Bocsánatot kért korábbi antiszemita kijelentéseiért az ellenzék tiszaújvárosi jelöltje

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 19.

Belpol

A jobbikos Bíró László hisz a megbocsátás és a változás erejében.

Múlt csütörtökön dőlt el, hogy az ellenzéki pártok egységesen a jobbikos Bíró Lászlót támogatják az október 11-re kiírt tiszaújvárosi időközi képviselőválasztáson.

Bírót azóta rasszizmussal vádolta Setét Jenő roma aktivista, amiért a jobbikos politikus tavaly - pártja közleményét megosztva - azt írta, hogy "nemcsak F. Hasszánoktól, hanem H. Dezsőktől, Sztojkáktól és Poltoktól is meg kell védeni az országot!"

Bíró néhány antiszemita megnyilvánulását pedig a Magyar Nemzet vette elő, ezekben például "judapestnek" nevezi Budapestet és "zsidó uzsora-banktőkéről" értekezik.

Bíró Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz "elismerem, hogy hibát követtem el, amikor a közösségi médiában lefolytatott viták hevében évekkel ezelőtt vállalhatatlan kijelentéseket tettem. A bűnömért bocsánatot kérek mindazoktól, akiket megbántottam."

A bocsánatkérést valószínűleg az antiszemita kiszólásokra érti, a rasszizmus-vádról ugyanis korábban azt írta, Setét olyan mondatokat ad a szájába, amelyeket valójában nem mondott.

Bíró a bocsánatkéréshez hozzáteszi: "Keresztény, istenfélő emberként ugyanakkor hiszek a megbocsátás és a változás erejében.Tudom, hogy korábbi kijelentéseimmel nehéz helyzetbe hoztam azokat az ellenzéki pártokat, amelyek támogatásukról biztosítottak, ráadásul augusztus 22-én hivatalosan is elindul a kampány. A startvonalon állunk, ahonnan már nincs visszaút, csak előre, hogy lebontsuk a Fidesz kétharmados falait."

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.