„Ilyen még nem fordult elő. Ellopták a magyar derbit!” – mondja Korona Károly, a Korona Lovas Sportegyesület vezetője a Magyar Narancsnak. Beszámolója szerint az év legfontosabb, 14 millió forintos összdíjazású futamát, a 98. Magyar Galopp Derbyt lebonyolító Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. augusztus 18-án, a versenyt megelőzően öt nappal közleményben értesítette az indulókat, hogy a Lóversenyzést Felügyelő Bizottság (LFB) jóváhagyta egy előzetes állatjóléti szűrővizsgálat próbajellegű bevezetését augusztus 21. és szeptember 30. között. A döntést a sportsérülések minimalizálásával és az állatvédelmi gyakorlat erősítésével magyarázta az állami cég. A Kincsem Kft. gondozásában készülő szakújságban, a Magyar Turfban négy lovat (Calabrese, Bánk, Arktisz, Lucifer) neveztek meg a derbi esélyesének, viszont közülük csak kettő állhatott a starthoz, mivel Calabresét és Arktiszt az előzetes állatjóléti szűrővizsgálatot végző orvos javaslatára kizárták. A derbi favoritja így Bánk lett, ám végül az esélytelenebbek között számon tartott Faust nyert. Nála, valamint a harmadik (Lucifer) és a hatodik (Stone Sober) helyezettnél doppingvizsgálatot rendeltek el. A favoritok kizárása és az elrendelt doppingvizsgálatok miatt a szakma több képviselője is arra a következtetésre jutott, hogy a szervezők Bánkot igyekeztek kihozni a derbi győztesének, hiszen a lovat tulajdonló istálló, az ESDE Bt. alkalmazásában áll évtizedek óta az az állatorvos, aki az állatjóléti szűrővizsgálatot végezte.
„Lófeletti” teljesítmény
A Magyar Lóverseny Szövetség a derbit követő közleményben jelezte, hogy a Kincsem Kft. még a verseny előtt elküldte véleményezésre a tervezett szabálymódosítás anyagát, ám csak egy munkanapos határidőt adott a válaszra. A szövetség amúgy nem támogatta a dokumentumban foglaltakat. A két kizárt favoritot aztán elindították szeptember 9-én az osztrák nemzetközi derbin, ahol Calabrese kilencedik, Arktisz második helyezést ért el. A Kincsem Kft. az eredményről viszont azt írta az oldalán, hogy „az általunk sokáig irigyelt osztrák lehetőség és a galoppsport az árok szélére került. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy 2020-ban az osztrák galoppsport már nem ugyanaz, mint volt a kétezres évek elején, vagy kilencvenes évek közepén.” (Kérdéseinkre a Kincsem Kft.-től nem kaptunk választ.)
„Még nem láttam ilyet, pedig mindenhol lovagoltam Európában” – mondja az állatjóléti szűrővizsgálatról Stanislav Georgiev, Calabrese idomárja. A versenyló kizárásának hivatalos indoklásában a szervezők sántaságra, „az ujjhajlító inak nyomásérzékenységére hivatkoznak”. „Minden ló érzékeny valamire, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem indulhat” – mondja a tréner. Azt elismeri, hogy az állatvédők nyomást gyakorolnak, de szerinte mint minden sportágban, így a lóversenyben is mindig lesznek balesetek.
„Mindenkinek nyilvánvaló volt, mi történik, de nem hitték el, hogy ez lesz. Már akkor tudtam, hogy baj van, amikor kiderült az állatorvos személye” – idézi fel Molnár Orsolya, Arktisz idomárja, akinek a lovát szintén sántaságra hivatkozva zárták ki. Mint mondja, a tréner az állatjóléti szűrővizsgálat szakvéleménye után felkért egy másik orvost, hogy nézze meg a lovát ő is, aki azt mondta neki, hogy Arktisz „futóképes”.
| ||
„Meglepetésként ért, de a szabállyal egyetértek. Sok ló sérül le, az állatvédőkkel komoly konfliktusunk van, a versenyzők jelentős részének nem lenne szabad indulnia” – mondja Siklósi Tamás, az ESDE Bt. tulajdonosa. (A futtató a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese volt a 2000-es években.) Siklósi a két kizárt favoritról „nem tud semmit”, viszont az egyik érintett trénerrel jó a kapcsolata. Azt elismeri, hogy a szűrővizsgálatot végző állatorvost több évtizede alkalmazza, de szerinte ő az ország, vagy talán Közép-Európa legjobb specialistája. Úgy tudja, nem bokszukban nézte meg az állatokat, hanem kivezettek elé 50–60 lovat (a magyar derbi versenynapján több előfutamot is rendeznek), így nem tudhatta, hogy éppen kit vizsgál, s már csak emiatt is lehetetlenség a szándékos kizárás. Szerinte Bánk amúgy sem volt esélyes, ezért nem is volt csalódott, amikor nem nyerte meg a futamot; ötször volt második a magyar derbin. Az osztrák derbi szerinte is egy hazai „harmadosztályú versenynek felel meg” az alacsony díjazása (15 000 euró, 5,2 millió forint) miatt. Siklósi úgy véli, azért nem küldték doppingra a lovát a verseny után, mert az év folyamán több díjat is megnyert, „elégszer megvizsgálták már”. Azt egyébként ő is problémásnak tartja, hogy csak öt nappal a verseny előtt jelentették be a szűrővizsgálatot, szerinte már hetekkel korábban kellett volna.
„Megnézem, hogy hordoznak-e olyan »időzített bombákat«, amelyek tragikus balesetekhez vezethetnek” – ezt már az állatjóléti vizsgálatot végző orvos mondta lapunknak. A szakember szerint a szűrés során megfigyeli az állatok azon testrészeit, amelyek a leggyakrabban sérülnek, majd az állapotuk szerinti kockázati csoportba sorolja őket. Úgy véli, nincs olyan módszer, amivel száz százalékig ki lehetne szűrni a kockázatokat, de a vizsgálat szükséges, mert az állatoknak „lófeletti” teljesítményre van szükségük a versenyeken, ha pedig buknak, akkor bukhatnak velük a lovasok, és a mögöttük lévő versenyzők is. Szerencsétlennek tartja, hogy az új szabályt éppen a legfontosabb futam előtt vezették be, de nem ismerte a csapatokat és a trénereket sem – egy kivétellel, hiszen Siklósi Tamásnak dolgozik, amit jelzett is a szervezőknek, akik ezt nem kifogásolták. Azt állítja, „éppen hogy hozzáért, jelentős csontfájdalmat mutatott” az egyik favorit, és hiába volt a derbi esélyese, „az az ő szakvéleményén nem változtat”.
Ütköző állami cégek
Az előírás szerint az állatjóléti vizsgálatot végző orvos csak javaslattal élhet, második körben, a verseny napján egy háromtagú bizottság vizsgálja meg az előzetesen „kiszűrt” lovakat, ha az idomár vagy a ló tulajdonosa ezt kéri. A bizottság a versenyek során mindig is alkalmazott pályaállatorvosokból, valamint az állatjóléti vizsgálatot végző orvosból áll; ők határoztak a favoritok kizárásáról is. A futamok lebonyolításában részt vevő egyik szakember szerint a legnagyobb probléma a szabállyal az, hogy megosztja a felelősséget; amennyiben egy állatorvos egy lóról azt állapítja meg, hogy nem kellene versenyezni, akkor nagy kockázatot vállal az a másik állatorvos, aki mégis engedi indulni; a karrierjébe is kerülhet, ha baleset történik a futamon. Ezért a „biztonság kedvéért” sok esetben úgy is kizárnak lovakat, hogy azok valójában futóképesek. A szűrővizsgálatot végző orvos szerint „ez benne van a pakliban”, de fordult már elő ennek az ellenkezője is: amikor egy versenyen az ő javaslata ellenére a starthoz álltak olyan lovak, amelyek végül rosszul teljesítettek. A másik megkérdezett szakember szerint az is gond, hogy egy igazi lóspecialista orvos nem csak a versenyeken dolgozik – ezért is nehéz teljesen független, de megfelelően képzett állatorvost találni.
A lóversenyek során a lehetséges nyertesekre és azokra az indulókra is fogadni lehet, amelyeket kizárnak, lejelentenek. A szintén állami Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. ügyvezetője Pécsi István, aki a Kincsem Kft.-nek is vezető tisztségviselője – vagyis a fogadásokat és a versenyeket szervező két cég élén ugyanaz a személy áll. „A versennyel kapcsolatban hatósági ellenőrzés nem indult, bejelentés, panasz nem érkezett” – írta megkeresésünkre a Szerencsejáték Felügyelet. A hatóság a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. tevékenységét ellenőrzi, de ez nem terjed ki minden fogadási esemény, nyeremény vizsgálatára. „Amennyiben a verseny tisztaságának befolyásolására vonatkozó tény jut a hatóság tudomására, azt az LFB részére továbbítja. A bizottság és az általa kijelölt zsűri (versenyintézőség) a felelős a versenyek tisztaságának ellenőrzéséért, felügyeletéért” – zárta levelét a Szerencsejáték Felügyelet. Ezek szerint a hatóságnak nincs sok lehetősége, hiszen amennyiben érkezik egy bejelentés, akkor az LFB-hez fordul, amely viszont nem kifogásolta az állatjóléti szűrővizsgálat bevezetését. Siklósi és a szűrést végző állatorvos szerint az biztosítja a fogadók érdekeit, ha csak százszázalékos formában lévő lovak indulnak.
A Kincsem Kft. az állatjóléti szűrővizsgálatra vonatkozó pontot a házirendjébe foglalta, viszont a futamokat a hivatalosan a lóversenyek megrendezésére megalkotott Galoppverseny Szabályzat (GVSZ) szerint kell lebonyolítani – vajon a GVSZ rendelkezéseit felülírhatja-e a Kincsem Kft. házirendje? Az állattenyésztésről szóló 2019-es kormányrendelet szerint a galoppfutamok lényegében a versenylófajták teljesítményvizsgálatának minősülnek; azok eredményeiből derül ki, hogy egy adott istálló mennyire sikeres a tenyésztésben. A derbiről kizárt Arktisz a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok tulajdona. Megkerestük Haál Gábort, a ménesbirtok elnökét, aki nem akart nyilatkozni. Azt viszont megtudtuk, hogy vizsgálják a történtek szabályszerűségét, és jelentkezni fognak az LFB versenyintézőségénél. Molnár Orsolya idomár pedig már levélben fordult az LFB-hez az ügy miatt.
„A Kincsem Kft. a GVSZ módosítására nem jogosult, ezért nem a versenyszabályzatot módosította, hanem egy új »intézkedésnek« nevezett szabályt vezetett be, amelynek bevezetési módját és eljárásrendjét, például az összeférhetetlenségi szabályok figyelmen kívül hagyását egyesületünk kifogásolja” – írta megkeresésünkre Kanics Ákos, a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesületének elnöke. Tájékoztatása szerint a versenyre nevezett és versenyprogramra került lovak képességének megállapítása a versenynapon a pályaállatorvos jogosultsága a GVSZ-ben szabályozott eljárásrend alkalmazásával, továbbá nem a Kincsem Kft. rendelhet el állatorvosi vizsgálatot, mert ez a pályaállatorvos kötelezettsége, aki a versenyintézőség felügyelete alatt áll. Rákérdeztünk az állatjóléti szűrővizsgálatot végző állatorvos összeférhetetlenségére konkrétabban is; az elnök szerint a GVSZ elkülöníti a pályaállatorvos és a kezelő állatorvos tevékenységét. „A lótulajdonosokkal megbízási viszonyban álló kezelő állatorvos felkérése a független bírói szerepkört ellátó pályaállatorvosi feladatokra, majd a kezelő állatorvos és a pályaállatorvos egy bizottságban közös döntési kötelezettségének előírása sérti a versenyszabályzatot” – írta.
Kanics Ákos szerint a doppingvizsgálati rendet szintén a GVSZ szabályozza, az ellenőrzést a versenyintézőség rendeli el, de a döntések indokairól nincs tudomása az egyesületnek. De ennek nincs már jelentősége, ugyanis október 7-én a Magyar Turfban közölte a Kincsem Kft., hogy negatív lett az első helyen befutott Faust mintája, így ez a ló lett a 98. Magyar Derby győztese. Ami nem változtat azon, hogy a két favoritot sokak számára kérdéses módon zárták ki a versenyből. A történtek nagy port kavartak a szakmán belül, a német Turf-Times is megírta a magyar derbi fejleményeit. Több megkérdezett szerint, amennyiben tényleg az esélyes lovak „eltakarítása” állt a döntések hátterében, a botránnyá dagadt ügy miatt a doppingvizsgálat eredményét már nem merték volna befolyásolni a feltételezett bunda lebonyolítói. A mintákat egy akkreditált kölni laborban vizsgálják meg, azonban még a verseny helyszínén, a Kincsem Parkban veszik le. Az ellenőrzés folyamatát a megkérdezettek szerint csak a versenyszervező és az LFB ismeri. Érdekesség, hogy a Kincsem Kft. október elején bejelentette: az állatjóléti szűrővizsgálatra vonatkozó előírás időtartamát próbajelleggel további három hónappal meghosszabbítja.
