Pert nyertek a filmstúdiók Lewis Kaplan New York-i szövetségi bíró a nyolc hollywoodi filmstúdiónak adott igazat a DVD-perben, amikor kimondta: a 2600 című hackermagazinnak nem állt jogában weboldalán publikálni a DeCSS program forráskódját. A bírói ítélet szerint szerzői jogokat sért, aki publikálja a DVD-videolemezek másolását lehetővé tévő DeCSS program forráskódját, vagy közvetlen letöltést kínáló linkkel mutat a szoftverre. A szoftvert eredetileg azért írta egy 16 éves norvég gimnazista, Jon Johansen, hogy a Linux operációs rendszert használók is le tudják játszani a DVD-filmeket. A per során a 2600 hackermagazin kiadója, Eric Corley (alias Emmanuel Goldstein) azt állította, hogy a Digital Millennium Copyright Act (DMCA), azaz a digitális szerzői jogi törvény sérti a szólásszabadságot. Kaplan szerint semmi jel nem utal arra, hogy a számítógépes programok forráskódjára is vonatkozna a szólásszabadság védelme. Corley és ügyvédje, Martin Garbus (az Electronic Frontier Foundation társalapítója) a legfelsőbb bíróságnál fellebbeznek.
Ötvenezer náci jelkép Mintegy ötvenezer horogkeresztet és egyéb náci szimbólumot ábrázoló kép lelhető fel az interneten, állapította meg háromheti kutatás után a németországi Kasselben működő Only Solution. A háromheti vizsgálódás közben csaknem egymilliárd internetes oldalt tapogattak le, ezalatt több mint kétezer náci jelképeket tartalmazó helyet találtak. A náci jelképek lelőhelyeinek 85 százaléka amerikai szervereken van. Európában Svájc, Finnország és Ausztria vezet, Ázsiában pedig Japán.
Fegyveres robotkatica A Thailand Research Fund elkészítette az első robot biztonsági őrt, amelyik tüzet nyithat a területére behatolókra. Az interneten keresztül vezérlelt, óriáskaticára hasonlító robot egy 1994-ben készült fegyvertelen modell továbbfejlesztett változata. A robotból eddig öt prototípus készült el, amelyek kamerával, mozgás- és hőérzékelővel felszerelve pásztázzák a terepet. A robotkaticák beépített fegyverükkel automatikusan vagy az interneten keresztül kiadott parancsra nyitnak tüzet a betolakodókra.
Százmilliárd márkás német mobiltender Mainzban múlt csütörtökön 98,8 milliárd márka összértékkel lezárult a harmadik generációs (UMTS) mobiltelefon-engedélyek megszerzéséért folyó licit. A 173. fordulóban a 100 milliárd márkás érték már meghaladta a versenyzők kapacitását, ezért a korábban három frekvenciatömbért versenyző, a Vodafone támogatását élvező Mannesmann-Mobilfunk és a Deutsche Telekom leányvállalata, a T-Mobil csak két frekvenciára adott be pályázatot. A német mobilszolgáltatói piac 80 százalékát birtokló vállalatok mellett a Mobilcom, a British Telecom érdekeltségébe tartozó Viag Intercom, az E-Plus/Hutchison és a finn- spanyol G3 konzorzium két-két frekvenciablokkot szerzett.
Morze
Marihuána WAP-on Marihuána házhoz szállítását tervezi szeptember elsejétől egy amszterdami csomagküldő szolgálat. Az ügyfelek WAP-kompatibilis mobiltelefonról rendelhetnek majd kábítószert, melynek árát trafikokban előre vásárolt és újratölhető iToken nevű kártyákkal egyenlíthetik ki. A rendelés leadása után 30 percen belül megérkezik a kerékpáros futár a megrendelt mennyiséggel, amely legfeljebb 2 gramm lehet.
A mobilhajítás világrekordja A mobiltelefon-dobás új világrekordja 48 méter, jelentette az Index finnországi tudósítója. Ilyen távolságra hajította el Ericsson típusú mobiltelefonját Erno Riihelä a pénteken lezajlott első világbajnokságon Savonlinnában. A mobiltelefon ép maradt a dobás után.
Robotember a Hondától A Jövőnéző értesülése szerint a Honda újabb androiddal rukkolt elő Tokióban. A Csillagok háborújából ismert aranyszínű robot és egy asztronauta hibridjére emlékeztető, P3 elnevezésű szerzet, magassága 160 centiméter, vállszélessége 60 centiméter, mintegy 130 kilogrammot nyom, ízületei pedig az emberi ízületeket utánozzák. A robot váza magnéziumötvözetből készült, mozgatása szervomotorok segítségével történik, a tölthető akkumulátorokkal hozzávetőleg 25 percig képes mozogni, maximális haladási sebessége 2 kilométer per óra.
Orosz radarszemüveg A Reabilitacija nevű orosz kutatóintézet munkatársai olyan szemüveget fejlesztettek ki, amely segítheti a vakokat és a csökkentlátókat a tájékozódásban. A többféle változatban kidolgozott segédeszköz egyike radarral felszerelve érzékeli a vak személy körülötti tárgyak elhelyezkedését, és figyelmezteti őt a közeledő objektumokra. Egy másik változat különböző fényjeleket képes érzékelni, illetve detektálja a speciálisan erre a célra kialakított jelzőkarók elhelyezkedését, és így képes segítséget nyújtani a közlekedésben.
