Bíróság elé kerül a férfi, akit egy tábla miatt állították falhoz Orbán beszéde közben

  • narancs.hu
  • 2024. november 28.

Belpol

De nem büntetőügy, csak szabálysértési eljárás zajlik.

Újabb szakaszba lépett Csőgör Péter ügye. A volt gazdaságvédelmi főnyomozó ügye hamarosan bíróság elé kerül – tudta meg a Népszava. Az exrendőr ellen azután indult szabálysértési eljárás, hogy a Terrorelhárítási Központ falhoz állította, miután Orbán Viktor közvetlen közelében egy kormánykritikus táblával próbált demonstrálni. Csőgört rendzavarás vétségével gyanúsították meg, mert a zsebében egy négy centiméteres pengehosszúságú tapétavágót találtak, amit a kartonpapír levágásához használt.

Ez felveti annak a kérdését is, hogy kinek a felelőssége, hogy ezzel az eszközzel bemehetett egy olyan rendezvényre, ahol elvileg szigorú fémdetektoros vizsgálatnak vetik alá a belépőket. Az október 23-i ünnepség végén, amikor Orbán lement a hívei közé, a biztonsági ellenőrzés már megszűnt, az ment be oda, aki akart.

Csőgör Péter arról számolt be, hogy azt az egy biztonsági őrt, akivel találkozott, csak a táblán látható felirat érdekelte. Az exrendőr ezért egy „Dicsőség a hősöknek” felirat fedte a valódi, „Mi a f.sz van ebben az országban?!” feliratú transzparenst. Ezt a fedlapot vágta le később a sniccerrel.

Csőgör a napokban interjúban mesélte el a Narancsnak, mi történt vele azon a napon: „A kerületi rendőrök egyébként korrektek voltak az eljárásban,

a TEK-eseken viszont látszódott, hogy teljesen meggyőződésesek. Lelkesen, odaadóan védik a vezért, mintha alattvalói lennének. Ez sokkal megdöbbentőbb minden másnál, ami történt. Hasonló lelkesedést látni a tüntetésekre kivezényelt piros sapkás készenléti rendőrökön is, de bevallom, a TEK munkatársaiból többet néztem ki.

Elvileg ez lenne a rendőrség elit alakulata, ahol elvileg a zsaruk krémjének kellene dolgozni – akár az intézkedési technikákat, akár az intézkedéstaktikát, akár a szellemi képességeket vesszük alapul. De ezek az emberek sokkal inkább tűntek értelmi fogyatékosoknak, akik többszöri kérdést követően sem tudták megmondani, hogy miért intézkednek, mi annak a jogalapja. Láthatóan maguk sem tudták, mit tesznek, milyen indíttatásból és milyen céllal.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.