Ritka dolog történt szeptember 23-án. A mostanság leginkább egymással marakodó demokratikus ellenzék pártjainak sikerült megegyezniük, és mindannyian egyetértettek abban, hogy egy olyan új választási rendszerre van szükség, amely igazságos és arányos. Ehhez szükség volt a Közös Ország Mozgalom (KOM) koordinálására – a Gulyás Márton által még tavasszal létrehozott mozgalom ugyanis azt tűzte ki célul, hogy az ellenzéki pártokat egységbe rendezve rábírja a kormánypárton egy fair választójogi törvény elfogadására. Bár az öröm nagy volt szeptember végén, amikor a nyolc ellenzéki párt vezetője együtt jelentette be az Alkotmány utcában felállított Agórán, hogy sikerült megegyezni és aláírtak egy közös nyilatkozatot, az igazán nehéz feladat csak most jön az ellenzék és a mozgalom számára:
meggyőzni a Fideszt, hogy módosítsa a hatályos választási törvényt.
Jelenleg két szálon futnak a történések a Közös Ország Mozgalmon belül: miközben zajlik a konkrét törvényjavaslat kidolgozása, a mozgalom készül egy október 23-i tüntetésre is, ahol a kormány által ellenségnek nevezett civil szervezetek és az ellenzéki pártok lesznek a főszereplők, és nem annyira maga a mozgalom. Mészár Anna, a KOM egyik szóvivője a magyarnarancs.hu-nak azt mondja, néhány nap múlva elkészül a végleges törvénytervezet, amelyet valamelyik ellenzéki párt képviselője fog benyújtani a parlamentben. Hogy ki lesz ez, azt még nem tudják, de a Közös Ország Mozgalom szerint van rá több jelentkező is.
| ||
Bár a demokratikus ellenzék pártjai az elmúlt hetekben főképp a 2018-as indulás mikéntjéről, az összefogás–nem összefogás problematikájáról vitatkoztak a nyilvánosság előtt, Mészár szerint ez nem zavarja a közös munkát, az ugyanúgy folyik a háttérben, és a pártok jelenleg is egyezkednek a benyújtandó törvénytervezet pontos szövegén.
Azt azonban továbbra sem tudni, a Jobbik beáll-e a törvényjavaslat mögé,
mert igaz, hogy a párt nem vett részt az Agórán zajló egyeztetéseken és a közös nyilatkozatot sem írta alá, ám Dúró Dóra, a Jobbik politikusa egy vitaesten Gulyás Mártonnak arról beszélt, hogy ha egyetértenek a kodifikált szöveggel, akkor támogatni fogják azt a parlamentben.
Az viszont már biztos, hogy a törvénytervezet egy olyan választási rendszert elemeit fogalmazza meg, amely például nem él a győzteskompenzáció sokat kritizált eszközével. A német mintára született törvényjavaslat többek között
- megszüntetné a manipulatív választókerületi felosztást;
- úgy változtatná meg a támogatási rendszert, hogy az ne a kamu- és bizniszpártoknak kedvezzen, így ezentúl a pártoknak is kampányszámlájuk lenne, és ha egy párt nem ér el 1 százalékot a választáson, vissza kell fizetnie a támogatást;
- a parlamenti küszöböt 4 százalékra vinné le;
- bevezetné az arányos képviseleti rendszert, ahol az országos listára leadott szavazatok arányában oszlanak meg a mandátumok;
- egyfajta női kvótát vezetne be, melynek értelmében a pártlistákon minden 3 egymást követő jelöltből minimum 1 nőnek és 1 férfinak kell lennie;
- független választási szervek felállításáról rendelkezne;
- változtatna az egyenlőtlen média-hozzáférésen;
- viszont továbbra is egyfordulós lenne a választás.
Kérdés persze, hogy egy ilyen törvényjavaslat elfogadása miért állna érdekében a Fidesznek. A KOM továbbra is bízik abban, hogy a kormánypárt hajlandó lesz foglalkozni a javaslattal. Ámbár nem ezt vélelmet erősíti, hogy amikor szeptember elején megnyílt az Agóra, a Fidesz egyből elővette a Soros-kártyát, és azt üzente, ez az egész egy „Soros-bábszínház”, és aki részt vesz az új választási törvénytervezet megalkotásában, az támogatja az „illegális migrációt”, függetlenül attól, hogy az egyeztetések még csak nem is érintették a migráció kérdéskörét.
Mészár Anna szerint
ha a Fidesz a törvényjavaslat benyújtását követően nem támogatja azt, akkor polgári engedetlenséget hirdetnek,
de ahhoz továbbra is tartják magukat, hogy ezek az akciók békések lesznek. „Olyan típusú engedetlenségi akciókra készülünk, amelyek nem spontának lesznek, hanem egymásra épülnek és egyre erősödnek, ameddig nem fogadják el a törvényt. Ha elfogadják, a polgári engedetlenségi akciókat természetesen azonnal befejezzük” – mondja a KOM szóvivője, aki azt is hozzáteszi, hogy ezekben az akcióban elsősorban a mozgalom aktivistái fognak részt venni, de ha van olyan párt, amelyik ezen a szinten is támogatja az igazságos választási rendszer ügyét, akkor csatlakozhat a tagjaival, ahogyan
magánszemélyeket is várnak majd.
| ||
A Közös Ország Mozgalom aktivistái a napokban elkezdnek mozgósítani Budapesten, és szeretnének megjelenni egyetemeken és közéleti eseményeken is, hogy minél többekhez eljusson az igazságos választási rendszerért küzdő mozgalom híre. Voltak már vidéken is, szerveztek találkozót Pécsett, Szegeden és Debrecenben, a következő hetekben pedig még több vidéki városba szeretnének eljutni. Mindeközben az október 23-i rendezvényükre is készülnek, ahol nem véletlenül akarnak több civil szervezetet és nyolc ellenzéki pártot is a színpadra hívni. Mészár Anna azt mondja,
ezen a napon szeretnék bemutatni, milyen lenne egy jól működő, közös társadalompolitikai mozgalom:
„Azt akarjuk felmutatni, hogy az igazságos választási rendszer csak egy alapfeltétel, és ezen kívül számos egyéb probléma, szociális ügy van, amivel foglalkozni kell.” Ez egyben azt is jelenti, hogy a Közös Ország Mozgalom nem tervezi befejezni működését, akármi legyen is a végeredménye a választási rendszer módosításáért vívott küzdelemnek.
