Tiltott kartellezés gyanújával vonultak be öt magyarországi céghez a brüsszeli ellenőrök márciusban, amelyek közül az egyik a korábban Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios – írja az Index. Az ellenőrzés egy hosszabb ideje tartó vizsgálat része, amely azt igyekszik kideríteni, hogy a társaság összejátszott-e olyan vállalatokkal a korábban elnyert közbeszerzései során, amelyekkel a piaci szabályok szerint versenyeznie kellett volna.
Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az ellenőrei ugyanabban az időpontban jelentek meg a cégeknél, lefoglalták az elektronikus eszközeiket és átfésülték az adathordozókat. Olyan nyomok után kutattak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a társaságok összejátszottak a piac egymás közötti felosztásáról.
A meglepetésszerű helyszíni ellenőrzés a bizottság bevett gyakorlata. Az uniós jog értelmében a bizottság ellenőreinek joguk van hozzá, hogy belépjenek a kérdéses vállalat helyiségeibe és területére, illetve beszálljanak a vállalat bármely közlekedési eszközébe; megvizsgálják az üzleti kimutatásokat és a cég tevékenységével kapcsolatos összes többi nyilvántartást; az üzleti könyvekről és üzleti kimutatásokról másolatokat vagy azokból kivonatokat készítsenek vagy igényeljenek; a vizsgálat során és az ahhoz szükséges mértékben zár alá helyezzék a cég bármely üzlethelyiségét, üzleti könyvét vagy kimutatását; a vállalkozás bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tények és dokumentumok magyarázatát kérjék, és a kapott választ rögzítsék. A helyszíni vizsgálat általában egy munkahétig tart. Napközben végzik a munkájukat az ellenőrök, éjszakára lezárják a helyiségeket, hogy közben más ne férhessen az adathordozókhoz, másnap reggel pedig folytatják a keresést.
Mint ahogy arról a Magyar Narancs többször is beszámolt, az EU-s pénzekkel való visszaélések után nyomozó hatóság, az OLAF hónapokig vizsgálta azokat a 2011 és 2015 közötti közbeszerzéseket, amelyekkel magyar települések közvilágítását újították föl, és amelyeket az Elios Zrt. egy előre felépített vállalati együttműködéssel és az önkormányzatok bevonásával úgy alakított, hogy ők legyenek a nyerteseik. A 43 milliárd összértékű közbeszerzéseken elnyert projektekhez 13 milliárd támogatást adott az unió. A kormány végül lemondott a teljes támogatási összegről.
Most nem az EU-s pénzek szabálytalan elköltése után nyomozott az Európai Bizottság, hanem arra kerestek bizonyítékokat, hogy az Eliosszal kapcsolatba hozható cégek kijátszották a piaci verseny szabályait. Ezt akkor is megtehette volna a brüsszeli bizottság, ha nem pályáztak volna uniós támogatásra ezek a társaságok. Ilyen eljárás ugyanis bármikor indulhat, ha az adott cégek magatartása hatással volt a tagállami kereskedelemre – vagyis két balatoni lángosos kartelljét nem nézik, de nagy ügyekben akkor is eljárhatnak, ha uniós közpénzek sorsa nem forog kockán.A szabálysértőkre pénzbüntetést róhatnak ki, amely az adott cég forgalmának 10 százalékát is elérheti. 2015-ben már a magyar hatóságok is folytattak versenyjogi vizsgálatot az Eliosnál, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) másfél évvel később arra jutott, hogy nem történt kartellezés.
Az Európai Bizottság nem kommentálta az ügyet az Indexnek. A versenyjogi vizsgálat nincsen határidőhöz kötve, akármeddig eltarthat.
