Csődvédelmet kért a HospInvest - Túl a csúcson

  • Mészáros Bálint
  • 2009.04.09 00:00

Belpol

Csődeljárás kezdeményezésével próbál meg levegőhöz jutni a piacvezető kórház-üzemeltető cég, a HospInvest Zrt. Ha nem sikerül külső forrást bevonnia, a bukás elkerülhetetlennek látszik - és ekkor az általa működtetett intézmények visszakerülnek az önkormányzatokhoz. Mint púp a hátukra.
Csődeljárás kezdeményezésével próbál meg levegőhöz jutni a piacvezető kórház-üzemeltető cég, a HospInvest Zrt. Ha nem sikerül külső forrást bevonnia, a bukás elkerülhetetlennek látszik - és ekkor az általa működtetett intézmények visszakerülnek az önkormányzatokhoz. Mint púp a hátukra.

Tíz-tizenöt kórházból álló holding, körülötte a szakrendelők hálózata, tehát adott területen a szakellátás teljes spektrumán önállóan szervezett betegutak. A hálózatból adódó méretbeli előnyök, a működtetés ésszerűsítése, a minőségi ellátással odacsábított betegek sokasága. Mindez előbb-utóbb lehetővé teszi, hogy a vállalkozás - a társadalombiztosítási finanszírozással! - ne csak fenntarthatóvá váljon, de hosszú távon profitot is termeljen. Ezek voltak a HospInvest vezetőinek tervei az elkövetkező évekre. (Cégportrénkat lásd: Az ördög maga, 2008. március 27.) A pillanatnyi helyzetben viszont inkább az a kérdés, hogy a felében-harmadában megvalósult hálózat talpon marad-e.

Gondolkodj el okain is tán

Az utóbbi hetekben, hónapokban a jegyzett tőkéjét már elvesztő cégcsoport egyre több beszállítója hivatkozott a késedelmes fizetésre, többen már a felszámolási eljárás megindításával fenyegetőztek. A türelmetlenségük még inkább megnőtt, miután a 2007 szeptemberében négymillió euróval érkező, és ezzel a HospInvestben 29 százalékos részesedést szerző Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) két héttel ezelőtt kiszállt a cégből. A csődeljárás megindítása tehát a levegőben lógott, de a halogatás megbosszulta magát: a szintén hitelező CIB Bank előbb kapott észbe, és amint megérkezett a HospInvest nála vezetett számlájára az egészségbiztosítási finanszírozás áprilisi összege, menten leemelt belőle 1,2 milliárd forintot. A kórház-üzemeltető vállalkozás ezután pánikszerűen menekült a csődvédelembe. Likviditás híján az intézmények folyó kifizetéseit egyelőre az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a májusi keret terhére kért előlegből biztosítják.

A funkcionális privatizációban úttörő szerepet vállaló cég megrogygyanását a rosszul felmért kockázatok okozták. Végső soron túlvállalták magukat: a mindent a növekedésre feltevő stratégia, a honi politikai klíma, az egészségügy változó finanszírozása és a vállalt nagy ívű beruházások együtt már meghaladták az erejüket. Az üzemeltetésre átvett kórházaknál - Kiskunhalas, Gyöngyös, Hatvan, Parád, legutóbb Eger - átvállalták az önkormányzati intézmények felhalmozott adósságait, s a 20-25 évre szóló működtetés időtartama alatt többmilliárdos fejlesztésekre szerződtek. Ahhoz, hogy a hatalmas beruházás hoszszabb távon hasznot hozzon, az említett méretű hálózat kiépítésére lett volna szükség - ha sikerül, jó időre garantált a behozhatatlan piaci előny. A növekedéshez persze külső forrásra volt szükség, ám a rövidebb megtérülést igénylő piaci befektetők nem tolongtak a menedzsment irodája előtt. Ezért volt hatalmas fegyvertény, hogy másfél évvel ezelőtt az EBRD - az első egészségügyi befektetéseként, és egyedül a HospInvestbe fektetve - amolyan kísérleti projektként meghozta a pénzt. És ugyanezért hiányzik most nagyon az általa biztosított tőke.

A bank távozásának okai nem teljesen egyértelműek. Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke korábban azt állította, hogy a kiszállás oka a magyarországi reformok elmaradása volna. Később viszont azt, hogy nem tudja, miért adta el a bank a részvényeiket (lapunk nem tudta elérni az elnököt). Az, hogy a HospInvest irányításával lett volna elégedetlen, nem túl valószínű, hiszen a társulás előtt fél évig vizsgálta a cég működését, stratégiáját, programját; s az EBRD az igazgatóságba delegált képviselőjén keresztül azóta is képben lehetett. A szétválásról kiadott EBRD-közlemény az elmaradt reformok miatt meghiúsult terjeszkedésre és a 2008-as népszavazás súlyos következményeire hivatkozik. A bank londoni központjában nem kívántak a Narancsnak ezen túlmenő indoklást adni. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a fejlesztési bank eredetileg úgy kalkulált: a küszöbönálló reform csökkenti az intézmények számát, ezzel az egy kórházra jutó finanszírozás nő, s ezért gazdaságilag életképes kórházakat lehet majd üzemeltetni. Az egészségügy átalakítása viszont megakadt, a tervek elúsztak.

A Népszabadság úgy tudja, hogy a négymillió euróért vásárolt üzletrészen 500 ezer euróért adtak túl. A nem túl jó kiszállási pozíciót talán az magyarázza, hogy a tavaly összességében több mint félmilliárd euró veszteséget produkáló banknak egyszerűen elment a kedve a magyar egészségügytől. Információnk szerint az EBRD az egri kórház körüli politikai cirkusszal már egyáltalán nem tudott mit kezdeni, és terjeszkedésen ezután végképp nem gondolkodott. Ráadásul már a jelenlegi hálózat is csak tőkepótlással volna működtethető. Az aktív ágyak leépítése miatti finanszírozáscsökkenés a HospInvest intézményeit is vastagon érintette, az egészségügyből pedig 2006 óta immár harmadszor tervez pénzt kivonni a kormányzat. A vizitdíj és a napidíj eltörlése pedig nemcsak a bevételeket apasztotta, hanem az igénybevételt is újra megnövelte. Jellemző a finanszírozásra, hogy az OEP a közalkalmazottak 13. havi bérének fedezetét az önkormányzati fenntartású intézményeknek biztosítja, a magánműködtetőnek viszont nem - miközben megfelelő hangulatkeltés esetén a magáncég sem teheti meg, hogy ne vállalja a 13. havi járandóság kifizetését.

Öngyilkossághoz öltözve

A HospInvestnek tehát egy lehetősége maradt: új befektetőt találni. Közleményük szerint három "nemzetközi céggel" is tárgyalnak, s "egyéb finanszírozási formák" is szóba jöhetnek. Kérdéses, hogy miért érné meg bárkinek beszállni most, amikor még békeidőben is csak az EBRD jelentkezett - persze nyilván létezik az a részvényárfolyam. Ellenben ha a csődeljárás 150 napja alatt nem érkezik tőkepótlás, akkor a kórházak visszaszállnak azokra az önkormányzatokra, amelyek igencsak örültek, hogy megszabadultak a feladattól. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a Narancsnak elmondta: a pályázat kiírásakor is a betegek érdekéből indultak ki, hiszen olyan fejlesztéseket igényelt az eladósodott kórház, amelyekre nekik nem lett volna pénzük. A privatizáció óta elindult a korszerűsítés, javult az ellátás, a dolgozók körülményei is jobbak, ezért megpróbálják kihozni a jelenlegi szerződésből, amit lehet. A HospInvesttől garanciákat várnak: teremtsék meg a működtetés tartalékait, állapodjanak meg új szakmai befektetővel, valamint folyamatosan tájékoztassák a kórház dolgozóit. Várnai László, Kiskunhalas polgármestere (és jelen lapszámunk titkos főhőse: lásd cikkünket a 18-19. oldalon) úgy fogalmazott: az OEP-finanszírozás csak a kórház működtetésére elég, a fejlesztésre nem, öt évvel ezelőtt pontosan ezért kerestek üzemeltetőt maguk helyett. "Ha megint a miénk lesz, akkor a mostani politikai helyzetben már képtelenség lenne újra megpályáztatni a működtetést. Egy 30 ezres kisváros költségvetéséből kellene pótolni a területünkhöz tartozó 130 ezer beteg ellátásából adódó hiányt. Miközben az éves működési hiányunk 400 millió forint. Mondhatni, nem vagyunk úgy öltözve."

Neked ajánljuk