2022-ben a Libri irodalmi díjat Krasznahorkai László Herscht 07769 című elbeszélése, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatírája kapta.
A Libri irodalmi díjakat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. Az elismerések az előző év legjobb szépirodalmi könyveit helyezik előtérbe, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő művei közül kerültek ki, melyekről lapunk is írt bővebben, itt. A hazai kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyik könyvekből válasszon a szakmai zsűri, illetve szavazzon a közönség. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
2022-ben döntőbe jutott Bartók Imre Lovak a folyóban című regénye, Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című szatírája, Danyi Zoltán A rózsákról című regénye, Gerlóczy Márton Fikció 1. - A katlan című önéletrajzi regénye, Keresztury Tibor Hűlt helyem című regénye, Krasznahorkai László Herscht 07769 című elbeszélése, Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című novelláskötete, Tóth Krisztina Bálnadal című verseskötete, Vonnák Diána Látlak című novelláskötete, valamint Závada Péter Gondoskodás című verseskötete.
Károlyi Csaba, a zsűri tagja laudációjában így fogalmazott Krasznahorkai László Herscht 07769 című alkotásáról. Egy regény, amelyben a kisemberek leghétköznapibb sorsa érintkezik a világmindenség fizikájával és zenéjével, és amelyben az emberek élete nem ér többet, mint a farkasoké. Egy regény, amelynek hőse akár én is lehetnék, de mégsem. Egy regény, amelynek hősével nem szeretnék ma a „kegyetlen éjszakában” találkozni, de mégis szeretném megérteni a lelkét. Kivételes erejű írónk új regényét ünnepelhetjük, a kevesek egyike ő, akit itthon és a világban is szeretnek. Hiába németek most a hősei, megjegyzem, kelet-németek, éppen olyanok ők, mintha itt laknának a sarkon.
Krasznahorkai könyve megjelenését követően a Magyar Narancs Minimum tizenegyes! irodalmi sikerlistáján is az első helyen szerepelt. Kőrizs Imre úgy írt róla:
"A Báró Wenckheim hazatér után mindössze öt évvel megjelent újabb nagyregény ezúttal külföldön játszódik, Németország 07769-es irányítószámmal jelölt városában, vagyis – a regény természet- és gazdaságföldrajzi leírásai alapján – a türingiai Kahláról mintázott Kana nevű településen. A másik címszereplő, Florian Herscht Krasznahorkai különös, hol többé, hol kevésbé intelligens, de rendszerint egzaltált, nem egészen e világból való figuráinak, az akár szent őrültnek is nevezhető alakoknak a családjába tartozik. Herscht egyrészt Angela Merkellel levelezik, meglehetősen egyoldalúan, a modern tudomány tételeit úgy értelmezve, hogy voltaképp egy folyamatos kvantumfizikai apokalipszisben élünk, másrészt jámbor neonáci. (...) A regény a valószerűség igényével lép fel, ezért a különös befejezés próbára teszi a befogadó képzeletét, de a megírás módja olyan szuggesztív, hogy az olvasónak a giccs óvatosan jelentkező érzetét nem esik nehezére elhessegetnie."
Bödőcs Tibor közönségdíjas alkotásáról Beck Zoltán így fogalmazott. Ez tehát az a regény, amely megjelenésével megrengette, megrángatta, tépte-vonta a világot, amely mondatok tevepatáival tapodja, betűvágtával kopogja, szóharanggal kongatja, anekdoták lángnyelveivel lobogja az igazságot, és annak fordítottját, visszáját, fonákját, árnyékát, reciprokát, egy olyan országban, ahol az a törvény, hogy a sokaság kevésre se vigye, ahol mindőnk akarata, hogy a sólyom repüljön, a vakond túrjon, de legyen, aki megmondja, kiből lehet sólyom. A tigris kiscica ugyan, de a bajszával érdemes vigyázni!
