Dávid Dóra: Magyarországnak nincs gyermekvédelmi stratégiája

  • narancs.hu
  • 2024. november 28.

Belpol

A Tisza EP-képviselője úgy látja, a Fidesz-kormányzat a civil szervezetek működését megnehezítette és stigmatizálta, a gyermekjogi kérdéseket átpolitizálta.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye elfogadásának 35. évfordulója alkalmából tartott ülésen Dávid Dóra, a Tisza Párt képviselője az Európai Parlamentben aláhúzta, hogy valamennyi, a gyermekeket érintő szabályozási lépést a gyermekek érdekeinek figyelembevételével kell meghozni.

Egy friss országjelentés alapján Magyarországon a 2022. évhez képest 6,3%-kal nőtt a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázatának kitett gyermekek aránya – emlékeztetett a tiszás képviselő.

A jelentés megállapításai között szerepel, hogy

  • Magyarországnak nincs gyermekvédelmi stratégiája,
  • a gyermekjogok megvalósulását rendszeresen mérő hatásvizsgálata és módszertana,
  • a gyermekek jogainak dedikált önálló minisztériuma,
  • a gyermekjogokkal kapcsolatos hatáskörök számos kormányzati szerv között széttagoltan, koordináció nélkül jelennek meg.

Amellett, hogy a kormányzat a civil szervezetek működését megnehezítette és stigmatizálta, a támogatásaikat megszüntette, a gyermekjogi kérdéseket átpolitizálta. A jelentés kitér arra is, hogy a demokratikus intézmények nem működnek megfelelően. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala például a gyermekjogokat érintő, a kormányzattal kritikus állásfoglalást vagy jelentést nem tesz közzé.

 
Dávid Dóra, a Tisza Párt EP-képviselője
Tisza Párt
 

 

„Az offline térben megvalósuló gyermekvédelem elrettentő példáit láthattuk az elmúlt napokban, de nem szabad elfelejteni, hogy súlyos kockázatoknak vannak kitéve a gyerekek az online térben is. Itt is érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy minden döntést, szabályozási lépést a gyermekek legfőbb érdekeinek figyelembe vételével kell meghatározni” – húzta alá Dávid Dóra. „Azzal az egyszerű mozdulattal, hogy bejelentkeznek egy közösségi média oldalra vagy belépnek egy videojátékba - azok számos előnyös oldala mellett - olyan közegben találják magukat, mellyel szemben gyakran védtelenek és a rájuk leselkedő veszélyeket nem is ismerik fel.A gyermekekre nyomást gyakorló sürgető üzenetek, a videójátékok minél hosszabb használatra és minél több pénz elköltésére ösztönző kialakítása, a gyermekeket célzó reklámok, az influenszerek fogyasztási szokásokra ható befolyása, a gyermekek személyiségi jogainak és adatainak védelme csak néhány ezek közül a fenyegető, a gyermekek mentális és fizikai egészségére, közösségi kapcsolataira, a családok anyagi helyzetére is ható kockázatok közül.” 

„Bár a magyarok szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre, mint a tömegközlekedés, a 6–14 évesek harmada mégis rendszeresen használja az érintett online szolgáltatásokat”

– utalt a képviselő egy szintén friss, országos kutatás megállapításaira. „A kutatás szerint a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is nőtt a kiskorúak jelenléte a regisztrációhoz kötött közösségimédia-oldalakon, ráadásul a különböző hivatalos életkori határok ellenére főleg a 9–12 évesek körében: 2021-ra a legnépszerűbb közösségimédia-felületek hazánkban a Facebook, a YouTube, az Instagram és a TikTok voltak, a regisztrált taggá válás kora pedig lejjebb csúszott, átlagosan 10-11 éves korra.”

Dávid Dóra szerint különösen fontos lenne, hogy a 2016-ban elfogadott Digitális Gyermekvédelmi Stratégia ne csak papíron létezzen, megvalósítása ne csupán szakmainak tűnő workshopok kedves témája legyen.

Abban csak bízni tudunk, hogy az online, a gyermekek kereskedelmi célú kizsákmányolásával szemben fellépni felelős számos hatóság - a médiahatóság (NMHH), a fogyasztóvédelmi hatáskörrel is rendelkező versenyhatóság (GVH), az elmúlt négy évben a harmadik minisztérium felügyelete alá került, ismét átszervezett fogyasztóvédelmi hatóság (NKFH), az újonnan felállított, a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alá tartozó mesterséges intelligencia hatóság, az adatvédelmi hatóság (NAIH) – rendelkezik azzal a szakmai és technológiai tudással és erőforrással, mely alkalmassá teszi őket az online gyermekvédelem ezen szeletében való hatékony fellépésre – közölte a párt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.