Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza: Végvárvédők

  • Kovács Áron
  • 2006. szeptember 28.

Belpol

A három kelet-magyarországi nagyváros vezetőinek minden esélyük megvan, hogy október 1. után is a székükben maradjanak. Ebben ellenzékük tehetetlensége is segíti őket.
A három kelet-magyarországi nagyváros vezetőinek minden esélyük megvan, hogy október 1. után is a székükben maradjanak. Ebben ellenzékük tehetetlensége is segíti őket.

A múlt hét fővárosi eseményeitől függetlenül a lehető legnagyobb nyugalommal várhatja a helyhatósági választásokat Csabai Lászlóné (MSZP), Káli Sándor (MSZP) és Kósa Lajos (Fidesz). Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen polgármestereit a jelek szerint senki és semmi nem tudja megszorongatni, bírálóik támadásai pedig leperegnek róluk. Ebben - a büszkén emlegetett eredményeken túl - a helyi ellenzék gyengesége és belső harcai is nagyban segítik őket.

A három erős ember

közül Csabainé pályázik legnagyobb eséllyel az örökös polgármesteri címre, akit szimpatizánsai csak Jutka néniként, ellenfelei pedig - utalva konzervgyári múltjára - Lecsós Juciként emlegetnek. Csabainé 1986 és 1990 közt tanácselnökként, 1994 óta polgármesterként áll a szabolcsi megyeszékhely élén. Az előző ciklusban lakásügyi kormánybiztosként is működő Csabainé idén visszavonult az országos politikából, tavasszal már nem indult a választásokon. A Narancsnak ezt azzal magyarázta, hogy sok volt neki az ingázás, és a városra akar koncentrálni.

A nyíregyházi közéletet jól ismerő forrásaink szerint a polgármester asszony szereti kézben tartani a dolgokat. Példaként említették, hogy Tukacs István alpolgármestert, aki idén Csabainé helyett indult a parlamenti voksoláson, a polgármester asszony már 2004-ben az Európai Parlamentbe küldte volna, de ez nem sikerült, mivel a helyben egyre népszerűbbé váló Tukacs csak a 13. helyen szerepelt a listán. Idén tavasszal az alpolgármester az első fordulóban mandátumot szerzett, így neki jutott a parlament, Jutka néninek a város.

Csabainéval szemben Káli Sándor újoncnak számít, hiszen csak 2002 óta ül a parlamenti és a miskolci városháza székében. Az országos politikában szinte észrevétlen maradt, eddig szinte kizárólag csak egy Che Guevara-s pólóval sikerült felhívni magára a figyelmet. Az Országgyűlésben sem vitte túlzásba a munkát, az előző ciklusban mindössze hét alkalommal szólalt fel. A hírekbe leginkább csak a nyári vízfertőzés kapcsán került be, de helyi forrásaink szerint a háromezer embert megbetegítő járvány nem ártott a népszerűségének, a vizsgálat élére állva a lehető legjobban jött ki az ügyből.

Saját bevallása szerint Kósa Lajos sem tör országos babérokra, minden lehetséges fórumon azt hangsúlyozza, hogy számára csak Debrecen a fontos, mert egy nagyváros polgármestere több egy gyengébb miniszternél. Ennek ellenére a három polgármester közül ő került reflektorfénybe mint a Fidesz sikerembere: 2002 után Debrecen lett a magyar jobboldalon a bezzegváros, hiszen még a száznapos osztogatás után is ellenállt a szocialistáknak, és idén tavasszal is első körben hozta a Fidesznek mindhárom körzetet.

Kósa neve már tavaly felmerült mint a Fidesz lehetséges elnöke vagy épp mint valamely miniszteri, államtitkári szék várományosa. A tavaszi választási vereség után felröppent, hogy ő lehet az egyike az Orbán Viktor leváltására szövetkezőknek. A jelenlegi kampányban ismét fontos szerep hárul rá: neki kell bizonyítania, hogy az önkormányzatok igenis képesek "megvédeni az embereket" a kormány intézkedéseitől - már ha azokat jobboldaliak vezetik.

Amiben nagyon hasonlít a három polgármester, hogy kampányuk központi elemévé néhány látványos beruházást tettek, ezzel is bizonyítva városuk virágzását. Sikerpropagandából nincs hiány: Debrecenben a Kölcsey Központ az elmúlt négy év húzóberuházása, de épült jégcsarnok, fejlesztették a repülőteret. Nyíregyházán a sóstói gyógyfürdő és az állatpark a két leglátványosabb projekt. Miskolcon a főtér rekonstrukciója, a Művészetek Háza és szintén egy jégcsarnok a regnáló polgármester védjegye. A polgármesterek kritikusai szerint azonban mindezek csak látványberuházások, nem termelnek bevételt, nem teremtenek munkahelyeket, csak a kiadásokat növelik. A kritikákra a Narancsnak Káli azt mondta, lehet, hogy nem hoz közvetlen bevételt a főutca felújítása, de ki akar egy ronda városban élni? Debreceni kollégája már-már rendszerkritikusan szemléli ezt a vitát: Kósa szerint ameddig a demokráciákban választják a vezetőket, addig azok kénytelenek olyan dolgokat csinálni, ami tetszik a választóknak.

A helyi ellenzékiek elsősorban a gazdaságfejlesztés elégtelenségét kérik számon a három regnáló vezetéstől. A legsúlyosabb a helyzet Miskolcon, ahol köztudottan nagy a munkanélküliség s ennek következtében az elvándorlás. Juga György, a Fidesz helyi elnöke szerint az önkormányzat egyáltalán nem tett semmit, hogy megfordítsa e folyamatot, így négy év alatt a város újabb nyolcezer lelket vesztett. Példaként említi, hogy egy nemzetközi konszern gyárat épített volna, de nem voltak meg a beruházás feltételei, ezért a cég a szlovákiai Kenyhec községbe távozott. Hasonló vádak elhangzanak Debrecenben is: nem érkezett új, nagy beruházó, sőt, több nagy adófizető cég is megszűnt. Ugyanakkor mindhárom polgármester sorolja az ellenérveket: Nyíregyházán több új gyár is felépült, Debrecenben megtelt az ipari park, és Miskolcon is megvásárolták már azt a területet, ahová a következő négy évben a beruházókat várják.

A városi ellenzék mindhárom helyen azzal vádolja a polgármestereket, hogy eladósították városaikat: Nyíregyházán 10-11 milliárdra, Miskolcon 18 milliárdra, Debrecenben 20 milliárdra teszik az adósság, kötvények, kötelezettségvállalások összegét, és megállapítják, ez már veszélyes szint, mert az uniós támogatások lehívását akadályozhatja. A válasz is mindenütt hasonló: még kezelhető az adósság szintje, és nem is annyi a tartozás, amennyinek az ellenzék számolja. Kósa azt mondja, egyenesen irreális a számítás, amivel a húszmilliárdot kikalkulálták: "Összeadtak olyan dolgokat, amik nem összeadhatók, majd megszorozták a dátummal és az oldalszámokkal."

Bármennyire éles kritikát fogalmaznak is meg a választási kampányban a városvezetők ellen, a három városban

az ellenzék gyengének tűnik,

és kevesen tennének nagyobb összeget a győzelmükre. Magyarázatként gyakran elhangzik, hogy a polgármester és a közgyűlési többség kézben tartja a helyi médiát. Ez részben igaz is, hiszen az önkormányzatok jelentős sajtóportfólió birtokosai, amit ki is használnak a többségben lévők, csakhogy a három város ellenzéki politikusainak nemcsak ebben kell a hibát keresniük, hanem saját soraik közt is.

Szabolcsban és Nyíregyházán a jobboldal még 1999-ben tépázta meg önmagát, mikor a Fidesz-központ akaratával szemben Helmeczy László lett a megyei közgyűlés elnöke. (Lásd: Alapszervi bajok, Magyar Narancs, 1999. november 25.) 2002 tavaszán hiába festették narancssárgára az egész megyét, a két nyíregyházi körzetben vereséget szenvedtek Csabainétól és Vojnik Máriától, ahogy az őszi önkormányzati választáson is alulmaradtak. Ezután egy főiskolai oktató, Vinnai Győző vette át a párt vezetését, aki annak ellenére bizakodó, hogy a Fidesz most tavasszal is sima vereséget szenvedett. Azt reméli, a Gyurcsány-csomag miatt megváltozott közhangulat és a jobboldal szervezettsége esélyt ad nekik a váltáshoz. Nyíregyházi szocialista forrásaink sem teljesen nyugodtak. Bíznak ugyan Csabainé győzelmében, de attól tartanak, elveszíthetik a többséget a közgyűlésben, ami négy nagyon nehéz év elé állítaná a polgármestert.

A közhangulat változásában bízik a miskolci Fidesz is. A borsodi megyeszékhelyen 1994 és 2002 közt a kereszténydemokrata Kobold Tamás volt a polgármester, akit a második ciklusban elvileg a Fidesz is támogatott. A miskolci viszonyokat jól ismerők szerint azonban a párt hiába adott Juga személyében alpolgármestert, nem túl sok beleszólása volt a dolgok irányításába, mert Kobold kézi vezérléssel működtetett mindent. Talán ennek is köszönhető, hogy 2002-ben a Fidesz előbb az országgyűlési választásokon szenvedett vereséget, majd hiába indított a polgármesteri székért egy "civilt", az azóta a párt alelnökévé lett Pelczné Gáll Ildikót, a poszt és az összes egyéni képviselői hely a szocialistáké lett.

Miután az MSZP az idei parlamenti választásokon is már az első körben begyűjtötte a négy miskolci körzetet, égetővé vált a polgármester-jelölt kérdése. A felső pártvezetés úgy fejezte ki rosszallását a helyi emberekkel szemben, hogy Pécs és Szeged mellett Miskolcon is előválasztások megtartását javasolta. Az ötletből végül nem lett semmi - részben időhiány, részben a helyiek ellenkezése miatt -, de polgármesterjelölt is csak július végére akadt. Kriza Ákos, a MÁV-rendelőintézet igazgatója ugyan régóta tagja a Fidesznek, és a megyei közgyűlésben szerzett is némi tapasztalatot, a városi politikában mégis homo novus. Esélyeit javíthatja a már említett közhangulat-változás és a jobboldali összefogás (Krizát az MDF és a Jobbik is támogatja). Ronthatja ugyanakkor, hogy a korábbi polgármester, Kobold is elindul egy független szervezet élén, bár hivatalosan tőle nem tartanak: "Kobold Tamást csak Kobold Tamás tudja elképzelni polgármesterként" - mondta egy miskolci fideszes forrásunk.

A legrosszabb helyzetben a Kósa Lajossal szemben induló debreceni szocialisták vannak. A fideszes fellegvárban 1998-tól kezdve nem tudtak labdába rúgni. Amúgy sem könnyű helyzetüket még belharcokkal is megnehezítették, hiszen az utóbbi évek az Oláh Lajos megyei elnök és Juhászné Lévai Katalin, a megyei közgyűlés vezetője közti harc jegyében teltek, amit ugyan a parlamenti kampány idejére felfüggesztettek, de azóta ismét kiújult. Közben a városi MSZP-frakció látványosan csendben maradt, a rossz nyelvek szerint a Fidesz egyik tagozatává degradálódott: általában tartózkodtak a szavazásoknál, és Kósát nem ők, hanem csak egy szabaddemokrata és egy független képviselő bírálta élesebb hangon.

A belharcok rányomták bélyegüket a kampány-előkészületekre is, hisz nem sikerült időben megnevezni Kósa kihívóját. Csak június végén dőlt el, hogy a szocialisták Bazsa György professzort, korábbi rektort és országgyűlési képviselőt indítják. Az idő rövidségén túl Bazsa helyzetét az is nehezíti, hogy a régi frakcióra nem számíthat, ők jobbára a harcokban alulmaradt Juhászné pártján állnak, és mivel többségüket nem indítják újra, nem is érdekük segíteni. Debrecenben mindenki annyira biztos a szocialisták vereségében, hogy már a kompenzációs listás helyeire is mások számítanak. Bár a polgármesterségért folyó harcban Kósát támogatja, önállóan indul az MDF, illetve a Jobbikkal megerősített KDNP. A 2002-es kudarcból tanulva az SZDSZ sem közösködik a szocialistákkal, és több civil szervezet is a közgyűlésbe kívánkozik. A jelek szerint október 1. után tovább csökken a cívisvárosban az MSZP befolyása.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.