BM: Országgyűlési képviselőt a rendőrség nem figyelhet meg, tehát nem figyel meg

  • narancs.hu
  • 2022. május 11.

Belpol

A Belügyminisztérium közleményben reagált az ügyészséghez érkezett bejelentésre. 

Közleményt adott ki a Belügyminisztérium azzal kapcsolatban, hogy a Blikk szerdán arról írt, hogy a BRFK Felderítő Főosztályának nyomozói engedély nélkül figyelhették meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt és másokat (például Ligetvédőket) az elmúlt években. A lap információi szerint az ügyészségre érkezett erről bejelentés, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig megerősítette, hogy kaptak ilyen tartalmú bejelentést és vizsgálják is azt, mégpedig egy "folyamatban lévő ügy kapcsán". A Felderítő Főosztály vezetőjét és két osztályvezetőjét tavaly egyébként egyelőre ismeretlen okból felfüggesztették. 

A Belügyminisztérium a szerda esti közleményében tagadta a megfigyelést. A tárca azt írta, hogy "bárki, bármikor, bármilyen tartalmú beadvánnyal fordulhat a hatóságokhoz", hozzátéve, hogy "büntetőeljárás gyanúsítottjaként, védekezésének részeként akár valótlanságokat állítva is" lehet bejelentést tenni.

"A Belügyminisztérium sajnálattal veszi tudomásul, hogy a média rendre az egyértelmű képtelenségek árnyékára figyel. Akik pedig még hajlandóak a légből kapott értesüléseket figyelemmel kísérni, előbb vagy utóbb azzal szembesülnek, hogy a valósághoz semmi vagy legalábbis nem sok közük van. Figyelemre méltó, hogy ezeknek az ügyeknek a szereplői azonosak, állítólagos ügyeiket ugyanazok hozzák nyilvánosságra" – írják. 

Majd azzal folytatják, hogy "a tárca kénytelen sokadszorra leszögezni:

országgyűlési képviselőt a rendőrség – így a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztálya – nem figyelhet meg, tehát nem figyel meg.

A képviselők munkásságának figyelemmel kisérése a választópolgárok, és nem a rendőrség feladata."

A közlemény végén azt írják, hogy a leplezett és a titkos információgyűjtésre alkalmas eszközök alkalmazásának szabályai Magyarországon egyértelműek, nyilvánosak, azokat a Belügyminisztérium irányítása alatt álló szervek maradéktalanul betartják. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.