Bosszú a Holokauszt Emlékközpontban

  • Hamvay Péter
  • 2015. szeptember 3.

Belpol

A régi-új igazgató mindenkit elküld, aki elődje idején jött az intézményhez, függetlenül attól, hogy milyen munkát végzett.

Szita Szabolcs munkához látott a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont (HDKE) régi-új igazgatójaként. Az alig több mint egy hónap alatt, amit vezetőként eltöltött itt, belefért együttműködő partnerével,  Szakály Sándorral egy bensőséges koszorúzás Kamenyec-Podolszkijban, egy kis nyaralás, és megszabadulás öt munkatárstól. Volt, akinek indoklás nélkül felmondott (pontosabban a nevében eljáró jogász), mások maguktól mentek.

Korábban elődje, Haraszti György számos szakembert elküldött az intézménytől, így megszabadult az informatikustól, sajtóstól, a pénzügyi, az oktatási vezetőtől, a titkárnőtől,  a gyűjteménykezelőtől és másoktól. Állítólag kegyvesztettségének is az volt az oka, hogy kiürítette a Páva utcai intézményt.  Logikus, hogy az új vezető igyekszik helyrehozni a károkat, ám úgy tűnik, átesett a ló túlsó oldalára, és mindenkit elküld, aki Haraszti idején jött az intézményhez, függetlenül attól, milyen munkát végzett.

Miután a Páva utcai Emlékközpont már Szita első direktorsága (2011-2014) alatt kiiratkozott a közéleti, tudományos diskurzusból, úgy tűnik, nem a munka hatékonysága, inkább a bosszú motiválja az MSZMP Politikai Főiskolájának egykori tanárát. Olyan gyorsan változnak a munkatársak nevei, hogy a honlap egy idő óta nem is követi a módosulásokat. Megkérdeztük Szita Szabolcsot, mi az oka a nagy fluktuációnak, ám ő nem válaszolt a kérdésünkre.

Szita Szabolcs

Szita Szabolcs

Fotó: MTI

Ugyanakkor Szita működésével kapcsolatban számos szabálytalanság felmerült már a kezdet kezdetén. Birtokunkban van egy július 21-i keltezésű e-mail, melyben Szita köszönet mond támogatóinak annak alkalmából, hogy aznap átvette három évre szóló igazgatói kinevezését a Miniszterelnökségen.  Szitát mégis július 1-ével nevezték ki – valószínűleg visszamenőlegesen, ami viszont jogi nonszensz. Sajnos ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszolt a történész.

Úgy tudjuk, a közalapítvány kuratóriumát július 27-én jogellenesen hívták össze, hiszen azt az Alapító Okirat szerint kizárólag a testületet elnöke hívhatja össze. E helyett azonban az egyik kurátor tette meg ezt a miniszterelnökség utasítására. Ezen az ülésen -  melynek jegyzőkönyvét nem adták ki kérésünkre – bemutatták az új kuratóriumi elnököt, a Leningrádban végzett repülőorvost, Grósz Andort, aki a híreink szerint  az elnök minden jogkörét Szitára, az Emlékközpont igazgatójára ruházta át. Bár, miután a bíróság az új kuratóriumot még nem jegyezte be, kérdéses ennek a lépésnek is a jogszerűsége.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.