Tizenöt-húsz milliárd forintos beruházás keretében magánbefektetők építik be a Kőbánya-Kispest közlekedési csomópont (Köki) zöldterületeket magában foglaló környezetét, ahol a város egyik legnagyobb bevásárlócentruma jöhet létre. A tervekre a főváros a túlzott beépítettség miatt tavaly nyáron nemet mondott, de a közgyűlés decemberben mégis elfogadta, holott lényegében nem változott.
A negyedszázaddal ezelőtt felhúzott Köki rendületlenül amortizálódik, és nyugodtan hihetünk a fővárosnak: még legalább tizenöt évig biztosan nem nyúlnának hozzá. Pedig a vonattal érkezőkkel együtt naponta százezer utas halad át a zsibvásárba oltott intermodális (eltérő közlekedési eszközöket összehozó) csomóponton. Mögöttünk a ferihegyi gyorsforgalmi, egy megálló az Üllői út, szemben és a távolban sűrű lakótelepek. Jobbra két szép nagy telek: a kerület egykori füves-ligetes napközis tábora és a szomszédos volt BKV-sporttelep.
Ideális közcélú városfejlesztési aréna, ha volna rá pénz. A 2002-es kormányváltáskor még nullszaldós XIX. kerületi önkormányzatnál mára 900 milliós hiány akkumulálódott. Az utóbbi években ingatlanvagyonának egyes darabjait sorra eladni kénytelen helyhatóság a napközis tábor 2003-as értékesítésekor gyakorlatilag az utolsó jelentősebb tételen adott túl. Az egyhektáros akácost is magában foglaló táborra azonban már az előző, felerészben kormánypárti, felerészben ellenzéki összetételű önkormányzat is megpróbált vevőt keríteni, ám az egyetlen érdeklő-dőként felbukkanó Tesco kétszázmillióval a becsült érték (1,3 mil-liárd) alá ígért, másrészt
a többség akkor még
fázott a hipermarket által vár-hatóan generált autóforgalomtól. A zajszennyezettségi adatok a Köki körzetében ugyanis jellemzően a határérték közelében mozognak, a környező utcákban sokan nyáron is csukott ablaknál alszanak - és a levegő minősége is ennek megfelelően alakul. 2003-ban a már szocialista-szabaddemokrata többségű testület újra meghirdette a telket: a legjobb ajánlattal előálló OBI 1,25 milliárdért vitte el az ingatlant a Tesco elől. A megállapodást az ellenzék sem fúrta, egy barkácsáruház szerintük ugyanis önmagában csak moderáltan növelné a környezeti terhelést. 2004-ben azonban a megszorult BKV is elpasszolta a szomszédos füves focipályát: a szingapúri bejegyzésű, főleg ingatlanforgalmazással foglalkozó Investo Kft. a hasonló méretű, de más övezeti besorolása miatt kisebb beépíthetőségű területhez így jutányosan, mintegy 750 millió forintért jutott. Miközben sem a kerület, sem a főváros nem élt elő-vásárlási jogával, kiderült, hogy a leendő barkácsáruház - előttünk ismeretlen okokból, a Tescóval megállapodva - terveivel áthurcolkodott a sportpálya területére, így a hipermarket ott épülne meg, ahol eredetileg is akarta - a metróhoz közelebbi, kedvezőbb paraméterű telken. A képviselő-testület egésze és a lakosság számára csak 2004 őszére derült ki, hogy a beruházó az egy metrómegállónyira található Határ úti Europark konkurenciájától sem tartva összességében mintegy ötvenezer négyzetméter kereskedelmi funkciót, a város egyik legnagyobb bevásárlócentrumát álmodta a Kökire és környe-zetébe. Ígéreteik szerint a kerület sportlétesítményhez is jut (bowlingpálya épül), és multiplex mozi is működne, ami valóban nincs a kerületben. Ennyi minden azonban nem fér el a zölddel borított, alacsony beépíthetőségű telkeken. A beruházó Raiffeisen Evolution (RE) ezért kisvártatva arra kérte a kerületet, járjon el a fővárosnál a keretövezet-átsorolás érdekében, majd készítsen arra hangszerelt, lényegesen megengedőbb szabályozási tervet. A projektgazda ugyanis előbb 100, később 85-90 százalékos beépítettségben gondolkodott, ahol a lebetonozott zöldfelületet szórványosan tetőkertekkel igyekeztek volna pótolni. A telkeknél a keretövezet-átsorolással jelentkező sok százmilliós értéknövekedést és a combos beépítettséget a beruházó két és fél (más forrás szerint három-három és fél) milliárd forint értékű közcélú fejlesztéssel ígérte kompenzálni. Ennek egyes elemei azonban legalább annyira szolgálják a projekt, mint a városiak érdekeit. Az úgynevezett fejállomás - a metróperon és a buszpályaudvar közötti, bazár- és üzletsorral tarkított, csövesek, hajléktalanok által preferált közlekedő - kipofozása egyfelől
valóban közérdek,
másfelől egy ilyen presztízsberuházás nyilván nem engedhet meg magának lompos szomszédságot. A metróhoz épített második gyaloghíd sem ajándék, hiszen - nem véletlenül - a boltokon keresztül vezet majd. A buszpályaudvar elköltöztetésével és befedésével valóban nyernek a közlekedők, de a beruházó is jól jár: a felszabadult területre és az új állomás tetejére is kereskedelmi funkciót telepíthet. A beharangozott nagy értékű közlekedési fejlesztések (a Köki előtt húzódó Vak Bottyán út 2 x 2 sávosra bővítése, összekapcsolása a ferihegyi gyorsforgalmival, lámpás csomópont létrehozása) viszont egyértelműen olyan befektetések, amelyekre elsősorban a komplexum miatt van szükség - amint ezt egy korábbi fővárosi háttéranyag is megállapította. Talán a 300 férőhelyes új P+R parkoló a legegyszerűbb eset: egy kisebb, közepesen kihasznált egység már létezik a metró túloldalán, és csak reménykedni lehet, hogy az újat nem a bevásárlóközpont parkolójából kiszoruló vásárlók töltik majd ki.
Tavaly nyáron a főváros visszadobta a kerület övezetátsorolási kérelmét. A Városháza úgy látta: a hozzá társuló rendkívül magas beépítettség, a minimálisnál is kevesebb zöldfelület méltatlan egy reprezentatív városi térhez, és az intermodális csomópont kialakítását sem találta megfelelőnek. A beruházó viszont megtérülési szempontokra hivatkozva hajthatatlan maradt, majd tavaly ősszel ki is szállt a megállapodásból. Helyét a Juhos Katalin fideszes politikus vezette magyar R-Co Rt. vette át. A kispesti önkormányzat másodszor is nekifutott az átsorolásnak, ekkor már a közgyűlés előtt néhány nappal elkészült új kerületi szabályozási terv (kszt) konkrét elfogadását is kérve a városvezetéstől (ezt a vonatkozó fővárosi rendelet szerint 15 nappal korábban kellett volna benyújtani). A kszt-t a polgármester asszony önállóan terjesztette fel, testületi jóváhagyás nélkül. Az eljárás miatt a helyi Fidesz képviseletében Fried Miklós a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál fellebbezett: a képviselő állí-tása szerint sokáig fogalmuk sem volt arról, hogy létezik új kszt, és azt a kerület nevében akarják átverni a közgyűlésen. Gajda Péter szocialista alpolgármester szerint a helyi kabinet jogszerűen járt el, a képviselő-testülettől ugyanis a törvény szerint ráértek a fővárosi döntés után felhatalmazást kérni.
Decemberben egy ideig úgy tűnt, hogy lényegében a kompromisszum reményében választott új beruházó sem akar változtatni a terveken. Információink szerint a Főépítészi Iroda ezért kevéssel a közgyűlés előtt újra a beadvány elutasítását szorgalmazta. A néhány nappal később, december 20-án a közgyűlés elé került helyszíni kiosztású előterjesztésen azonban már szerényebb beépítettségi mutatók szerepeltek, így azt a plénum gyorsan elfogadta. "Jó kompromisszum született. A lakossági érdekekre, illetve a főváros érveire tekintettel a beépítettséget a beruházó 70 százalékra csökkentette" - mondta erről a Narancsnak Gajda Péter alpolgármester. Az előző és a decemberben elfogadott szabályozási terveket összehasonlítva azonban úgy találjuk, hogy a korábbiakhoz képest négyzetméterre valójában több fog épülni, mint azt akár nyáron tervezték. Az új kszt-ben a beépítettségi százalékok ugyanis tényleg csökkentek, ám közben az úgynevezett szintterületi mutatók, illetve a tervezett bruttó szintterület összességében magasabb lett - vagyis a beépítettség nőtt. Egyébként is nehéz reális képet nyerni arról, miként fest majd az új Köki, hisz például a hipermarket alapterülete negyedakkora a népszerűsítő kiadványokban, mint a kszt-t megalapozó tanulmányban; ugyanezen irat pedig nagyságrendekkel nagyobb zöldterületről beszél, mint a város által jóváhagyott szabályozási terv. A beépíthetőségi paraméterek csökkenését vitatja a Levegő Munkacsoport (LMCS) is, akiket az övezetátsorolás kapcsán a főváros vont be az egyeztetésbe. Az LMCS szerint a korábbiakhoz képest legfeljebb annyi történt, hogy egy nagyobb, üvegtetővel fedett területet az új anyag készítői egyszerűen nem tekintettek építménynek, ezért kihagyták a számításból.
A projekt ellen szervezkedő
lakosokat azonban nem a százalékok érdeklik, ők a tervezett létesítmények ellen küzdenek. A korábban az ombudsmannak, az MSZP elnökének és a választókörzet szocialista országgyűlési képviselőjének közbenjárásáért hiába folyamodó helyiek elmondásuk szerint nem a terület hasznosítását akarják megakadályozni, csak valami olyat szeretnének, amitől nem nő tovább a már így is nehezen viselhető autóforgalom. "Minden hipermarket távolabbról is vonzza az embereket. Ez ráadásul éjjel-nappal, szombat-vasárnap is nyitva lesz, a szállítást pedig a lakótelep felől végzik. Sosem lesz nyugalom. Ráadásul a környék jól el van látva boltokkal. Így viszont a közeli piac is tönkremegy" - foglalta össze aggályaikat Hostyánszky Éva, az aláírásgyűjtők egyike. Hogy ténylegesen hányan ellenzik, hányan támogatják a Köki át- és beépítését, nehéz megmondani. 950 aláírás gyűlt össze a projekt ellen, miközben a városháza a tavalyi, 500 fős mintán végzett közvélemény-kutatás igenlő eredményével próbálja a beruházás társadalmi támogatottságát alátámasztani. A tiltakozók egy ideje a Civil Fórum Budapest XIX. Kerületéért (Cifó) néven szervezett keretek között protestálnak, ahol elnökségi tag Bakos Tibor volt fideszes önkormányzati képviselő is. A kispesti vezetés egy maroknyi ember politikai indíttatású hőzöngését véli a mozgolódás mögött felfedezni: ennek demonstrálására a megbízott közvélemény-kurkászók a terv népszerűségét kutatva a helyiek pártállására is rákérdeztek.
A beruházó szállította előzetes környezeti hatástanulmány aligha nyugtatja meg a kedélyeket. A dolgozat szerint a Köki-megaprojekt környezetvédelmi szempontból minden feltételnek megfelel, és csak javít az életminőségen - ezt azonban érdemes annak fényében szemlélni, hogy az eltűnő zöldfelületek a célterület mintegy felét teszik ki. "Ráadásul a vizsgálat az itt elszenvedett zöldfelületi veszteséget a jóval nagyobb területre vonatkozó kerületi szabályozási terv más telkein - vagyis nem a bevásárlóközpontok beruházói által - tervezett, a későbbiekben esetlegesen megvalósuló zöldfelületi fejlesztésekkel igyekszik elvileg kompenzálni" - állítja Schnier Mária, az LMCS elnökhelyettese. Az elsősorban a lég- és zajszennyezettség miatt szorongó tiltakozókat nyilván az sem győzi meg, hogy a beruházó és az önkormányzat szerint a bevásárlóközpont a naponta itt megforduló százezer tömegközlekedő pénztárcájára épít, így plusz autóforgalomra nem kell számítani. Nem meglepő, hogy végkövetkeztetéseiben maga a hatástanulmány is arra jut: alig lesz valamivel nagyobb a forgalom, a térség levegőminősége pedig jelentős változáson aligha fog átesni, mivel a növekményt valószínűleg ellensúlyozza az addigra minőségileg továbbfejlődő járműpark kisebb emissziója. Az ehhez hasonló, reklámízű megállapítások mellett a várható közlekedési helyzet prognózisában a tanulmány konkrét adatokat is felmutat. Itt kiderül, hogy a jelenleg tapasztalható autós forgalom (az egyéb bevásárlóközpontok környékén mért növekedésre alapozva) jó eséllyel mintegy két és félszeresére duzzadhat.
