Nem is egy, hanem rögtön három kihívója is lett Gyurcsány Ferencnek a DK jövőre esedékes tisztújításán az elnökségért folyó versenyben: a párt e-mailben közölte a tagsgággal, hogy a józsefvárosi Abd El Rahim Ali mellett a párt makói politikusa, Török Miklós, illetve egy bizonyos Kovács István is indulna. Kovácsról egyelőre semmit sem tudni, ugyanis az interneten egyedül egy 2022-es pénzügyi kimutatásban van nyoma annak, hogy létezik ilyen nevű tagja a pártnak. Ami ennél is érdekesebb, hogy a maga módján már reagált is a pártvezetés, tekintve, hogy még ha nem is túl nagy lendülettel, de megkérdőjeleződött Gyurcsány pozíciója: bár Abd El Rahim Ali kedden még beszélhetett terveiről a Partizánnak, a Magyar Naranccsal egyeztetett interjúját lemondta, okként szűkszavúan csak a „megváltozott belső választási szabályzatot” megjelölve.
A politikus nem mondott ennél több konkrétumot, de pártközeli forrásból úgy értesültünk dokumentumokkal alátámasztva, tényleg megalkották az új választási szabályzatot. A dokumentu szerint úgy tánik, nincs könnyű dolga annak, aki ki szeretné hívni Gyurcsányt: a szabályzat alapján a jelölés tulajdonképpen kétfordulóssá válik, ugyanis nem elég csak bejelenteni az elnöki pozícióért történő indulási szándékot, hanem mától december közepéig a „DK tagjai és regisztrált támogatói személyesen a helyi szervezetek taggyűlésén, illetve elnökségi ülésén, közösségi programjaikon, illetve e-mailben kifejthessék véleményüket, javaslatukat a jelöltek személyéről, illetőleg azt, hogy kit (kiket) támogatnak az adott tisztségre”. Tehát gyakorlatilag ajánlóleveleket kell küldeni névvel együtt, és a végleges online szavazásba csak az juthat be, aki a legtöbb ajánlást begyűjtő elnökjelölt ajánlásainak minimum 30 százalékát behúzta. Ez azt jelenti, hogy ha például Gyurcsány Ferenc ezer ajánlást kap, akkor a második körbe csak azok kerülnek be, akik háromszázat szereztek, rájuk lehet majd szavazni a DK honlapján korábban regisztrált e-mail címekkel. Ez előre vetíti, hogy akár arra is van esély: bár négy induló van, a szavazatok megfelelő eloszlása esetén ténylegesen csak Gyurcsányra lehet szavazni.
Az elnökjelölti versenyben egyébként korábban is voltak már másik indulók, csak az ő nevük nem igazán juthatott el a nyilvánosságig, mivel nem gyűjtötték össze a megfelelő mennyiségű ajánlást. A párt Magyar Naranncsal megosztott álláspontja szerint viszont ajánlani eddig is kellett, egyik párttag megszólalónk ezzel szemben nem emlékezett hasonlóra.
A jelölő bizottság keddi ülésén állították fel a kampányszabályokat is. Ez a szöveg a bizottság elnöke, Szaniszló Sándor nevével ellátva ment körbe. Az olvasható benne, hogy „tagok, regisztrált támogatók névsorát, címét, egyéb elérhetőségét a jelöltek nem kaphatják meg, az ezekhez hivatalból hozzáférő jelöltek nem használhatják a saját kampányolási céljaikra”, de hangsúlyozzák azt is, hogy „a jelölés és a választás nem nyilvános, annak folyamata a párt belső ügye”, bár annyiban megengedőek, hogy a jelöltek saját oldalaikon azért megmutathatják magukat, tehát „közzétehetik elképzeléseiket, videókat és egyéb reklámanyagokkal kampányolhatnak”. De: „a többi jelöltre negatív megjegyzést tenni, jelölteket személyükben támadni, vagy bármilyen módon lejárató, negatív kampányt folytatni tilos”. Az igazsághoz az is hozzátartozik, konkrétan sehol nincs leírva, hogy ne adhatnának interjút a jelöltek.
Azt nem tudni, van-e köze a szigornak a már említett Partizán-interjúhoz, de abban Abd El Rahim Ali a maga módján kritizálta Gyurcsány Ferencet: elmondása szerint nem személyes problémája van vele, hanem az elnök teljesítménye a probléma, ezért kell leváltani, mert probléma van az elnök és a pártvezetés víziójával. Okként azt jelölte meg, hogy nem találják a választ Magyar Péterre, nincs politikai innováció a pártban. A politikus szerint amióta Dobrev Klára hátrébb húzódott, nem segített Gyurcsány előrelépése, csak rontott a támogatottságon. A politikus elmondása szerint valójában párton belül jelentős az elégedetlenség, saját bevallása szerint nem beszélt még olyan választókerületi elnökkel, akinek ne lenne problémája a vezetéssel, és ha nincs megújulás, akkor Gyurcsány Ferenc marad, és „2026-ban szinte biztosan megsemmisülnek”.
Kevésbé kritikusan, de azért a szintén induló Török Miklós is a pártvezetést jelölte meg a DK fő problémájaként a cikkünk írásakor 658 követővel rendelkező Facebook-oldalán. Szerinte már a párt szociáldemokrata irányvonalának hangsúlyozása is hibás volt, ugyanis „a szolidaritás hiánya miatt a baloldali elképzelésekre az emberek többsége nem fogékony”. Török szerint a DK megalakulásakor demokratikus elkötelezettségű emberek közösségeként határozta meg magát, „ahol szociáldemokraták, liberálisok, konzervatívok egyaránt megtalálják a helyüket”, és ha „a párt vezetése továbbra is a szociáldemokrata irányvonal követése mellett foglal állást, azzal véleményem szerint azt fogja elérni, hogy egy egyre zsugorodó zárvánnyá válik a magyar politikai közegben”.
Török szerint a frissülés és új gondolatok hiánya a párt döntési és választási szabályzatában gyökerezik, majd a teljes tisztújítási folyamatnak nekiment, amit belterjesként és irányíthatóként írt le. „Mit szeretnék elérni az indulásom által? Felhívni a párttagság figyelmét arra, hogy a párt Alapszabálya és az Elnökség által megalkotott döntési és választási szabályzat akadályozza a mindenkori Elnökség véleményétől eltérő nézeteket képviselő párttagok megválaszthatóságát a különböző tisztségekre. Biztosan van olyan, aki szerint a változatlanság érték. Ám ez nagyfokú rugalmatlanságot, alkalmazkodási képtelenséget is hordoz magában. A Demokratikus Koalíciónak nem kellene félnie a demokratikus vitától” - írta. Mint kifejtette,
azt reméli, a változásra való igényeket jelző voksok olyan nagyságrendet érnek el, „amelyet nem hagyhat majd figyelmen kívül a megválasztott pártvezetés”.
A DK az elmúlt hónapokban valóban nem találja a helyét, ami megmutatkozik a számokon is: a Medián friss felmérése szerint már bejutási küszöb alatt áll a nem olyan régen még a teljes ellenzék dominálására és Dobrev Klára miniszterelnöki ambícióinak megvalósítására készült párt. A nyári EP-választáson elért 8 százalékos eredmény után sokakban felmerült, hogy valamiféle önkritikát kéne tanúsítania az elnökségnek. Ez elviekben meg is történt: Gyurcsány Ferenc 43 perces videóban magyarázza meg, miért nem mond le se ő, se senki. „Az elmúlt tíz évben az ellenzéki oldalon a folyamatos lemondások és leváltások egyetlen ellenézki párt megerősödését sem hozták. Éppen ellenkezőleg. Mindezek ismeretében úgy látjuk, hogy a mai helyzetben ez a mostani a DK legerősebb felállása, legjobb csapata. Ez akkor is igaz, ha egyikünk sem gondolja, hogy tökéletesek vagyunk. Így aztán az elnök és az elnökség , én és az elnökség folytatjuk a munkát.”
Ennek ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindenki látja ennyire jónak a megkezdett munkát: a gyulai Leel-Őssy Gábor már júniusban hangosan bírálta a pártelnököt a DK irányvonala miatt, és lemondásra szólította fel. Gyurcsány erre a maga módján reagált is, ugyanis gyakorlatilag az ő kezdeményezésére került etikai bizottság elé Leel-Őssy, akit aztán cirkuszi hangulatú taggyűlésen ki is zártak a DK-ból. Gyurcsány azóta különleges dolgokkal próbálkozik, például Minecraft-szervert indított.
Kérdéseinket az elnökválasztási rendszerrel kapcsolatban feltettük a pártnak is. A párt sajtóosztálya arról tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t, hogy valójában levitték az ajánlások százalékait a bekerüléshez, korábban ugyanis 50 százalékot kellett begyűjteni a legtöbbet gyűjtőhöz – tehát Gyurcsány Ferenchez – képest, és hangsúlyozták, hogy itt valójában nincs szó két fordulóról, hanem ez az egész egy forduló. Ez azt jelenti, hogy ebben a formában kicsit könnyebb is kihívni Gyurcsány Ferencet az elnöki címért, igaz, ahhoz kell találni párttagokat, akik névvel és arccal is vállalják a központ felé, hogy ajánlják a kihívót. Ezek a szabályok vonatkoztak az elnökségi tagok megválasztására is.
