Deutsch Tamás értekezése politikai Stockholm-szindrómáról, numerus claususról és a forró rezsóról

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 13.

Belpol

Egy interjú 5+1 legjobb kinyilatkoztatása.

Kimerítően hosszú és rendkívül sűrű interjút adott csütörtökön reggel az Azonnalinak Deutsch Tamás. Bár a téma alapvetően a Sargentini-jelentés volt, a Fidesz EP-képviselője számos más területre elkalandozott, és mindenhol igen jól teljesített. Sziporkáiból nehezen tudtuk kiválasztani az öt plusz egy legjobbat, mégis megpróbáltuk. Íme, az eredmény.

1. Arról, hogy miért is szavazta meg Manfred Weber a Sargentini-jelentést.

„Egy szociálliberális koordináta-rendszerben egy néppárti soha nem lehet elég jó. A bukott néppárti a jó. Meg a halott, mint Helmut Kohl. (…) Ez egyébként a politikai Stockholm-szindróma. Aki szerelmes lesz a fogva tartóiba, az nem a szabadságát növeli, hanem becsapja magát, és a rabságát mesterségesen elfogadhatóvá teszi. Az ő esetében szerintem most ez a helyzet.”

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Deutsch fejben számol, Orbán papíron

Fotó: E. Várkonyi Péter/MTI

2. Arról, hogy vajon a Néppárt képviselői irigységből „bántják-e” a Fideszt.

„Nem azt akarom mondani, hogy a Fidesszel szemben kritikát csak a lúzerek fogalmaznak meg, de akik a legvállalhatatlanabb véleményekre ragadtatják magukat, azok általában lúzerek.”

3. Arról, hogy a Sargentini-jelentés valójában nem is a kormány ellen indult.

„Ellenünk nem indult, hanem Magyarország ellen. Hol van leírva a jelentésben a magyar kormány? Lehet akár Gyurcsány vagy Ujhelyi ellen is. Ők is Magyarországot jelentik.”

false

4. Arról, hogy miért is bánik csúnyán az Európai Unió Magyarországgal.

„Ez ahhoz kapcsolódik – hát jó, akkor ezt az Azonnalin fogom kimondani –, hogy Európában ma gyakorlatilag numerus clausus van a közép- és kelet-európai országokkal szemben: az unió vezetésében az elsőrangúak a nyugat-európaiak kell, hogy legyenek. (…) A numerus clausus sem azt jelentette, hogy egyáltalán nem engednek oda senkit, hanem, hogy a másodrangú országokból csak bizonyos számú ember lehet pozícióban.”

5. Arról, hogy az OLAF vizsgálódik Magyarország ellen.

„Korábban volt az antiszemitizmus, a nacionalizmus meg a populizmus – most éppen a korrupció van, ami a kedvenc politikai csodafegyver a Fidesz–KDNP-vel meg a kormánnyal szemben. (…) De az, hogy OLAF-vizsgálat folyik, nem jelenti azt, hogy az OLAF el is marasztalt minket. Az OLAF ráadásul azt mondja, hogy szerinte ennyi a csalással érintett összeg. Aztán arról, hogy végül is mennyi pénzt fizettetnek vissza úgymond büntetésből, arról az Európai Bizottság dönt.”

false

5+1. És a ráadás: az előítéletekről.

„Nem akarok ismeretelméleti magasságokba emelkedni, de az komplett tévedés, hogy az előítéletek csak rosszak lehetnek. Például ennek hiányában mindannyiunknak le kéne égetni az egyik kezét a rezsón. Amihez azért nem nyúlunk hozzá, mert anyukánk azt mondta, hogy ne nyúlj hozzá, mert forró.”

Akinek ezek után vagy ennek ellenére is van kedve végigolvasni az interjút, itt találja.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?