Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye elfogadásának 35. évfordulója alkalmából tartott ülésen Dávid Dóra, a Tisza Párt képviselője az Európai Parlamentben aláhúzta, hogy valamennyi, a gyermekeket érintő szabályozási lépést a gyermekek érdekeinek figyelembevételével kell meghozni.
Egy friss országjelentés alapján Magyarországon a 2022. évhez képest 6,3%-kal nőtt a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázatának kitett gyermekek aránya – emlékeztetett a tiszás képviselő.
A jelentés megállapításai között szerepel, hogy
- Magyarországnak nincs gyermekvédelmi stratégiája,
- a gyermekjogok megvalósulását rendszeresen mérő hatásvizsgálata és módszertana,
- a gyermekek jogainak dedikált önálló minisztériuma,
- a gyermekjogokkal kapcsolatos hatáskörök számos kormányzati szerv között széttagoltan, koordináció nélkül jelennek meg.
Amellett, hogy a kormányzat a civil szervezetek működését megnehezítette és stigmatizálta, a támogatásaikat megszüntette, a gyermekjogi kérdéseket átpolitizálta. A jelentés kitér arra is, hogy a demokratikus intézmények nem működnek megfelelően. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala például a gyermekjogokat érintő, a kormányzattal kritikus állásfoglalást vagy jelentést nem tesz közzé.
„Az offline térben megvalósuló gyermekvédelem elrettentő példáit láthattuk az elmúlt napokban, de nem szabad elfelejteni, hogy súlyos kockázatoknak vannak kitéve a gyerekek az online térben is. Itt is érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy minden döntést, szabályozási lépést a gyermekek legfőbb érdekeinek figyelembe vételével kell meghatározni” – húzta alá Dávid Dóra. „Azzal az egyszerű mozdulattal, hogy bejelentkeznek egy közösségi média oldalra vagy belépnek egy videojátékba - azok számos előnyös oldala mellett - olyan közegben találják magukat, mellyel szemben gyakran védtelenek és a rájuk leselkedő veszélyeket nem is ismerik fel.A gyermekekre nyomást gyakorló sürgető üzenetek, a videójátékok minél hosszabb használatra és minél több pénz elköltésére ösztönző kialakítása, a gyermekeket célzó reklámok, az influenszerek fogyasztási szokásokra ható befolyása, a gyermekek személyiségi jogainak és adatainak védelme csak néhány ezek közül a fenyegető, a gyermekek mentális és fizikai egészségére, közösségi kapcsolataira, a családok anyagi helyzetére is ható kockázatok közül.”
„Bár a magyarok szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre, mint a tömegközlekedés, a 6–14 évesek harmada mégis rendszeresen használja az érintett online szolgáltatásokat”
– utalt a képviselő egy szintén friss, országos kutatás megállapításaira. „A kutatás szerint a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is nőtt a kiskorúak jelenléte a regisztrációhoz kötött közösségimédia-oldalakon, ráadásul a különböző hivatalos életkori határok ellenére főleg a 9–12 évesek körében: 2021-ra a legnépszerűbb közösségimédia-felületek hazánkban a Facebook, a YouTube, az Instagram és a TikTok voltak, a regisztrált taggá válás kora pedig lejjebb csúszott, átlagosan 10-11 éves korra.”
Dávid Dóra szerint különösen fontos lenne, hogy a 2016-ban elfogadott Digitális Gyermekvédelmi Stratégia ne csak papíron létezzen, megvalósítása ne csupán szakmainak tűnő workshopok kedves témája legyen.
Abban csak bízni tudunk, hogy az online, a gyermekek kereskedelmi célú kizsákmányolásával szemben fellépni felelős számos hatóság - a médiahatóság (NMHH), a fogyasztóvédelmi hatáskörrel is rendelkező versenyhatóság (GVH), az elmúlt négy évben a harmadik minisztérium felügyelete alá került, ismét átszervezett fogyasztóvédelmi hatóság (NKFH), az újonnan felállított, a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alá tartozó mesterséges intelligencia hatóság, az adatvédelmi hatóság (NAIH) – rendelkezik azzal a szakmai és technológiai tudással és erőforrással, mely alkalmassá teszi őket az online gyermekvédelem ezen szeletében való hatékony fellépésre – közölte a párt.
