Történetének kimagasló hiányával birkózik a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV). Ha nem kap mentőövet, fizetésképtelenség miatt csődközeli helyzetből csődállapot lesz. Ezt azzal is próbálják elkerülni, hogy adósságátütemezést kérnek a legnagyobb beszállítóiktól és az adóhivataltól. Mindehhez a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása szükséges, amiről jövő szerdán születhet döntés.
A BKV szolgáltatásai fenntartása év végéig várható forrásigénye 27,8 milliárd forint, derül ki a BKV finanszírozásával kapcsolatos döntéshozatali anyagból, amit következő szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Ennyi hiányzik a kasszából.
Az összeg felét az év végén lejáró 14 milliárd forint keretösszegű folyószámlahitel törlesztésére, illetve a decemberi fizetési kötelezettségek maradéktalan teljesítésére fordítanák. 7,8 milliárd forintot azzal takarítanának meg, ha az év végén lejáró számlák egy részét nem fizetnék ki, csak jövőre. Már amennyiben erről meg tudnak egyezni a partnereikkel, a metró, a buszok, a villamosok, trolik működtetéséhez szükséges energiaszolgáltatóval, üzemanyag-ellátóval.
A másik tételt a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) való megegyezés adná: az október-december időszakra fizetendő adó és járulékok kifizetésére könnyítési kérelmet nyújtottak be, összesen 3,3 milliárd forint értékben. Biztosítékként a BKV-t megillető közösségi közlekedési szolgáltatási díjbevételre alapított jelzálogszerződést ajánlották fel. Ez azt jelenti, ha a BKV nem tud teljesíteni határidőre, a NAV jogosult lesz a vállalat szolgáltatásaiért járó díjbevételből elvonni a fennmaradt tartozását. A BKV hat hónappal később, 2025 júniusra fejezné be a törlesztést.
Az így összekapart 11 milliárd forint feletti 17 milliárdot így is a tulajdonos fővárosi önkormányzatnak kellene hozzátenni, ami persze lehet több is, attól függően, hogy a nagy beszállítókkal és az adóhivatallal mekkora könnyítésben tudnak megegyezni.
A BKV jövő évi működése, a fővárosi közösségi közlekedés fenntartása még az ideinél is bizonytalanabb lábakon áll, főképpen a kormányzat által elvont több tízmilliárd forint miatt. A BKK és a BKV együttesen 30 milliárd forintos folyószámlahitelre pályázik, hogy részben kezelni tudja a tömegközlekedés finanszírozásából hiányzó pénzt, ami 2025-ben jóval meg fogja haladni a 2024-es forráshiányt. Ezt a pénzt a CIB Bank, az OTP Bank, a Gránit Bank és a K&H Bank biztosítaná. Erről szintén szerdán dönthet a Fővárosi Közgyűlés. A folyószámla hitel igénybevétele az egyedüli mozgástér a főváros számára is, mivel már törvény tiltja hogy éven húzódó hitelt vegyen fel egy önkormányzat vagy ahhoz tartozó gazdasági társaság.
A BKV november 5-től, illetve 15-től törvénytelenül működik. Ekkor járt le előbb az igazgatósági, majd a felügyelő bizottsági tagok megbízatása. Nem csak a BKV-nál, az összes fővárosi önkormányzat tulajdonában álló cégnél is ez a helyzet. A Fővárosi Közgyűlés pártjaival a főpolgármester több körben sem tudott zöld ágra vergődni az új tagok jelöléséről, a cégvezetői pályázatokat pedig vissza kellett vonnia. November közepétől az a helyzet állhat elő jogilag, hogy az igazgatósági testületek határozatainak meghozatala a tulajdonos fővárosi önkormányzatot képviselő Fővárosi Közgyűlés tagjainak, a Fidesz, a DK- Párbeszéd-MSZP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Tisza Párt és az LMP képviselőinek kellene meghozni. Ha nem töltik fel a fővárosi cégek igazgatósági testületeit, akkor – nem marad más megoldás – maga a közgyűlés veszi át az igazgatóság szerepét, valamennyi fővárosi cég esetében. A közgyűlés tagjai számára aligha lesz vonzó feladat mondjuk olyan BKV-s igazgatósági ülésen részt venni, ahol – volt rá példa –, ezer oldalas előterjesztéseket, köztük például alkatrészbeszerzésről szólót tárgyalnak. Az igazgatósági tesület hiánya a döntések elmaradásával jár, emiatt a BKV nem tudja kiírni új közbeszerzési felhívásait, aminek hatása hónapokon belül a szolgáltatás zavaraiban fog megjelenni.
(Címlapképünk forrása: BKV Facebook/Somodi Péter)
