Bíróság elé kerül a férfi, akit egy tábla miatt állították falhoz Orbán beszéde közben

  • narancs.hu
  • 2024. november 28.

Belpol

De nem büntetőügy, csak szabálysértési eljárás zajlik.

Újabb szakaszba lépett Csőgör Péter ügye. A volt gazdaságvédelmi főnyomozó ügye hamarosan bíróság elé kerül – tudta meg a Népszava. Az exrendőr ellen azután indult szabálysértési eljárás, hogy a Terrorelhárítási Központ falhoz állította, miután Orbán Viktor közvetlen közelében egy kormánykritikus táblával próbált demonstrálni. Csőgört rendzavarás vétségével gyanúsították meg, mert a zsebében egy négy centiméteres pengehosszúságú tapétavágót találtak, amit a kartonpapír levágásához használt.

Ez felveti annak a kérdését is, hogy kinek a felelőssége, hogy ezzel az eszközzel bemehetett egy olyan rendezvényre, ahol elvileg szigorú fémdetektoros vizsgálatnak vetik alá a belépőket. Az október 23-i ünnepség végén, amikor Orbán lement a hívei közé, a biztonsági ellenőrzés már megszűnt, az ment be oda, aki akart.

Csőgör Péter arról számolt be, hogy azt az egy biztonsági őrt, akivel találkozott, csak a táblán látható felirat érdekelte. Az exrendőr ezért egy „Dicsőség a hősöknek” felirat fedte a valódi, „Mi a f.sz van ebben az országban?!” feliratú transzparenst. Ezt a fedlapot vágta le később a sniccerrel.

Csőgör a napokban interjúban mesélte el a Narancsnak, mi történt vele azon a napon: „A kerületi rendőrök egyébként korrektek voltak az eljárásban,

a TEK-eseken viszont látszódott, hogy teljesen meggyőződésesek. Lelkesen, odaadóan védik a vezért, mintha alattvalói lennének. Ez sokkal megdöbbentőbb minden másnál, ami történt. Hasonló lelkesedést látni a tüntetésekre kivezényelt piros sapkás készenléti rendőrökön is, de bevallom, a TEK munkatársaiból többet néztem ki.

Elvileg ez lenne a rendőrség elit alakulata, ahol elvileg a zsaruk krémjének kellene dolgozni – akár az intézkedési technikákat, akár az intézkedéstaktikát, akár a szellemi képességeket vesszük alapul. De ezek az emberek sokkal inkább tűntek értelmi fogyatékosoknak, akik többszöri kérdést követően sem tudták megmondani, hogy miért intézkednek, mi annak a jogalapja. Láthatóan maguk sem tudták, mit tesznek, milyen indíttatásból és milyen céllal.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.