Brüsszeli ellenőrök kutatnak Tiborcz István volt cégénél

  • narancs.hu
  • 2019. április 9.

Belpol

Titkos kartellezés nyomait keresik.

Tiltott kartellezés gyanújával vonultak be öt magyarországi céghez a brüsszeli ellenőrök márciusban, amelyek közül az egyik a korábban Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios – írja az Index.  Az ellenőrzés egy hosszabb ideje tartó vizsgálat része, amely azt igyekszik kideríteni, hogy a társaság összejátszott-e olyan vállalatokkal a korábban elnyert közbeszerzései során, amelyekkel a piaci szabályok szerint versenyeznie kellett volna.

Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az ellenőrei ugyanabban az időpontban jelentek meg a cégeknél, lefoglalták az elektronikus eszközeiket és átfésülték az adathordozókat. Olyan nyomok után kutattak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a társaságok összejátszottak a piac egymás közötti felosztásáról.

A meglepetésszerű helyszíni ellenőrzés a bizottság bevett gyakorlata. Az uniós jog értelmében a bizottság ellenőreinek joguk van hozzá, hogy belépjenek a kérdéses vállalat helyiségeibe és területére, illetve beszálljanak a vállalat bármely közlekedési eszközébe; megvizsgálják az üzleti kimutatásokat és a cég tevékenységével kapcsolatos összes többi nyilvántartást; az üzleti könyvekről és üzleti kimutatásokról másolatokat vagy azokból kivonatokat készítsenek vagy igényeljenek; a vizsgálat során és az ahhoz szükséges mértékben zár alá helyezzék a cég bármely üzlethelyiségét, üzleti könyvét vagy kimutatását; a vállalkozás bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tények és dokumentumok magyarázatát kérjék, és a kapott választ rögzítsék. A helyszíni vizsgálat általában egy munkahétig tart. Napközben végzik a munkájukat az ellenőrök, éjszakára lezárják a helyiségeket, hogy közben más ne férhessen az adathordozókhoz, másnap reggel pedig folytatják a keresést.

Az egyik ellenőrzött vállalat Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. volt, amelyet uniós források szabálytalan felhasználása miatt már vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A mostani nyomozásnak más a célja: az Európai Bizottság gyanítja, hogy az EU-s támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, vagy mesterségesen árazták a termékeiket, szolgáltatásaikat, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős pénzbüntetésekre számíthatnak.

 

Mint ahogy arról a Magyar Narancs többször is beszámolt, az EU-s pénzekkel való visszaélések után nyomozó hatóság, az OLAF hónapokig vizsgálta azokat a 2011 és 2015 közötti közbeszerzéseket, amelyekkel magyar települések közvilágítását újították föl, és amelyeket az Elios Zrt. egy előre felépített vállalati együttműködéssel és az önkormányzatok bevonásával úgy alakított, hogy ők legyenek a nyerteseik. A 43 milliárd összértékű  közbeszerzéseken elnyert projektekhez 13 milliárd támogatást adott az unió. A kormány végül lemondott a teljes támogatási összegről.

Most nem az EU-s pénzek szabálytalan elköltése után nyomozott az Európai Bizottság, hanem arra kerestek bizonyítékokat, hogy az Eliosszal kapcsolatba hozható cégek kijátszották a piaci verseny szabályait. Ezt akkor is megtehette volna a brüsszeli bizottság, ha nem pályáztak volna uniós támogatásra ezek a társaságok. Ilyen eljárás ugyanis bármikor indulhat, ha az adott cégek magatartása hatással volt a tagállami kereskedelemre – vagyis két balatoni lángosos kartelljét nem nézik, de nagy ügyekben akkor is eljárhatnak, ha uniós közpénzek sorsa nem forog kockán.A szabálysértőkre pénzbüntetést róhatnak ki, amely az adott cég forgalmának 10 százalékát is elérheti. 2015-ben már a magyar hatóságok is folytattak versenyjogi vizsgálatot az Eliosnál, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) másfél évvel később arra jutott, hogy nem történt kartellezés.

Az Európai Bizottság nem kommentálta az ügyet az Indexnek. A versenyjogi vizsgálat nincsen határidőhöz kötve, akármeddig eltarthat.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.