Gulyás Mártonék heteken belül megkezdik a polgári engedetlenséget, ha a Fidesz nem módosítja a választási törvényt

  • Gera Márton
  • 2017. október 12.

Belpol

Október 23-ára gigatüntetéssel készülnek, és azt mondják, a polgári engedetlenség békés, de hatásos lesz.

Ritka dolog történt szeptember 23-án. A mostanság leginkább egymással marakodó demokratikus ellenzék pártjainak sikerült megegyezniük, és mindannyian egyetértettek abban, hogy egy olyan új választási rendszerre van szükség, amely igazságos és arányos. Ehhez szükség volt a Közös Ország Mozgalom (KOM) koordinálására – a Gulyás Márton által még tavasszal létrehozott mozgalom ugyanis azt tűzte ki célul, hogy az ellenzéki pártokat egységbe rendezve rábírja a kormánypárton egy fair választójogi törvény elfogadására. Bár az öröm nagy volt szeptember végén, amikor a nyolc ellenzéki párt vezetője együtt jelentette be az Alkotmány utcában felállított Agórán, hogy sikerült megegyezni és aláírtak egy közös nyilatkozatot, az igazán nehéz feladat csak most jön az ellenzék és a mozgalom számára:

meggyőzni a Fideszt, hogy módosítsa a hatályos választási törvényt.

Jelenleg két szálon futnak a történések a Közös Ország Mozgalmon belül: miközben zajlik a konkrét törvényjavaslat kidolgozása, a mozgalom készül egy október 23-i tüntetésre is, ahol a kormány által ellenségnek nevezett civil szervezetek és az ellenzéki pártok lesznek a főszereplők, és nem annyira maga a mozgalom. Mészár Anna, a KOM egyik szóvivője a magyarnarancs.hu-nak azt mondja, néhány nap múlva elkészül a végleges törvénytervezet, amelyet valamelyik ellenzéki párt képviselője fog benyújtani a parlamentben. Hogy ki lesz ez, azt még nem tudják, de a Közös Ország Mozgalom szerint van rá több jelentkező is.

Gulyás Márton egy korábbi tüntetésen

Gulyás Márton egy korábbi tüntetésen

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Bár a demokratikus ellenzék pártjai az elmúlt hetekben főképp a 2018-as indulás mikéntjéről, az összefogás–nem összefogás problematikájáról vitatkoztak a nyilvánosság előtt, Mészár szerint ez nem zavarja a közös munkát, az ugyanúgy folyik a háttérben, és a pártok jelenleg is egyezkednek a benyújtandó törvénytervezet pontos szövegén.

Azt azonban továbbra sem tudni, a Jobbik beáll-e a törvényjavaslat mögé,

mert igaz, hogy a párt nem vett részt az Agórán zajló egyeztetéseken és a közös nyilatkozatot sem írta alá, ám Dúró Dóra, a Jobbik politikusa egy vitaesten Gulyás Mártonnak arról beszélt, hogy ha egyetértenek a kodifikált szöveggel, akkor támogatni fogják azt a parlamentben.

Az viszont már biztos, hogy a törvénytervezet egy olyan választási rendszert elemeit fogalmazza meg, amely például nem él a győzteskompenzáció sokat kritizált eszközével. A német mintára született törvényjavaslat többek között

  • megszüntetné a manipulatív választókerületi felosztást;
  • úgy változtatná meg a támogatási rendszert, hogy az ne a kamu- és bizniszpártoknak kedvezzen, így ezentúl a pártoknak is kampányszámlájuk lenne, és ha egy párt nem ér el 1 százalékot a választáson, vissza kell fizetnie a támogatást;
  • a parlamenti küszöböt 4 százalékra vinné le;
  • bevezetné az arányos képviseleti rendszert, ahol az országos listára leadott szavazatok arányában oszlanak meg a mandátumok;
  • egyfajta női kvótát vezetne be, melynek értelmében a pártlistákon minden 3 egymást követő jelöltből minimum 1 nőnek és 1 férfinak kell lennie;
  • független választási szervek felállításáról rendelkezne;
  • változtatna az egyenlőtlen média-hozzáférésen;
  • viszont továbbra is egyfordulós lenne a választás.

Kérdés persze, hogy egy ilyen törvényjavaslat elfogadása miért állna érdekében a Fidesznek. A KOM továbbra is bízik abban, hogy a kormánypárt hajlandó lesz foglalkozni a javaslattal. Ámbár nem ezt vélelmet erősíti, hogy amikor szeptember elején megnyílt az Agóra, a Fidesz egyből elővette a Soros-kártyát, és azt üzente, ez az egész egy „Soros-bábszínház”, és aki részt vesz az új választási törvénytervezet megalkotásában, az támogatja az „illegális migrációt”, függetlenül attól, hogy az egyeztetések még csak nem is érintették a migráció kérdéskörét.

Mészár Anna szerint

ha a Fidesz a törvényjavaslat benyújtását követően nem támogatja azt, akkor polgári engedetlenséget hirdetnek,

de ahhoz továbbra is tartják magukat, hogy ezek az akciók békések lesznek. „Olyan típusú engedetlenségi akciókra készülünk, amelyek nem spontának lesznek, hanem egymásra épülnek és egyre erősödnek, ameddig nem fogadják el a törvényt. Ha elfogadják, a polgári engedetlenségi akciókat természetesen azonnal befejezzük” – mondja a KOM szóvivője, aki azt is hozzáteszi, hogy ezekben az akcióban elsősorban a mozgalom aktivistái fognak részt venni, de ha van olyan párt, amelyik ezen a szinten is támogatja az igazságos választási rendszer ügyét, akkor csatlakozhat a tagjaival, ahogyan

magánszemélyeket is várnak majd.

A Közös Ország Mozgalom aktivistái

A Közös Ország Mozgalom aktivistái

Fotó: Facebook/Közös Ország Mozgalom


A Közös Ország Mozgalom aktivistái a napokban elkezdnek mozgósítani Budapesten, és szeretnének megjelenni egyetemeken és közéleti eseményeken is, hogy minél többekhez eljusson az igazságos választási rendszerért küzdő mozgalom híre. Voltak már vidéken is, szerveztek találkozót Pécsett, Szegeden és Debrecenben, a következő hetekben pedig még több vidéki városba szeretnének eljutni. Mindeközben az október 23-i rendezvényükre is készülnek, ahol nem véletlenül akarnak több civil szervezetet és nyolc ellenzéki pártot is a színpadra hívni. Mészár Anna azt mondja,

ezen a napon szeretnék bemutatni, milyen lenne egy jól működő, közös társadalompolitikai mozgalom:

„Azt akarjuk felmutatni, hogy az igazságos választási rendszer csak egy alapfeltétel, és ezen kívül számos egyéb probléma, szociális ügy van, amivel foglalkozni kell.” Ez egyben azt is jelenti, hogy a Közös Ország Mozgalom nem tervezi befejezni működését, akármi legyen is a végeredménye a választási rendszer módosításáért vívott küzdelemnek.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.