A villamosokat drágán mérik manapság. Egyetlen olyan szerelvény, amit a Nagykörút forgalmára méreteztek, 800 millió forintnál kezdődik. Majdnem az egész 4-es metrót fel lehetne építeni abból a pénzből, amibe az UV-k kiselejtezése kerülne, ha új, alacsony padlós szerelvényeket vásárolna a főváros. (A BKV szakértői alig adnak öt esztendőt az UV-knak.)
Jött viszont az ajánlat Hannoverből. Nyomban megörült neki Vajda Pál, el is újságolta a hírt Demszky Gábornak, aki már nem örvendezett annyira. Szakértőknek kellene megvizsgálni a boltot - mondta. Vajda ezután szép csöndben elvolt a villamosaival, nem zavarta a szabaddemokratákat. Idén januárig.
Akkor bekopogtatott Demszkyhez, holott a főpolgármester még altatni szerette volna a villamosügyet. Vajda panaszkodott is mindenkinek, hogy Demszky nem engedi a városvezetői értekezletre a villamosait. Pedig a BKV emberei, a műszaki egyetem közlekedésgazdasági tanszéke és egy szakértői cég is azt mondja, meg kell venni azokat. Demszky a panaszra válaszul pénzügyi egyeztetést javasolt. Vajda ezért meghívta a szabaddemokrata főpolgármester-helyettest, ám Atkári János mást küldött maga helyett. A műegyetem doktorai lelkendeztek, a követet azonban nem tudták meghatni: ridegen tolmácsolta Atkári üzenetét, miszerint el kellene felejteni a hannoveri villamosokat.
Közben ugyanis történt egy s más. Volt például egy nagy szivatás a kormány részéről: tizenötmilliárdot vettek ki a főváros kasszájából, és újból sikerült egymásnak ugrasztaniuk a városvezetést a kerületekkel. Továbbá: töretlenül folytatódott Demszky Gábor - immáron pártelnöki - szocialistaellenes kampánya. Az MSZP megelégelte a dolgot és ellentámadásba lendült. Először a külső kerületek fejlesztésére szolgáló 3 milliárdos pénzalapot erőltették az SZDSZ-re, majd a forrásmegosztásnál (a fővárosi önkormányzatot és a kerületeket közösen megillető bevételeken) folytatódott az erőpróba, amiből megint az MSZP jött ki jobban. Ekkor kopogtatott Vajda a villamosaival a főpolgármester ajtaján.
Az MSZP vérszemet kapott, s a párt nyomban felsorakozott Vajda Pál mögé, és megkezdődött az újabb huzakodás. A szabaddemokraták hiába mondogatták, hogy nagyon megharagszanak, ha az MSZP közgyűlés elé viszi a villamosokat. Közben a Fidesz is felocsúdott és az unalomig ismételgetett 4-es metró fantomalagútjainak a témáját az időszerűbb hannoveri villamosokra cserélték fel. Egyikük egyszer ugyan megpendítette, hogy lótúrót sem érnek Vajda villamosai, a deviáns képviselőt azonban valószínűleg szabadságra küldték, mert ezután nem lehetett ellenvetést hallani a Fidesztől. Az MSZP pedig hirtelenjében furcsa helyzetben találta magát: együtt utazott hannoveri villamosban az általa gyűlölt Fidesszel, miután a kormánypárt melléjük állt.
Nem véletlenül. Persze ők mindig (értsd: 1998 óta) a felszíni tömegközlekedés fejlesztését szorgalmazták. De közben pirosra dörzsölték a tenyerüket: itt az alkalom a városházi koalíció szétverésére, kicsit besegítenek, meglökik az első dominót.
A közgyűlés előtti napokban Demszky Gábor aggódni kezdett: mi van, ha a szocialisták tényleg komolyan gondolják. A főpolgármester taktikát váltott, és a hannoveri villamosok rossz paramétereit kezdte hangsúlyozni. Magasan van a padlójuk, arra ugyan fel nem mászik a kismama meg a kisnyugdíjas, csak ha magas peronokat építünk a megállókban - másfél milliárdért. Nehezek ezek a villlamosok, szétrázzák a síneket, sokat fogyasztanak, és különben is hogyan szervizeljük majd - sorolta Demszky; vehetnénk inkább Tátrákat Csehországból, újat, nem sokkal több pénzért, olyan szépen gurulnak a Hungária körúton. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója szerint viszont a hannoveri járművek padlója mindösszesen négy centivel van magasabban a Tátráénál, az is eloszlik három lépcsőn, fele annyi energiát esznek, nem nehezebbek a mai villamosoknál, a légy zümmögését is hallani az utastérben, ha repesztenek a síneken.
Ilyen légkörben virradt fel a fővárosi közgyűlés napja. A politikai anyázások közepette váratlanul felbukkant a pulpituson a Ganz Holding egyik igazgatója, és bejelentette: villamost hoznának 215 millióért, vadonatújat. (A huszonöt éves, levetett hannoverit 103 millióért kínálják Budapestnek.) A BKV igazgatóhelyettese, Vág Péter lépett azonban a mikrofonhoz, és a sárga földig lehordta a Ganzot: a holding elődje, a Ganz Ansaldo két és fél éves késéssel, sok hibával tudta csak felújítani a 2-es villamos kocsijait, egy metrófelújításból pedig nyolcvanmilliós veszteséggel tudott kivergődni a BKV, szinte darabokban kellett visszavinni a vonatot a céghez. A BKV nem kér a Ganz-villamosból. A MIÉP ekkor a főpolgármester védelmére kelt, mondván, Demszky Gábor támogatja a magyar ipart; különben is, Budapest ne legyen villamostemető, vigyék a hannoveriek a roncsukat oda, ahova akarják.
A múlt csütörtöki maratoni vita és a szavazás után - melynek során a közgyűlés többsége a hannoveri beszerzést támogatta - Demszky Gábor bejelentette: mától elváltak útjaik az MSZP-től; a szocialisták azzal, hogy együtt szavaztak a Fidesszel, felrúgták a koalíciót. Az MSZP viszont azóta is szajkózza, ők most is koalícióznak, Demszky félrebeszél.
A fővárosi költségvetés megszavazása előtt megmerevedtek a frontok. Demszky Gábor szerint nem szabad hannoveri villamost venni nyílt közbeszerzés nélkül. (Demszkyék azt hangoztatják: 7 milliárdnyi adóforintot nem lehet versenyeztetés nélkül elkölteni, mint ahogyan azt a kormány teszi ennek a sokszorosával autópálya-építés ürügyén.) Az ellenérdekeltek azt mondják: volt közbeszerzés, meghívásos, speciális eljárás, mivel egyedi ajánlatról van szó; igaz, nem Budapest pályáztatott, hanem Hannover.
Az SZDSZ a Legfőbb Ügyészséghez, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és az Állami Számvevőszékhez fordul: semmisítsék meg a közgyűlési határozatot. (Grespik Lászlóhoz a MIÉP-frakció ír levelet; ők csak jobban szót értenek a közigazgatási hivatal vezetőjével, mint az SZDSZ.) A párt szerint a vásárlás meghiúsíthatná a közeljövő halaszthatatlan rekonstrukcióit: a nagykörúti villamosok cseréjét (amelyek pótlására a szocialisták szerint sem lenne jó a hannoveri szállítmány), a 2-es metró és a HÉV-vonalak felújítását.
A dolgok jelenlegi állása szerint Demszky Gábor újra szavaztatna a villamosokról. Az MSZP azonban, úgy tűnik, nem hagyja magát meggyőzni: szerintük Demszkynek nincs más választása, mint diplomatikusan visszalépni, mert az MSZP nélkül az SZDSZ gyenge a fővárosban. A szabaddemokraták, ha leváltani nem tudják is, de lenullázhatják Vajda Pált, elvehetnek tőle mindenféle hatáskört; válaszul azonban a főpolgármester ugyanilyen lépésre számíthat a közgyűléstől: az MSZP bosszújához ugyanis egész biztosan asszisztálna a Fidesz. Így ellehetetlenítenék a város irányítását, egy időközi választás pedig nyilván ártana Demszky politikai karrierjének, s ez mindkettejüknek jól jönne, de kivált a Fidesznek.
Vajta Zoltán
Hannover a nagypolitikában
Szétszakadhat, ami a Fidesz szerint korábban összenőtt, mert összetartozott - jelentette ki az egyik szocialista politikus, miután Demszky Gábor főpolgármester a hannoveri villamosok miatt felbontottnak tekintette a fővárosi MSZP-SZDSZ városházi koalícióját.
A gondok már korábban jelentkeztek. Az MSZP vezetői szerint a választások után látni lehetett, hogy nem tart sokáig a két párt együttműködése. Az akkor még Magyar Bálint vezette SZDSZ az önálló arculat megteremtését tekintette célnak, igaz, ebbe akkor még belefért a csöndes elkülönülés, a másik "verbális békén hagyása" is. A harmadik út meghirdetése ugyanakkor nem mutatkozott túl hatékonynak: az MSZP 1999 nyarán még együttműködésről beszélt, holott az SZDSZ már a kommunikáció megszűnését hangoztatta.
Demszky Gábor tavaly őszi ultimátuma után kezdett elmérgesedni a két párt viszonya. Az akkor még csak SZDSZ-ügyvivőként tevékenykedő főpolgármester egy szeptemberi ügyvivői tanácsi ülésen bejelentette: a tisztújításig nem vesz részt a testület munkájában, mivel a párt vezetői nem tudtak megfelelni a "megerősödés morális felelősségének". (Lásd: Kifutó fiúk, Magyar Narancs, 2000. október 5.) Magyar Bálint pártelnök már akkor kijelentette: Demszkyt ajánlja utódjául.
Amint a főpolgármester elkezdte kampányát a pártelnökségért, úgy erősödtek a szocialistákat bíráló hangok is. Kampánynyitó nagygyűlésén Demszky avítt, konzervatív pártnak nevezte az MSZP-t, amelynek legerősebb versenyszáma a zsákmányszerzés. Azt is kiemelte: azért szavaztak sokan a Fideszre, mert "utálták a szakszervezeti üdülők lenyúlását, a tb-önkormányzatokban folyó korrupciót és pénzszórást, és elegük volt abból, hogy a környezetvédelmi pénzeket testvéri vodkagyárak támogatására fordítják". Másnap Kovács László, az MSZP elnöke visszautasította e megjegyzéseket. Azt is felvetette: ha a főpolgármester a gyakorlatban is érvényesíti az MSZP-ről hirdetett véleményét, a szocialistáknak újra kell gondolniuk, célszerű-e és szabad-e vállalniuk a főváros koalíciós vezetését.
Aztán hosszú ideig csönd volt, néha egyeztettek a felek. Szocialista források szerint Demszky többször is nyugtatgatta telefonon Kovácsot azzal, hogy ne zavarja, miket keménykedik ő a szocialistákkal, szidja nyugodtan Kovács is az SZDSZ-t. Abban is sokáig biztosak voltak az MSZP országos vezetőségének tagjai, hogy Demszky önállóskodása nem vezethet a fővárosi koalíció felbomlásához.
A hannoveri villamosokról szóló múlt csütörtöki szavazás után több MSZP-s országgyűlési képviselő is úgy értékelt: Demszky csak ürügyet keresett a szakításhoz, de ezúttal öngólt lőtt. A két párt vezetői között addigra nagyjából megszűnt a hivatalos kapcsolattartás, csak telefonbeszélgetések során és informális találkozókon került szóba néha a két párt közötti fagyos viszony. Az SZDSZ-ben eközben bőszen tagadtak mindenféle egyeztetést, bár a párt egyik korábbi magas rangú vezetője elismerte: Demszky többször tárgyalt néhány hónapos pártelnöksége alatt Kovács Lászlóval, mint Magyar Bálint két év alatt.
A két pártban különféleképpen értékelték Demszky egy héttel ezelőtti bejelentését. Azt a koalíció fennmaradása mellett érvelő MSZP-s és néhány SZDSZ-es politikus is kiemelte: a szabaddemokraták sem egységesen voksoltak a villamosokról, hárman tartózkodtak, ketten (köztük Atkári János főpolgármester-helyettes) pedig egyáltalán nem szavaztak, bár a teremben ültek. Néhány kósza bíráló hangot is lehet hallani a szabaddemokratáktól, jórészt azoktól, akik nem Demszky pártelnökségét támogatták. Egy ilyen szabaddemokrata politikus szerint kapkod a pártvezetés, mert Demszkyék most szembesülnek azzal, hogy nem jöttek be ígéreteik, a párt nem áll tíz százalék fölött az összes közvélemény-kutatónál. Azt is kifogásolta, hogy az SZDSZ ügyvivői testülete nem ülésezett a döntés előtt, így a legfelsőbb vezetés véleményét a kutya sem kérdezte. Forrásunk szerint ha nem változik a jelenlegi állapot, hosszú távon lehetetlenné válik az együttműködés az MSZP-vel, s Demszkynek nem lesz esélye a következő főpolgármester-választáson.
Demszky bejelentése a koalíció esetleges felbomlásáról persze senkit nem lepett meg a pártban: ahogyan forrásaink fogalmaztak, régóta lehetett számítani a fővárost irányító koalíció felbomlására. Az MSZP-ben ugyanakkor győzelemként értékelték a hannoveri villamosok ügyét, a fővárosi párttagok már többször szerették volna látni, hogy a pártvezetés szembemegy a főpolgármesterrel. A fővárosi szocialista országgyűlési képviselők mindannyian egyetértettek: Demszky csak ürügyet keresett a különállás erőteljesebb hangsúlyozására, s ebbe számára belefért a koalíció felbontása is. A város érdekeit szem előtt tartó MSZP-sek ugyanakkor azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a fővárosi szocialista pártvezetés - Mandur László budapesti elnök és Gy. Németh Erzsébet frakcióvezető - reflektorfénybe kerülhet, s a pártban mind népszerűtlenebbé váló országos vezetéstől elkülönülhet.
Bátor lépésnek értékelte Mandurék fellépését az MSZP egyik budapesti politikusa, aki ezt az egy döntést lényegesebbnek tartotta, mint az elnökség elmúlt három hónapos munkáját. "Az országos elnökség balfaszkodása teret nyitott Manduréknak, akik a saját bázisukon erősödhetnek" - fogalmazott az egyik vezető fővárosi parlamenti képviselő. A politikus ugyanakkor csapdákra is felhívta a figyelmet: szerinte a valódi közbeszerzés nélküli villamosbeszerzés korrupciós vádakra is alapot adhat. "Demszkyvel pedig nem tudjuk felvenni a versenyt kommunikációban" - tette hozzá.
A Demszkyt támogató egyik SZDSZ-es politikus viszont úgy véli: a forgatókönyvet a sors írta; nem a főpolgármester keresett ürügyet a koalíció felbontására, hanem az MSZP provokálta ki a lépést. "Ha hagyjuk magunkat bedarálni a fővárosban, elindulunk a lejtőn, s nem tudunk megállni" - jelentette ki, hozzátéve: tanultak az 1994 és 1998 között történtekből. "Nem hagyhatjuk, hogy olyanná váljon a viszonyunk az MSZP-vel, mint a kisgazdapártnak a Fidesszel" - hangsúlyozta.
Az MSZP és az SZDSZ a közeljövőben biztosan nem köt szövetséget - állítják mindkét párt részéről. Arra a kérdésre pedig, hogy mi történne, ha előrehozott főpolgármester-választást kellene tartani Budapesten, vagy visszalépnek-e a majd a két párt jelöltjei egymás javára a 2002-es országgyűlési választások második fordulójában, mind az MSZP, mind az SZDSZ vezetői széttárják a kezüket. Pedig a háttérben mindkét oldalon sokakat foglalkoztat.
- gv -
Ha
A városházi koalíciós partnerek közötti vita további elmérgesedése olyan helyzetet eredményezhet, ami megbéníthatja a főváros működtetését, és így előbb-utóbb előrehozott választásokat kellene tartani; ez igazából csak a Fidesznek lehet érdeke.
Erre amúgy is van esély: a szocialisták 16 milliárd forinttal módosítanák a szavazás előtt álló költségvetési tervezetet; olyan változtatásokat javasolnak, ami mögé mosolyogva felsorakozna a Fidesz-frakció. Miért is szégyenkeznének, ha egyszer ahhoz adnák nevüket, hogy több pénz jusson útfelújításra, tömegközlekedésre, egészségügyre, köztisztaságra, s mindezt a több mint 80 milliárd forintra dagadt pénztartalék rovására. A Fidesz azonban nem is annyira a városért aggódva tenné mindezt, hanem mert látták: ha egy hétmilliárdos tétel (a villamosok ára) csaknem szétbomlasztotta a koalíciót, milyen eredményt érhetnének el a 270 milliárdos költségvetésbe kontárkodva, ráadásul épp az MSZP oldalán. (Ez az MSZP számára amúgy elég kockázatos: hogyan léphetnének ki az utcára kézenfogva a Budapest megtorpedózására törekvő kormánypárt frakciójával?)
Az egész oda vezetne, hogy előbb-utóbb nem lehetne döntéseket hozni a közgyűlésben, hiszen az MSZP és az SZDSZ számára sem maradna más, mint valamelyiküknek együtt szavazni a Fidesszel. Az előrehozott választásokat viszont egyik koalíciós fél sem szeretné, hiszen egy évvel a választások előtt rendkívül rossz üzenete lenne.
Az előrehozott fővárosi önkormányzati választáshoz nem kellene más, csak hogy a közgyűlés minősített többségi szavazással feloszlassa magát. A listás választással együtt pedig nemcsak képviselőket, hanem új főpolgármestert is kellene választaniuk a budapestieknek.
