Deutsch Tamás értekezése politikai Stockholm-szindrómáról, numerus claususról és a forró rezsóról

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 13.

Belpol

Egy interjú 5+1 legjobb kinyilatkoztatása.

Kimerítően hosszú és rendkívül sűrű interjút adott csütörtökön reggel az Azonnalinak Deutsch Tamás. Bár a téma alapvetően a Sargentini-jelentés volt, a Fidesz EP-képviselője számos más területre elkalandozott, és mindenhol igen jól teljesített. Sziporkáiból nehezen tudtuk kiválasztani az öt plusz egy legjobbat, mégis megpróbáltuk. Íme, az eredmény.

1. Arról, hogy miért is szavazta meg Manfred Weber a Sargentini-jelentést.

„Egy szociálliberális koordináta-rendszerben egy néppárti soha nem lehet elég jó. A bukott néppárti a jó. Meg a halott, mint Helmut Kohl. (…) Ez egyébként a politikai Stockholm-szindróma. Aki szerelmes lesz a fogva tartóiba, az nem a szabadságát növeli, hanem becsapja magát, és a rabságát mesterségesen elfogadhatóvá teszi. Az ő esetében szerintem most ez a helyzet.”

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Fotó: E. Várkonyi Péter/MTI

2. Arról, hogy vajon a Néppárt képviselői irigységből „bántják-e” a Fideszt.

„Nem azt akarom mondani, hogy a Fidesszel szemben kritikát csak a lúzerek fogalmaznak meg, de akik a legvállalhatatlanabb véleményekre ragadtatják magukat, azok általában lúzerek.”

3. Arról, hogy a Sargentini-jelentés valójában nem is a kormány ellen indult.

„Ellenünk nem indult, hanem Magyarország ellen. Hol van leírva a jelentésben a magyar kormány? Lehet akár Gyurcsány vagy Ujhelyi ellen is. Ők is Magyarországot jelentik.”

false

4. Arról, hogy miért is bánik csúnyán az Európai Unió Magyarországgal.

„Ez ahhoz kapcsolódik – hát jó, akkor ezt az Azonnalin fogom kimondani –, hogy Európában ma gyakorlatilag numerus clausus van a közép- és kelet-európai országokkal szemben: az unió vezetésében az elsőrangúak a nyugat-európaiak kell, hogy legyenek. (…) A numerus clausus sem azt jelentette, hogy egyáltalán nem engednek oda senkit, hanem, hogy a másodrangú országokból csak bizonyos számú ember lehet pozícióban.”

5. Arról, hogy az OLAF vizsgálódik Magyarország ellen.

„Korábban volt az antiszemitizmus, a nacionalizmus meg a populizmus – most éppen a korrupció van, ami a kedvenc politikai csodafegyver a Fidesz–KDNP-vel meg a kormánnyal szemben. (…) De az, hogy OLAF-vizsgálat folyik, nem jelenti azt, hogy az OLAF el is marasztalt minket. Az OLAF ráadásul azt mondja, hogy szerinte ennyi a csalással érintett összeg. Aztán arról, hogy végül is mennyi pénzt fizettetnek vissza úgymond büntetésből, arról az Európai Bizottság dönt.”

false

5+1. És a ráadás: az előítéletekről.

„Nem akarok ismeretelméleti magasságokba emelkedni, de az komplett tévedés, hogy az előítéletek csak rosszak lehetnek. Például ennek hiányában mindannyiunknak le kéne égetni az egyik kezét a rezsón. Amihez azért nem nyúlunk hozzá, mert anyukánk azt mondta, hogy ne nyúlj hozzá, mert forró.”

Akinek ezek után vagy ennek ellenére is van kedve végigolvasni az interjút, itt találja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.