nem volt felhőtlen

azonban az új tulajdonos öröme; két nappal a vásárlás után ugyanis az SZF Rt. többségi tulajdonosa, a Postabank érdekeltségű PRESS 2000 Portfólió Kft. bérbe adta a Szabad Föld kiadói jogát a saját tulajdonában álló P & B Média Porfóliókezelő Rt.-nek. A Ringier kifogásolta a szerződést, annál is inkább, mivel az a kiadói jog bérlőjének biztosította a hetilapból származó összes bevételt. A kisebbségi tulajdonos bírósághoz fordult a szerződés érvénytelenítéséért. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2000 áprilisában a kiadói jogot bérbe adó és bérbe vevő felek azonos érdekeltsége miatt törvénysértőnek nyilvánította az ügyletet, ám alig másfél hónappal később, 2000. május 29-én a Világgazdaság hírül adta, hogy a Ringier eladja az rt.-ben birtokolt részesedését. Az üzleti lap szerint a döntés indoka az volt, hogy a P & B és a PRESS 2000 másfél hónap alatt semmi olyat nem tett, "ami az ítélet végrehajtására engedne következtetni".

A Legfelsőbb Bíróság június végén kelt határozatában közvetetten megerősítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság áprilisi döntését. A Ringier azonban a jelek szerint megunta a kötélhúzást, és 2000 júliusában (a másik kisebbségi tulajdonoshoz, a Szikra Lapnyomdához hasonlóan) valóban eladta SZF Rt.-beli részesedését a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 100 százalékos tulajdonában lévő Bodrogköz Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.-nek. A Bodrogköz Kft. 2000 végén megvásárolta a PRESS 2000 Kft. tulajdonrészét is, ezzel 99,97 százalékos részesedést szerzett a Szabad Földben. Az ügyletek legfontosabb fejleménye azonban nem a Postabank-lapból MFB-lappá vált SZF tulajdonoscseréje volt, hanem a kiadói jog továbbadása, amely 2000 augusztusában az ekkor már a Liszkay Gábor 80 százalékos tulajdonában álló Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-é lett.

A 2000. év

nagyon bejött Liszkaynak

Ebben az évben szerezte meg a Mahir Lapkiadó Kft. - 2000 júniusától Nemzet Kft., melynek márciustól Liszkay a többségi tulajdonosa (lásd: A Nemzet-védelem stratégiái, Magyar Narancs, 2002. szeptember 5.) - a Postabanktól a Magyar Nemzetet, és az MFB révén ölébe hullott a Szabad Föld kiadói joga is. Bár július közepén a Népszabadság még úgy tudta, hogy a Nemzet Kft. megvásárolja a Bodrogköz Kft.-től a Szabad Földet, végül az előbbi havi tízmillió forintért tíz évre bérbe vette a legolvasottabb magyar hetilap kiadói jogát. A Szabad Föld szerkesztőségében villámgyors változások kezdődtek: az új főszerkesztő Végh-Alpár Sándor lett (őt 2001-ben Fábián Gyula váltotta), augusztus közepén a lap hét munkatársát elbocsátották állásukból. Helyükre a Magyar Demokrata, illetve a Napi Magyarország egykori munkatársai kerültek, amit a kiadó azzal indokolt, hogy a lépéssel "javítani kívánja az újság piaci helyzetét, növelni az eladott példányszámot, és korszerűbb periodikává tenni a lapot".

Ami a három célkitűzés közül leginkább mérhető mutatót, az értékesített példányszám változását illeti, a Szabad Föld, mely 2000 második felében átlagosan heti 238 ezer értékesített példánnyal büszkélkedhetett, az új kiadó példányszámnövelő igyekezete eredményeképpen 2001 első felére 221 ezer értékesített példányra, a tavalyi év második felére 203 500-ra apadt. Az adatok negyedéves bontása alapján 2001 utolsó három hónapjában az átlagos értékesített példányszám alig haladta meg a 201 ezret.

Idén az év első felében folytatódott e tendencia: 2002 első három hónapjában átlagosan 192 ezer példányt értékesítettek a hetilapból, a második negyedévben pedig 183 861-et. Összességében azóta, hogy a kiadói jogot megszerző Nemzet Kft. elhatározta a lap piaci részesedésének javítását, a Szabad Föld értékesített példányszáma 54 ezerrel, azaz 22,7 százalékkal csökkent. A laphoz közel álló forrásunk szerint a drasztikus csökkenés oka az olvasótábor ismeretének a hiánya volt. "A Szabad Földet hagyományosan a szövetkezetek dolgozói olvasták, akiknek 2000 után sem volt közük az Orbán-Torgyán-kormány vidékfelfogásához, melynek a >>vidék családi hetilapja

2001 januárjában és 2002 február elsején a lap kiadója megemelte a hirdetési tarifákat: az SZF egész oldalas színes hirdetésének ára a 2000. december 31-i árakhoz képest 2002 februárjára 60 százalékkal nőtt. A lap eladott példányszámának folyamatos csökkenése és a hirdetési árak emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy ezer olvasó elérésének a költsége (CPT) 2002 első fél évében 131,5 százalékkal volt magasabb, mint 2000 hasonló időszakában (forrás: Szonda Ipsos). Ilyen feltételek mellett is emelkedtek azonban a lap hirdetési bevételei (2002 első fél évében 2000 azonos időszakához képest 177 százalékkal; miközben a lap eladott példányszáma több mint 20 százalékkal csökkent, a kiadói jogok bérlője, a Nemzet Kft. a hirdetési tarifaemelés mértékének háromszorosára rúgó bevételnövekedést könyvelhetett el). A csökkenő példányszám mellett

megélénkülő hirdetési kedv

katalizátorát a közintézmények és állami tulajdonú cégek jelentették (a hirdetők összetétele a Nemzet Kft. megjelenését követően azonnal megváltozott; lásd erről Szerencse fel! című keretes írásunkat). Lapunk számítása szerint 2002 első felében a Szabad Föld hirdetési bevételének 78,4 százaléka származott az adófizetők zsebéből.

A 2002-es kormányváltás változást hozott a Szabad Föld hangvételében: a hagyományosan apolitikus, sőt a napi aktualitásoktól távol maradó hetilap élesen ellenzéki hangot ütött meg ekkortól. Információink szerint azonban a közpénzből származó hirdetési bevételek elapadását követően a lap további kiadása súlyosan ve-szélyezteti a Nemzet Kft. működését. A Narancs úgy tudja, hogy a kft. szívesen szabadulna az SZF évente százhúszmillió forintba kerülő kiadási jogától, és a kiadó ez ügyben ajánlatot is tett több, közpénzzel gazdálkodó befektetőnek. Gajdics Ottó, a Szabad Föld felelős szerkesztője érdeklődésünkre közölte: "A kiadó elégedett a munkánkkal, és nem érkezett olyan jelzés a szerkesztőségbe, hogy a Nemzet Kft. megválna a Szabad Földtől."

Lapunk érdeklődésére a kormányhoz közel álló források megerősítették: puhatolózó tárgyalások folynak a Nemzet Kft. és közpénzzel gazdálkodó befektetők között, bár egyelőre nem született döntés arról, hogy átveszi-e valaki a kft.-től a hetilap kiadói jogát. Mindenesetre nem kizárt, hogy az ügylettel újabb jelentős közpénz-injekciót kap a Nemzet Kft.

Gavra Gábor

Szerencse fel!

A Szabad Földben a tíz legtöbbet költő hirdető 2000 első fél évében, a kiadói jognak a Nemzet Kft. általi bérbevétele előtt

1. Magyar Távközlési Rt. 10386 000
2. Magyar RTL Televízió Rt. 9059 000
3. Debreceni Dohánygyár Kft. 8290 000
4. FVM Agrármarketing Centrum 6528 000
5. Monsanto Kft. 3465 000
6. Duna Tv 3294 000
7. Pioneer Hi-Bred Mo. Kft. 2640 000
8-9. Primagáz Rt. 2508 000
Westel Mobil Rt. 2508 000
10. Naturprodukt Kft. 2464000

A Szabad Föld tíz legtöbbet költő hirdetője 2000 második fél évében, a kiadói jog Nemzet Kft. általi bérbevétele után

1. Szerencsejáték Rt. 16384 000
2. FVM Agrármarketing Centrum 8580 000
3. Debreceni Dohánygyár Kft. 5016 000
4. Gazdasági Minisztérium 4600 000
5. Antenna Hungária Rt. 3 450 000
6. Vitál Klub Kft. 3432 000
7. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 2808 000
8. Westel Mobil Rt. 2508 000
9-10. Satelit Televízió 2300 000
Vivendi Telecom Hungary 2300000

Megjegyzés: Minden adat listaáron számolva, forintban. Kurzívval szedve a közintézmények és állami tulajdonú szervezetek neve és adatai. A 2000. év érdekessége, hogy a Szerencsejáték Rt., a Gazdasági Minisztérium és az Antenna Hungária Rt. az év első hét hónapjában egyetlen fillért sem költött Szabad Föld-beli hirdetésekre. A Szerencsejáték Rt. az év folyamán úgy vált a hetilap legtöbbet költő hirdetőjévé, hogy augusztustól kezdett hozzá hátránya ledolgozásához.

(Forrás: Médiagnózis Bt.)

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/38. (09. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra