Biztonsági intézkedések Magyarországon: Pánikra semmi ok!

szerző
Linder Bálint
publikálva
2001/42. (10. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az illetékesek szerint a Magyarország elleni terrorista támadás lehetősége kizárt ugyan, egy két héttel ezelőtti Gallup-felmérés szerint a honi lakosság többsége mégis tart attól, hogy ő vagy valamely rokona ilyen akció áldozatává válhat; az adatok alapján a magyar ember jobban fél az európai átlagnál.

Az illetékesek szerint a Magyarország elleni terrorista támadás lehetősége kizárt ugyan, egy két héttel ezelőtti Gallup-felmérés szerint a honi lakosság többsége mégis tart attól, hogy ő vagy valamely rokona ilyen akció áldozatává válhat; az adatok alapján a magyar ember jobban fél az európai átlagnál.Bakondi Gyögy, a Belügyminisztérium (BM) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (KF) vezetője a múlt héten azt nyilatkozta a Népszabadságban, hogy számukra "közömbös, mi a katasztrófa kiváltó oka", és rendelkeznek "minden olyan eszközzel, amely a szóba jöhető veszélyhelyzetek felszámolásához szükséges". Az X-aktákba illő lépfeneesetek óta ugyanakkor egyre ritkábban olvasni hasonlóan magabiztos kijelentéseket a világsajtóban megszólaló nyugati szakértőktől.

A főigazgatóság az utóbbi időben

több forrásból is pénzhez

jutott - a megemelt költségvetési tartalékból például további másfél milliárd forintot ígért neki a kormányzat. A PHARE-támogatás terhére alakítottak ki kilenc új mobil műszaki (EU-konform) mentőbázist, amelyeket vegyi mentőeszközökkel is elláttak. Vásárolt a KF korszerű tűzoltó gépjárműveket, speciális mentőszereket, egyéni védőfelszereléseket is.

Ám ami jó gázbalesetkor, árvízvédelemben vagy tűzesetkor, az nem elégséges egy biológiai katasztrófa esetén. Dobson Tibor szóvivő a Narancsnak elmondta: tizenhárom, felderítésre jó gépjárművük és az említett mentők nukleáris és vegyi szennyeződés felismerésére és elhárítására szolgálnak, a biológiai támadás kivédését segítő azonosító berendezéseket azonban a Honvédelmi Minisztériumon (HM) kérjük számon. A HM megkeresésünkre úgy reagált, hogy "képességeik feltárása nem időszerű". Valószínű, hogy az USA-ban is csak 1996 óta alkalmazott BIDS (Biological Integrated System), amely a levegőben lévő biológiai részecskéket vizsgálja, vagy azok a lézereszközök, amik a részecskék színspektrumának felismerésével a távolsági biofelderítést szolgálják, legfeljebb csak névről ismerősek a honi katonaságnál. De emiatt még ne pánikoljunk: a német Bundeswehrnek sincsenek ilyen berendezései.

Szeptember 11. után ismét a közgondolkodás része lett az NBC- (Nuclear, Biological, Chemical) katasztrófák lehetősége. A gázálarc például az USA-ban sok helyen hiánycikk, míg Londonban negyven fontra szökött a szabadpiaci ára. Németországban viszont minden második családra jut egy gázálarc. Magyarországon - annak ellenére, hogy felmérések szerint az európai átlagnál is jobban tartunk egy terrortámadástól - a kereslet stagnál. (Lásd Maszkszemle című keretes anyagunkat.)

Az óvóhelyekről

Dobson Tibor úgy tájékoztatott, hogy ezek az ország lakosságának legfeljebb 5 (öt) százalékát képesek befogadni, ami a német vagy francia arányoknak felel meg. Többségük vegyes tulajdonban van, hiszen egy-egy óvóhely azon ingatlanhoz tartozik, amelyen kialakították. Az utolsó menedék 1986-ban épült. (A kistelepüléseken, mivel a stratégiai katonai célpontoktól általában távol fekszenek, nem épültek óvóhelyek.)

Csak a metróban vagy a vegyipari létesítmények közelében lévő helyeket lehet légmentesen zárni - más pedig nem véd vegyi vagy biológiai támadáskor. Az ipari-természeti katasztrófáknál viszont az óvóhely sem segít; a toulouse-i (Franciaország) vegyi balesetnél tapasztaltak szerint olykor az a legjobb, ha az emberek bezárkóznak, míg a levegőben a gázkoncentrátum a veszélyes érték alá csökken; ha pedig ez sem segít, következik a kitelepítés.

A bajban a hatékony kommunikáció jelentősége megnő. Nemcsak arról van szó, hogy a polgári védelmiseknek legyen hangosbeszélőjük, vagy hogy a berozsdállt légvédelmi szirénák megszólaljanak, hanem arról is, hogy az országban található 112 hivatásos tűzoltó-parancsnokság, 35 önkéntes tűzoltóság és 95 polgári védelemi kirendeltség munkáját, a lakosság mozgósítását, a személyek és értékek mentését hatékonyan meg lehessen szervezni. E munka része egy olyan adatbázis létrehozása, amely segít tájékozódni például abban, hogy egy vegyi üzem balesetekor milyen anyagok kerülhettek a levegőbe, és ezek semlegesítésére milyen különleges eszközök bevetésére van szükség. Az információs-kommunikációs rendszer teljes kiépítéséhez még jókora költségvetési támogatásra lenne szükség, mint ahogyan a kiszolgált eszközök cseréjéhez is.

Szeptember

12-vel elrendeltek

a katasztrófavédelemnél is bizonyos intézkedéseket, de ezekből a lakosság Dobson szerint nem észlelhetett semmit. Tehát: hozzáláttak a nagyobb ipari és kereskedelmi létesítmények tűzvédelmi ellenőrzéséhez (megvizsgálták, működnek-e a tűzcsapok, a menekülési útvonalak - vészkijáratok - járhatók-e, a füstjelzők érzékelnek-e, a riasztók riasztanak-e); "készenlétbe állították" a kitelepítési terveket, megnézték, létezik-e még a befogadóállomás.

A New York-i támadás óta a nyugati életforma emblematikus épületeire - hipermarketek, irodaházak - Amerika- és Európa-szerte úgy tekintenek, mint potenciális célpontokra. Tapasztalataink szerint ezt itthon sem intézik el egy kézlegyintéssel. A West End biztonsági rendszerét az üzemeltetést végző hazai cég és a befektető vállalat amerikai szakemberei dolgozták ki; szeptember 11. óta a járőröző biztonságiak létszámát, a szolgálatok időtartamát és intenzitását is növelték. Elsősorban a látogatók biztonságérzetét kívánják növelni így; hétköznaponként 80, hétvégenként ennél is több biztonsági talpal a Nyugati és a Lehel tér között, a plazákban világszerte elterjedt módi szerint fegyvertelenül. Az üzemeltetésért felelős illetékes nem is vár hősködést embereitől támadás esetén: az ő feladatuk az, hogy figyeljenek, és egy éles helyzetben kimenekítsék a vásárlókat. A beavatkozás a rendőri erők feladata; velük, csakúgy, mint a tűzszerészekkel vagy a mentőkkel, forródrótkapcsolat él. A rendőrjárőrök fokozott jelenlétét egyelőre az év végéig hosszabbították meg. Az üzemeltetők rendszeresen ellenőriznek minden felvonulási (rendőr, tűzoltó stb.) és kiürítési útvonalat, kiemelten kezelik a zárás utáni ügyleteket, csakúgy, mint az arab országokból származó vendégeket, akik a West Endben városi jelenlétüknél jóval nagyobb arányban fordulnak meg. Rájuk, úgymond, saját érdekükben, az esetleges népharag felizzása miatt kell szorgosan figyelni.

A Bank Center készültségéről nem tudunk semmit, mert a biztonsági részleg vezetője kérdésünkre nem kívánt válaszolni. Ugyanígy nem sikerült rést találni a két általunk megcélzott kulturális létesítmény védelmi falán sem: a Nemzeti Múzeum biztonsági parancsnoka szerint az egyik legfontosabb biztonsági intézkedés az, hogy telefonon nem adnak erről információt. Az Iparművészeti Múzeum az éberség jegyében hasonlóan felelt, de amikor az illetékesnek a párizsi múzeumok táskákban turkáló biztonsági embereiről mesélünk, elárulják, hogy ők nem ilyen szigorúak.

A BKV Metró főmérnök asszonya egy jól működő, módosításra nem szoruló biztonsági rendszer képét vázolta lapunknak. A terrortámadások óta mindenesetre gyakrabban hívják össze a stábot, és gyakrabban kell jelentést tennie az illetékeseknek. A kéz a kézben dolgozó metrórendőrség és a biztonsági szolgálat emberei nincsenek többen, ám többet mutatkoznak az állomások területén, és árgusabb szemekkel figyelnek, mert a cél, mint hallottuk, az, hogy az utas érezze a törődést.

A postatörvény megkötései miatt a Magyar Posta a feladott csomagok tartalmát nem ellenőrizheti. Annyit tehet, hogy nyilatkoztatja a feladót, akire rábízzák, hogy igazat mond-e, vagy sem. Amúgy a világ legtöbb országában így megy ez.

A Fővárosi Vízművek

magasabb fokú

védelmi készültségbe

helyezkedett, ami jelentős anyagi terheket rótt rá. Általános vízhiány vagy tartós ellátási probléma aligha alakulhat ki, mert a város víznyerő területe decentralizált, az elosztóhálózat "kiszakaszolható", és a víztermelő létesítmények energiaellátása többoldalú. Katasztrófahelyzetben a vízműveknek személyenként 30 liter vizet kell szolgáltatnia naponta, amit hálózati hiba esetén lajtkocsiból vagy zacskós vizet gyártó gép segítségével oldanak meg. Végszükség esetén a vízellátást a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt., valamint a különböző sörgyárak kútjaiból is lehet biztosítani.

A vízminőségre a mechanikus és az elektronikus védelmen túl a vízműves létesítmények, műtárgyak őrzését ellátó fegyveres őrség ügyel. Az őrök pisztolyait nemrég géppisztolyokra cserélték, és megerősített szolgálatot teljesítenek. A víz minőségét naponta fizikai, kémiai, bakterológiai, mikrobiológiai, toxikológiai és radiológiai szempontok alapján ellenőrzik. Házilag is elvégezhető minőségpróba az ún. halteszt; a halak rendkívül érzékenyek mindennemű szennyeződésre. Szakértők szerint a tudatos, előre kitervelt támadások ellen szinte lehetetlen a védekezés, de mindent elkövetnek, hogy ezek hatékonyságát megelőzzék.

A WTC elleni terrorakciót követően szigorították a zöld határ ellenőrzését. Immár harmadik hete, hogy a határon számítógépes automata okmányleolvasó menti el 90 napra minden hazánkba érkező vendég személyi adatait. A múlt hét óta kiemelten őrzik a déli határt, és légvédelmi rakétával biztosítják a paksi atomerőművet. Ferihegyen a terminálokba az utóbbi napokig csak az utasok léphettek be.

Az illetékesek szerint a Magyarország elleni terrortámadás esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő, preventív intézkedések mégis vannak; biztos, ami biztos. Remélhetőleg soha nem derül ki, valójában mennyit érnek.

Bogár Zsolt

Linder Bálint

Maszkszemle

Magyarországon a munka- és vegyvédelmi termékeket forgalmazó cégek továbbra is a megszokott vendégkört - az ipari tevékenységet űző vállalatok, vállalkozások igényeit - szolgálják ki. Bár az egyik nagy budapesti cég képviseletén a különféle gázálarcok képességeiről és árairól a katasztrófavédelmen kívül pár lakos is érdeklődött telefonon, ennél tovább nemigen ment senki. Egy másik forgalmazónál két civil vásárló két darab teljes (szemet is védő) álarcot vitt el, de egyik sem mondta, hogy a bin Ládin miatt.

Katonának kell mennie annak, aki minden légúton keresztül érkező veszély ellen védekezni akar. A honvédségnél ugyanis NBC típusú, vagyis nukleáris, biológiai és vegyi csapással szemben hatásos (legalábbis annak nevezett) holmit kapnak a bakák; ezekhez nem lehet máshol hozzájutni. A Military Shopok, lengyel piacok katonai gázálarcai 20-30 éves leselejtezett, vitrinbe való darabok. Tizenöt év után az ipari maszkokat háromszorosan túlélő katonai darabok is megadják magukat: a szűrőképesség nem romlik, hanem egyszerűen megszűnik. A szűrőbetét mindenhol vagy kőszénből, vagy elszenesedett növénymaradványból (sokszor kókuszhéjból) álló aktivált szén, amit a kiképzés célja szerint különböző kémiai eljárásoknak tesznek ki. Az aktivált szénnek összepréselve kell maradnia - a közhiedelemmel ellentétben a rossz szűrőbetétben rázásra zizeg a szén.

Az ipari, általunk is vásárolható gázálarcranglétra alsó fokán a mechanikus szennyeződést szűrő porálarcok állnak: ezek az esetleges biológiai, vegyi támadások esetén nem rúghatnak labdába, viszont például romeltakarításkor tüdőt menthetnek. Az egész arcot védő teljes álarcoknak a szűrőbetét fajtájától függően egy rakás változata van. Akad, amelyik a rothadó szerves anyagokat szűri, van, amelyik csak a szén-monoxidot, higanygőzt, az ammóniát vagy a radioaktív anyagokat. A full-extrás, tehát a kombinált szűrővel plusz részecskeszűrővel ellátott felszerelések (szerves-szervetlen gázok mellett baktériumok-vírusok ellen is hatékonyak) alkotják az elitet: ezeket 20-30 ezer forint közötti összegért lehetne venni. Ha lenne értelme.

A mérgező gázok jó része ugyanis a bőrön keresztül szívódik fel. A légzőkészülékkel szerelt, hermetikus, gázvédő overall pedig, amit még cipelni is borzasztó, több százezer forintba kerül. Ráadásul azt se tudni, mi ellen kellene védekezni: az ipari (polgári) gázálarcokat soha sehol senki nem vizsgálta még vegyi/biológiai fegyverekkel szemben, így nem lehet megmondani, milyen védelmet nyújtanának. Jó, ha tudjuk: e holmik csak 20-30 percet bírnak bevetésben a gázok ellen, aztán szűrőbetétet kellene cserélni; legfeljebb arra jók tehát, hogy ennyi ideig meneküljünk benne. Súlyos morális érv a vásárlás ellen, hogy csak felnőttekre való gázálarcot lehet beszerezni, gyerekméretben egyik gyártó sem termel. Ahogy egy harmadik nagy cég itthoni képviselője fogalmazott: "Ha a kétéves kislányomnak nem tudok venni, inkább magamnak sem veszek." A lakosságot egyébként se lehetne ellátni: az itthoni forgalmazók készletei együttesen sem haladják meg a pár tízezer darabot.

Bioterror

Az atlantai amerikai járványügyi központ interneten is elérhető listája számba veszi és osztályozza azon mikroorganizmusokat, amelyek biológiai fegyverként is bevethetők. A legveszélyesebbek között találjuk a Floridán kívül még New Yorkban, Milánóban és Wiesbadenben is felbukkant, eddig egy ember halálát okozó lépfenét (bacillus anthracis), valamint a botulismust, a pestist, a himlőt és a tularémiát (nyúlpestist).

Bár "Genf szellemének" a biofegyverkezés területén is érvényesülnie kellett volna, a biológiai leszereléssel sem igyekeztek a hidegháború szuperhatalmai. Ma tizenkét olyan országot tartanak számon (köztük például Bulgáriát és Laoszt), ahol tartanak ilyen fegyvereket, vagy kísérleteznek ilyenek gyártásával. A világ politikai válságövezeteibe tartozó államok részesei e körnek. Szaddám Huszein iraki elnök maga vallotta be, hogy megpróbált B-fegyverek szállítására alkalmas Scud rakétákat kifejleszteni, és állítása szerint több ezer literes lépfene- és botulinomtoxin-készleteket semmisített meg nemzetközi követelésre. Ken Alibek, az orosz biofegyver-kísérletek egykori irányítója, aki Amerikában telepedett le, már 1992-ben figyelmeztetett arra, hogy a rosszul fizetett exszovjet tudósokat banditaállamok vásárolhatják meg katonai céljaik elérésére. (Manapság arról olvashatni, hogy a novoszibirszki Vector biolaborban hónapok óta nem kaptak fizetést a munkatársak.) A terroristaszervezeteknek még mindig a legegyszerűbb feladat embert (tudóst és merénylőt) és eszközt (kórokozót) találni a B-támadáshoz. Célba juttatni a végzetes betegséget szerencsére továbbra sem könnyű.

A WHO számításai szerint lépfene-baktériumból, amely főleg tüdőbe kerülve okoz halált, ötven kiló - megfelelően terítve - elég egy félmilliós város ötvenezer lakosának elpusztítására. De hiába permeteznék anthrax-spórákkal a mezőgazdasági repülőgépek a metropolisokat, a vízcseppekben szétfújt lépfene-kórokozót éppannyira nehéz belélegezni, mint a szemerkélő esőt. Másképp lenne, ha század milliméternyi porszemekként kerülne a levegőbe: a szél nem pusztítaná el a baktériumokat, viszont nagy távolságba is elszállítaná őket. Ez viszont high tech felszerelést, nagyon sok pénzt és jól képzett szakembergárdát igényel, valamint olyan nagyfokú konspirációt, hogy a kísérletekről ne tudjanak a világ titkosszolgálatai. A risztó hírek ellenére a helyzet az, hogy még mindig az a kisebbik rossz, ha csak anthraxos borítékok vannak: ez esetben a baj lokalizálható, és gyors diagnosztizálással, kórházi kezeléssel orvosolható.

Szakértők szerint igazi fenyegetést a himlő újjáéledése jelenthet; ez még a XX. században is 500 millió embert gyilkolt meg. Az ún. Variola-vírus cseppfertőzés útján is terjed; az az öngyilkos merénylő, aki esetleg hagyná magát megfertőzni a kórokozóval, minden eddiginél nagyobb pusztítást vihetne végbe. Hivatalosan csupán az atlantai és a már említett novoszibirszki egészségvédelmi kutatóközpontban tartanak fenn mesterségesen hímlővírusokat azért, hogy egy esetleges járvány megfékezéséhez a szükséges oltóanyagot előállíthassák. A készletek feltöltése viszont többek szerint már most időszerű, hiszen sokan nem is kaptak gyerekkorban védőoltást himlő ellen.

Az USA körülbelül 15 millió dózist tart. Több mint egy éve kísérleteznek az oltóanyag mennyiségének csökkentésével úgy, hogy a védettség változatlanul garantált legyen, s adott esetben 40 millió adagot is képesek legyenek előállítani. A tesztelések és az újabb kísérletek egy hatásos gyógyszer elkészítésére szeptember 11. után felgyorsultak.

B. Zs.

Kórisme

A lépfene lappangási ideje a fertőzéstől függően pár órától hét napig terjedhet. A fertőzés bőrön, tüdőn vagy szájon át történhet: legveszélyesebb a tüdő- és a bélanthrax. Utóbbi ugyan jóval ritkább, de mindkettő néhány napon belül halált okoz. A bőranthrax következtében kemény, vörösesbarna duzzanatok jelennek meg a testen, a nyirokcsomók duzzadását izomfájdalom és hányinger kíséri. A tüdőanthraxot pár napos lappangás után influenzaszerű tünetek vezetik be, amelyek néhány napon belül hidegrázással, nehéz légzéssel súlyosbodnak. A betegséget a kórokozó spórái okozzák, amelyek a tüdőbe jutva egy hét alatt tönkreteszik a keringést, és a beteg kómába zuhan.

Az egyetlen biztos védekezési mód a megelőzés. Védőoltás van: amerikai katonákat az Öböl-háborúban be is oltottak, de számos mellékhatás jelentkezhet; sokan az Öböl-szindrómát is az anthrax elleni vakcina mellékhatásának tartják.

Katonai célokra ellenállóbb törzseket is kifejlesztettek. A botulismus olyan idegbénulás, amelyet látási zavarok és izomgyengeség kísérnek, és az esetek tíz százalékában halálos kimenetelű lehet. Fertőzött élelmiszerrel szokott bekerülni a szervezetbe; antitoxinnal, ha időben felfedezik, gyógyítható. A pestist okozó Yersinia pestis-baktériumot rágcsálókon (patkányon) élősködő bolhák viszik át az emberre. A betegség négy variánsa közül a tüdőpestis a legveszélyesebb: ha korai stádiumában felfedezik, antibiotikummal szintén gyógyítható.

A himlőről 1977-ben kijelentették: miután évszázadokon keresztül milliószámra szedte áldozatait, végleg legyőzték. A bioterrorizmus kapcsán azonban ismét szóba került a betegség, amely influenzaszerű tünetekkel kezdődik, és csak 6-10 nap után jelentkeznek a hímlőre jellemző elváltozások (kiütések, pörsenések, máj- és vesegyulladás). Megelőzés nélkül minden harmadik-negyedik eset halálos. A tularémiát az egyik legfertőzőbb baktérium okozza, amelyből kis dózis is elég, hogy szembe vagy a légutakba kerülve fertőzést okozzon. Lázzal és tüdőgyulladással jelentkezik, védekezésre szolgáló oltóanyag fejlesztés alatt, gyors antibiotikumos kezeléssel azonban kordában tartható.

Könnyen terjedő, de nem halálos betegségek a Q-láz vagy Balkán-láz, amely erős fej- és izomfájást, magas lázat okoz, vagy a brucellózis, amely lázrohamokkal jelentkezik. Nagy tömegben állítható elő a sárgalázvírus: főbb tünetei az izomfájdalom, a nyálkahártya vérzése és extrém esetben a tüdőödéma. Vérkészítményekkel és folyamatos folyadékpótlással a betegség leküzdhető.

B. Zs.

szerző
Linder Bálint
publikálva
2001/42. (10. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra