Kiszolgáltatott helyzetben: a közmunkások nagy része a Fideszre szavazott

  • B.P.M
  • 2019. május 29.

Belpol

A májusi európai parlamenti választások eredményeit nézve ismét látszik, hogy településtípusok alapján milyen jelentős törésvonalak vannak a választók között.

„Míg Budapesten inkább 40 százalékhoz közelít a Fidesz, addig a községekben átlépték a 60 százalékos támogatottságot” - olvasható a Policy Agenda kutatásában, amely a közmunkával erősen érintett, illetve a falusi CSOK-programba bevont településekre fókuszált.

Az ellenzéknek a kistelepüléseket kell bevennie, ha változást akar

Az elemzés szerint bár a tavalyi országgyűlési választáshoz képest a választási arány magasabb volt a fővárosban, mint a kistelepüléseken, a nem megyei jogú városokban és a községekben élő szavazók adták az összes voks 59 százalékát.

„Azaz, amelyik ellenzéki párt áttörést akar elérni, szembe kell néznie azzal, hogy a kistelepülési jelenlét és támogatottság nélkül nincs esély a Fidesz-KDNP leváltására” - fogalmaz a kutatás.

A kormánypártok támogatottsága a községekben megkérdőjelezhetetlen: a mostani EP-választáson 61 százalékos támogatottságot értek el, ami jelentősen meghaladja a tavalyi szavazáson elért listás eredményüket ebben a településtípusban, mialatt egyik ellenzéki párt sem tudott elérni még a 13 százalékot sem.

false

 

Forrás: Policy Agenda

Közmunkások nélkül sem megy

A kutatócég korábbi elemzéseiből látszik, hogy a közmunkával erősen érintett településeken - ahol a legszegényebbek az emberek -, a kormánypártok tovább tudták növelni a támogatottságukat.

A Policy Agenda kiválaszotta azokat a településeket, ahol a közmunkások száma 2017-ben, a közmunkarendszer csúcsán, a munkavállaló korú lakosság 5 százalékát meghalada. Ezekben él a választók mintegy 9 százaléka, amiket az elemzés során közmunkával erősen érintett településnek minősítettek.

„Fidesz-KDNP ezeken a településeken a 2014-es választásokon a szavazatoknak a 50,6 százalékát szerezte meg, 2018-ban már a 60,5 százalékot, míg most, 2019-ben a 65,5 százalékot” - olvasható a kutatásban.

Az eredmény elérésében sok szempont játszott szerepet, de jól mutatja a kormánypárti szavazóbázis összetételét: ott tudnak erősek lenni, ahol éppen a legnagyobb szociális, és munkaerőpiaci problémák vannak.

false

 

Fotó: Policy Agenda

 

A falusi CSOK választási tényező

Az elemzés kitér még egy településtípusra: megvizsgálta a falusi CSOK-programba bevont településeket, amelyekben, körülbelül 2 millió választó él.

„Korábbi elemzésünkben már bemutattuk, hogy ezekben a községekben a Fidesz-KDNP 2014-ben 49 százalékot kapott, 2018-ban már 57 százalékot, és a mostani EP- választáson 62 százalékot. Azaz 5 év alatt ezeken a településeken 13 százalékponttal tudta növelni a támogatottságát.”

„Összefoglalva megállapítható, hogy a közmunkának, a társadalmilag-, gazdaságilag nehezebb helyzetnek kifejezetten van pozitív hatása a kormánypártok támogatottságára, míg az ellenzék fokozatosan szorul ezeken a településeken” - zárul a kutatás.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.