Közzétette az Európai Parlament tájékoztatási irodája a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szembeni kezdeményezésének menetrendjét.
Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő 2018 márciusában ismerteti a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentését az állampolgári jogi bizottsággal. A módosítások után a bizottság jövő júniusban szavaz a szövegről, az EP plenáris ülése elé pedig szeptemberben kerülhet a magyar ügy. Az EP ekkor arra kérheti az EU Tanácsát (azaz a tagállamok képviselőit): állapítsa meg, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélye.
Az Európai Parlament még tavasszal – elsősorban a lex CEU és a lex NGO hatására – döntött úgy, hogy elindítja a magyar kormánnyal szemben az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” is nevezett 7-es cikk szerinti eljárást. Ennek a vége az is lehet, hogy felfüggesztik a magyar kormány szavazati jogát a Tanácsban, vagy felfüggesztik a Magyarországnak járó uniós kifizetéseket.
Az eljárás végigvitelére ugyanakkor minimális az esély. Az EP-nek eleve kétharmados szavazással kell kezdeményeznie az eljárást. A Tanács ezután minősített többséggel szavaz, és ajánlásokat fogalmaz meg. Annak megállapításához viszont, hogy az alapértékek ténylegesen sérülnek-e egy adott országban, már egyhangú döntés szükséges a Tanácsban, és borítékolható, hogy ilyen helyzetben minimum a lengyel kormány megvédené Orbánékat.
Bekeményített az EU Orbánnal szemben, akit azonban a lengyelek simán megvédhetnek majd
Történelmi határozatot fogadtak ma el az Európai Parlamentben. De miről is szól? A jogállamiság magyarországi helyzetéről beterjesztett két határozati javaslat közül a keményebbet fogadta el mai ülésén az Európai Parlament. A szocialista, liberális, zöld és radikális baloldali EP-frakciók közös javaslata az úgynevezett „hetes cikk szerinti eljárás" formális megindítására kéri az EP állampolgársági, jogi, bel- és igazságügyi bizottságát.
Gyorselemzésünk szerint a jelentés márciusra időzítése inkább a kormánynak kedvez, mint az ellenzéknek. Orbán a kampányhajrában elmondhatja majd, hogy Brüsszel a Soros-terv részeként támadja Magyarországot. Ugyanakkor a Fideszre igazán veszélyes szakaszba csak a választások után lép az eljárás. Áprilisig nem derül ki, hogy hány néppárti képviselő támogatja Magyarország szankcionálását, és a többi kormány álláspontja sem lesz még ismert.
Az ellenzék persze így is rámutathat, hogy Orbán az EU perifériájára sodorta az országot, és kérdésessé vált a (teljes jogú) tagságunk is, de a választás napján kevés konkrétum lesz a kezében.
