Nem is egy, hanem rögtön három kihívója is lett Gyurcsány Ferencnek a DK jövőre esedékes tisztújításán az elnökségért folyó versenyben: a párt e-mailben közölte a tagsgággal, hogy a józsefvárosi Abd El Rahim Ali mellett a párt makói politikusa, Török Miklós, illetve egy bizonyos Kovács István is indulna. Kovácsról egyelőre semmit sem tudni, ugyanis az interneten egyedül egy 2022-es pénzügyi kimutatásban van nyoma annak, hogy létezik ilyen nevű tagja a pártnak. Ami ennél is érdekesebb, hogy a maga módján már reagált is a pártvezetés, tekintve, hogy még ha nem is túl nagy lendülettel, de megkérdőjeleződött Gyurcsány pozíciója: bár Abd El Rahim Ali kedden még beszélhetett terveiről a Partizánnak, a Magyar Naranccsal egyeztetett interjúját lemondta, okként szűkszavúan csak a „megváltozott belső választási szabályzatot” megjelölve.
A politikus nem mondott ennél több konkrétumot, de pártközeli forrásból úgy értesültünk dokumentumokkal alátámasztva, tényleg megalkották az új választási szabályzatot. A dokumentu szerint úgy tánik, nincs könnyű dolga annak, aki ki szeretné hívni Gyurcsányt: a szabályzat alapján a jelölés tulajdonképpen kétfordulóssá válik, ugyanis nem elég csak bejelenteni az elnöki pozícióért történő indulási szándékot, hanem mától december közepéig a „DK tagjai és regisztrált támogatói személyesen a helyi szervezetek taggyűlésén, illetve elnökségi ülésén, közösségi programjaikon, illetve e-mailben kifejthessék véleményüket, javaslatukat a jelöltek személyéről, illetőleg azt, hogy kit (kiket) támogatnak az adott tisztségre”. Tehát gyakorlatilag ajánlóleveleket kell küldeni névvel együtt, és a végleges online szavazásba csak az juthat be, aki a legtöbb ajánlást begyűjtő elnökjelölt ajánlásainak minimum 30 százalékát behúzta. Ez azt jelenti, hogy ha például Gyurcsány Ferenc ezer ajánlást kap, akkor a második körbe csak azok kerülnek be, akik háromszázat szereztek, rájuk lehet majd szavazni a DK honlapján korábban regisztrált e-mail címekkel. Ez előre vetíti, hogy akár arra is van esély: bár négy induló van, a szavazatok megfelelő eloszlása esetén ténylegesen csak Gyurcsányra lehet szavazni.
Az elnökjelölti versenyben nem volt még ilyen, hiszen soha nem hívta még ki senki Gyurcsány Ferencet. Úgy tudjuk, az elnökségi tagságért folytatott verseny korábban is éles volt, ennek ellenére szó sem volt hasonló névvel ellátott támogatásokról.
A jelölő bizottság keddi ülésén állították fel a kampányszabályokat is. Ez a szöveg a bizottság elnöke, Szaniszló Sándor nevével ellátva ment körbe. Az olvasható benne, hogy „tagok, regisztrált támogatók névsorát, címét, egyéb elérhetőségét a jelöltek nem kaphatják meg, az ezekhez hivatalból hozzáférő jelöltek nem használhatják a saját kampányolási céljaikra”, de hangsúlyozzák azt is, hogy „a jelölés és a választás nem nyilvános, annak folyamata a párt belső ügye”, bár annyiban megengedőek, hogy a jelöltek saját oldalaikon azért megmutathatják magukat, tehát „közzétehetik elképzeléseiket, videókat és egyéb reklámanyagokkal kampányolhatnak”. De: „a többi jelöltre negatív megjegyzést tenni, jelölteket személyükben támadni, vagy bármilyen módon lejárató, negatív kampányt folytatni tilos”. Az igazsághoz az is hozzátartozik, konkrétan sehol nincs leírva, hogy ne adhatnának interjút a jelöltek...
Azt nem tudni, van-e köze a szigornak a már említett Partizán-interjúhoz, de abban Abd El Rahim Ali a maga módján kritizálta Gyurcsány Ferencet: elmondása szerint nem személyes problémája van vele, hanem az elnök teljesítménye a probléma, ezért kell leváltani, mert probléma van az elnök és a pártvezetés víziójával. Okként azt jelölte meg, hogy nem találják a választ Magyar Péterre, nincs politikai innováció a pártban. A politikus szerint amióta Dobrev Klára hátrébb húzódott, nem segített Gyurcsány előrelépése, csak rontott a támogatottságon. A politikus elmondása szerint valójában párton belül jelentős az elégedetlenség, saját bevallása szerint nem beszélt még olyan választókerületi elnökkel, akinek ne lenne problémája a vezetéssel, és ha nincs megújulás, akkor Gyurcsány Ferenc marad, és „2026-ban szinte biztosan megsemmisülnek”.
Kevésbé kritikusan, de azért a szintén induló Török Miklós is a pártvezetést jelölte meg a DK fő problémájaként a cikkünk írásakor 658 követővel rendelkező Facebook-oldalán. Szerinte már a párt szociáldemokrata irányvonalának hangsúlyozása is hibás volt, ugyanis „a szolidaritás hiánya miatt a baloldali elképzelésekre az emberek többsége nem fogékony”. Török szerint a DK megalakulásakor demokratikus elkötelezettségű emberek közösségeként határozta meg magát, „ahol szociáldemokraták, liberálisok, konzervatívok egyaránt megtalálják a helyüket”, és ha „a párt vezetése továbbra is a szociáldemokrata irányvonal követése mellett foglal állást, azzal véleményem szerint azt fogja elérni, hogy egy egyre zsugorodó zárvánnyá válik a magyar politikai közegben”.
Török szerint a frissülés és új gondolatok hiánya a párt döntési és választási szabályzatában gyökerezik, majd a teljes tisztújítási folyamatnak nekiment, amit belterjesként és irányíthatóként írt le. „Mit szeretnék elérni az indulásom által? Felhívni a párttagság figyelmét arra, hogy a párt Alapszabálya és az Elnökség által megalkotott döntési és választási szabályzat akadályozza a mindenkori Elnökség véleményétől eltérő nézeteket képviselő párttagok megválaszthatóságát a különböző tisztségekre. Biztosan van olyan, aki szerint a változatlanság érték. Ám ez nagyfokú rugalmatlanságot, alkalmazkodási képtelenséget is hordoz magában. A Demokratikus Koalíciónak nem kellene félnie a demokratikus vitától” - írta. Mint kifejtette,
azt reméli, a változásra való igényeket jelző voksok olyan nagyságrendet érnek el, „amelyet nem hagyhat majd figyelmen kívül a megválasztott pártvezetés”.
A DK az elmúlt hónapokban valóban nem találja a helyét, ami megmutatkozik a számokon is: a Medián friss felmérése szerint már bejutási küszöb alatt áll a nem olyan régen még a teljes ellenzék dominálására és Dobrev Klára miniszterelnöki ambícióinak megvalósítására készült párt. A nyári EP-választáson elért 8 százalékos eredmény után sokakban felmerült, hogy valamiféle önkritikát kéne tanúsítania az elnökségnek. Ez elviekben meg is történt: Gyurcsány Ferenc 43 perces videóban magyarázza meg, miért nem mond le se ő, se senki. „Az elmúlt tíz évben az ellenzéki oldalon a folyamatos lemondások és leváltások egyetlen ellenézki párt megerősödését sem hozták. Éppen ellenkezőleg. Mindezek ismeretében úgy látjuk, hogy a mai helyzetben ez a mostani a DK legerősebb felállása, legjobb csapata. Ez akkor is igaz, ha egyikünk sem gondolja, hogy tökéletesek vagyunk. Így aztán az elnök és az elnökség , én és az elnökség folytatjuk a munkát.”
Ennek ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindenki látja ennyire jónak a megkezdett munkát: a gyulai Leel-Őssy Gábor már júniusban hangosan bírálta a pártelnököt a DK irányvonala miatt, és lemondásra szólította fel. Gyurcsány erre a maga módján reagált is, ugyanis gyakorlatilag az ő kezdeményezésére került etikai bizottság elé Leel-Őssy, akit aztán cirkuszi hangulatú taggyűlésen ki is zártak a DK-ból. Gyurcsány azóta különleges dolgokkal próbálkozik, például Minecraft-szervert indított.
Kérdéseinket az elnökválasztási rendszerrel kapcsolatban feltettük a pártnak is, amint reagálnak, frissítjük cikkünket.
