Deutsch Tamás értekezése politikai Stockholm-szindrómáról, numerus claususról és a forró rezsóról

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 13.

Belpol

Egy interjú 5+1 legjobb kinyilatkoztatása.

Kimerítően hosszú és rendkívül sűrű interjút adott csütörtökön reggel az Azonnalinak Deutsch Tamás. Bár a téma alapvetően a Sargentini-jelentés volt, a Fidesz EP-képviselője számos más területre elkalandozott, és mindenhol igen jól teljesített. Sziporkáiból nehezen tudtuk kiválasztani az öt plusz egy legjobbat, mégis megpróbáltuk. Íme, az eredmény.

1. Arról, hogy miért is szavazta meg Manfred Weber a Sargentini-jelentést.

„Egy szociálliberális koordináta-rendszerben egy néppárti soha nem lehet elég jó. A bukott néppárti a jó. Meg a halott, mint Helmut Kohl. (…) Ez egyébként a politikai Stockholm-szindróma. Aki szerelmes lesz a fogva tartóiba, az nem a szabadságát növeli, hanem becsapja magát, és a rabságát mesterségesen elfogadhatóvá teszi. Az ő esetében szerintem most ez a helyzet.”

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Fotó: E. Várkonyi Péter/MTI

2. Arról, hogy vajon a Néppárt képviselői irigységből „bántják-e” a Fideszt.

„Nem azt akarom mondani, hogy a Fidesszel szemben kritikát csak a lúzerek fogalmaznak meg, de akik a legvállalhatatlanabb véleményekre ragadtatják magukat, azok általában lúzerek.”

3. Arról, hogy a Sargentini-jelentés valójában nem is a kormány ellen indult.

„Ellenünk nem indult, hanem Magyarország ellen. Hol van leírva a jelentésben a magyar kormány? Lehet akár Gyurcsány vagy Ujhelyi ellen is. Ők is Magyarországot jelentik.”

false

4. Arról, hogy miért is bánik csúnyán az Európai Unió Magyarországgal.

„Ez ahhoz kapcsolódik – hát jó, akkor ezt az Azonnalin fogom kimondani –, hogy Európában ma gyakorlatilag numerus clausus van a közép- és kelet-európai országokkal szemben: az unió vezetésében az elsőrangúak a nyugat-európaiak kell, hogy legyenek. (…) A numerus clausus sem azt jelentette, hogy egyáltalán nem engednek oda senkit, hanem, hogy a másodrangú országokból csak bizonyos számú ember lehet pozícióban.”

5. Arról, hogy az OLAF vizsgálódik Magyarország ellen.

„Korábban volt az antiszemitizmus, a nacionalizmus meg a populizmus – most éppen a korrupció van, ami a kedvenc politikai csodafegyver a Fidesz–KDNP-vel meg a kormánnyal szemben. (…) De az, hogy OLAF-vizsgálat folyik, nem jelenti azt, hogy az OLAF el is marasztalt minket. Az OLAF ráadásul azt mondja, hogy szerinte ennyi a csalással érintett összeg. Aztán arról, hogy végül is mennyi pénzt fizettetnek vissza úgymond büntetésből, arról az Európai Bizottság dönt.”

false

5+1. És a ráadás: az előítéletekről.

„Nem akarok ismeretelméleti magasságokba emelkedni, de az komplett tévedés, hogy az előítéletek csak rosszak lehetnek. Például ennek hiányában mindannyiunknak le kéne égetni az egyik kezét a rezsón. Amihez azért nem nyúlunk hozzá, mert anyukánk azt mondta, hogy ne nyúlj hozzá, mert forró.”

Akinek ezek után vagy ennek ellenére is van kedve végigolvasni az interjút, itt találja.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.