Csányi Sándor markát 882 milliós osztalék üti majd az OTP-részvények után

  • narancs.hu
  • 2020. március 6.

Belpol

Az OTP 69 milliárdnyi osztalékot fizetne ki a részvényeseinek.

Rekordprofitot ért el az OTP, szúrta ki az Index a Budapesti Értéktőzsde negyedéves eredményéről szóló tájékoztatásából. Ebből az derül ki, hogy a bank éves adózott eredménye 419 millióra nőtt, a részvényeseknek pedig 69,44 milliárdot fizetnének ki, erről azonban még nem született meg a végleges döntés, azt majd április 17-én hozza meg a közgyűlés.

Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a magyaroknak egyre inkább növekszik a hitelfelvételi kedve, másrészt a külföldi leányvállalatok szerepe is egyre jobban érvényesül.

A Forbes az OTP-vel kapcsolatban azt írja, hogy Csányi Sándor kezében jelenleg több 3,5 millió darab OTP-részvény van, így neki közel 882 millió forintos osztalék üti majd a markát.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.