Deutsch Tamás értekezése politikai Stockholm-szindrómáról, numerus claususról és a forró rezsóról

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 13.

Belpol

Egy interjú 5+1 legjobb kinyilatkoztatása.

Kimerítően hosszú és rendkívül sűrű interjút adott csütörtökön reggel az Azonnalinak Deutsch Tamás. Bár a téma alapvetően a Sargentini-jelentés volt, a Fidesz EP-képviselője számos más területre elkalandozott, és mindenhol igen jól teljesített. Sziporkáiból nehezen tudtuk kiválasztani az öt plusz egy legjobbat, mégis megpróbáltuk. Íme, az eredmény.

1. Arról, hogy miért is szavazta meg Manfred Weber a Sargentini-jelentést.

„Egy szociálliberális koordináta-rendszerben egy néppárti soha nem lehet elég jó. A bukott néppárti a jó. Meg a halott, mint Helmut Kohl. (…) Ez egyébként a politikai Stockholm-szindróma. Aki szerelmes lesz a fogva tartóiba, az nem a szabadságát növeli, hanem becsapja magát, és a rabságát mesterségesen elfogadhatóvá teszi. Az ő esetében szerintem most ez a helyzet.”

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Fotó: E. Várkonyi Péter/MTI

2. Arról, hogy vajon a Néppárt képviselői irigységből „bántják-e” a Fideszt.

„Nem azt akarom mondani, hogy a Fidesszel szemben kritikát csak a lúzerek fogalmaznak meg, de akik a legvállalhatatlanabb véleményekre ragadtatják magukat, azok általában lúzerek.”

3. Arról, hogy a Sargentini-jelentés valójában nem is a kormány ellen indult.

„Ellenünk nem indult, hanem Magyarország ellen. Hol van leírva a jelentésben a magyar kormány? Lehet akár Gyurcsány vagy Ujhelyi ellen is. Ők is Magyarországot jelentik.”

false

4. Arról, hogy miért is bánik csúnyán az Európai Unió Magyarországgal.

„Ez ahhoz kapcsolódik – hát jó, akkor ezt az Azonnalin fogom kimondani –, hogy Európában ma gyakorlatilag numerus clausus van a közép- és kelet-európai országokkal szemben: az unió vezetésében az elsőrangúak a nyugat-európaiak kell, hogy legyenek. (…) A numerus clausus sem azt jelentette, hogy egyáltalán nem engednek oda senkit, hanem, hogy a másodrangú országokból csak bizonyos számú ember lehet pozícióban.”

5. Arról, hogy az OLAF vizsgálódik Magyarország ellen.

„Korábban volt az antiszemitizmus, a nacionalizmus meg a populizmus – most éppen a korrupció van, ami a kedvenc politikai csodafegyver a Fidesz–KDNP-vel meg a kormánnyal szemben. (…) De az, hogy OLAF-vizsgálat folyik, nem jelenti azt, hogy az OLAF el is marasztalt minket. Az OLAF ráadásul azt mondja, hogy szerinte ennyi a csalással érintett összeg. Aztán arról, hogy végül is mennyi pénzt fizettetnek vissza úgymond büntetésből, arról az Európai Bizottság dönt.”

false

5+1. És a ráadás: az előítéletekről.

„Nem akarok ismeretelméleti magasságokba emelkedni, de az komplett tévedés, hogy az előítéletek csak rosszak lehetnek. Például ennek hiányában mindannyiunknak le kéne égetni az egyik kezét a rezsón. Amihez azért nem nyúlunk hozzá, mert anyukánk azt mondta, hogy ne nyúlj hozzá, mert forró.”

Akinek ezek után vagy ennek ellenére is van kedve végigolvasni az interjút, itt találja.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.