Bödőcs: Ha ma este lépnék fel, többet beszélnék Feriről

  • narancs.hu
  • 2022. május 21.

Belpol

Meg sem fordul a fejében, hogy képviselőjelölt legyen, vagy pártot alapítson, és büszke arra, hogy egy színpadon állt Krasznahorkaival.

Már fél éve készült arra, hogy alkotói szabadságra vonul, úgyhogy ennek a lépésének – hiába lett belőle váratlanul nagy hír a választások után – nem volt köze ahhoz, hogy elmaradt a kormányváltás – nyilatkozta Bödőcs Tibor a Népszavának.

A Mulat a Manézs című szatírájával Libri irodalmi közönségdíjat nyert Karinthy-gyűrűs humorista az interjúban elmagyarázza, hogy aktuális standup-estjét mindenütt előadta, ahol szerette volna, és még egyszer ugyanazzal a műsorral nem megy el ugyanarra a településre. Most új műsoron, új könyvön is dolgozik.

„Meg volt egy kis lockdown-nosztalgia is bennem, többet tudok olvasni, alkotni így, mint amikor turnézok, mert akkor délután kettőkor beszállok az autóba és hajnali kettőkor kiszállok. És nem biztos hogy a másnap reggelt Krasznahorkaival kezdem. Plusz van három kis gyermekem, meg írói álmokat dédelgetek, van új ötletem is – ez mind lassítja az alkotói folyamatot, de nem is baj, mert így érnek meg az ötletek. Nem kapkodok, nem iparilag termelem az újabb és újabb esteket és könyveket, hanem hagyok időt az ötleteknek szárba szökkeni” – mondta Bödőcs.

A humorista eddigi legsikeresebb és leginkább megosztó miniatűrje, a Ruszkik, haza, család számára azzal a tanulsággal szolgált, hogy kell ugyan készülni egy-egy estre, és fontos a szakmában eltöltött idő és a tapasztalat, de ugyanilyen fontos az indulat, a lendület, hogy arról beszéljen, ami érdekli, ami érinti, mert jó esetben erre a nézők is érzékenyek.

„Most az új estemre úgy készülök, hogy nem készülök annyira pontosan előre. Ami addig történik velem, a világban, majd arról beszélek.

Nagy kérdés, hogy miként lehet a háborúról, vagy másról beszélni.

Lehet, hogy azért kell másról is, mert háború van, és ne csak erről legyen szó, mert az élet nem csak ebből áll. De a háborúról hallgatni sem lehet” – mondta a humorista.

Az interjúban szóba kerül, nem véletlen, hogy az irodalom néha olyan fikciókról szól, amelyek később valóban megtörténnek, mert a művészet feladata tükröt tartani önmagának és a világnak, és ha elég pontosan ábrázolja a világot, könnyedén, csalás nélkül szétnézve, akkor előfordul, hogy a valóság egyben-másban utánozza a művészetet, mert a valóság eleve groteszk. „Lehet viccelődni azzal, hogy én már mikor megírtam a Meg se kínáltakban, hogy lesz Puskás-musical, a könyv megjelenése után pedig lett Puskás-musical. Az Addig se iszik Márai-paródiájában pedig arról írtam, hogy jönnek a nyugatiak át a kerítésen, ide menekülnek hozzánk – ennek is lehetett hallani a komoly verzióját a propagandamédiában” –így Bödőcs.

Az interjú felidézi, hogy amikor kiderült, Búcsúszentlászlón is a Fidesz jelöltje nyert, azt a sajtó egy része úgy tálalta, mintha Bödőcs szenvedett volna vereséget. A humorista szerint ez annak a következménye, hogy a rendszer és a hívei nem tudnak másban gondolkodni, csak barátban és ellenségben. Hiába karikírozza a műsoraiban Gyurcsányt, Márki-Zayt, Karácsonyt, Jakabot is, a rendszer hívei az alapján sorolják be ellenségnek, hogy Orbánról miket mond.  

„Ha ma este lépnék fel, akkor többet beszélnék Feriről, mint a rendszer fenntartójáról, akire szerintem jobban vigyáz a TEK, mint a rendszer névadójára. Feri vitaminokat kap, golyóálló üveggel veszik körül, nehogy baja legyen, mert elég fontos biztosíték arra, hogy a rendszer maradjon” – nyilatkozta Bödőcs. Az meg sem fordul a fejében, hogy képviselőjelölt legyen, vagy pártot alapítson, arra pedig nagyon büszke volt, hogy a Libri irodalmi közönségdíj átvételekor egy színpadon állt Krasznahorkai Lászlóval, akinek írásművészetét az első könyvében is parodizálta, és nagyon szereti a könyveit.  

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.