Döglődőben a MÁV: feudális viszonyok és folyamatos munkaerőhiány

Belpol

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke a MÁV helyzetéről.

Egyre nő az utasok elégedetlensége a MÁV szolgáltatásai miatt. A baj már olyan nagy a vállalaton belül, hogy csak augusztusban 30 járat maradt ki, mert nem volt rá személyzet. Aktuális lapszámunkban a szakszervezeti elnökkel a MÁV-nál uralkodó állapotokról beszélgettünk.

Ízelítő az interjúból:

MN: Miért épp Budapest környékén van a legtöbb betöltetlen állás?

MJ: Ide sosem azok jöttek dolgozni, akik a fővárosban éltek, hanem vidékről jártak fel. A rendszerváltás előtt olyan munkásszállók voltak, ahol normális körülmények között lehetett élni – ma már ez nem igazán mondható el. Továbbá korábban olyan juttatások jártak, amelyek miatt megérte vidékről feljárni dolgozni: a korkedvezményes nyugdíj vagy a munka nehézségi fokától függő csökkentett munkaidő.

A 2012-es munka törvénykönyve azonban elvette ezeket a lehetőségeket, sőt nehezített a vasúti dolgozók munkáján, ugyanis kimondta, hogy állami vállalatnál napi nyolc óra a munkaidő, amelybe a munkaközi szünet nem számít bele, tehát nyolc óra húsz percet kell mindenkinek egy nap dolgoznia. Vagyis éves szinten másfél hónappal többet dolgoznak a vasutasok, amiért semmilyen ellenszolgáltatást nem kapnak.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: A szakszervezet nem örül annak a MÁV elleni tüntetésnek, amit nemrég Budapesten szerveztek. Miért nem?

MJ: Sok minden miatt lehet szidni a MÁV-ot, de ha megnézzük, miért késik egy-egy vonat, kiderül, hogy ez sok esetben egyáltalán nem a vasút hibája. Csak éppen a MÁV nagyon rosszul kommunikál erről a nyilvánosság felé. Ha késik egy vonat, akkor csak annyit mondanak be, hogy forgalmi okok miatt áll a szerelvény. Ilyenkor mindenki a MÁV-ot hibáztatja, de ha tudnák, hogy azért nem megy a vonat, mert valaki a szerelvény elé vetette magát, és órákig tart a helyszínelés, vagy hogy kilopták a rézkábelt, ami a jelzést küldi, akkor egészen más lenne az utasok reakciója. Ez a tüntetés szerintem csak ráerősít arra a rossz közhangulatra, ami a vasútnál és a vasúttal kapcsolatban uralkodik.

További részleteket olvashat az e heti Magyar Narancsban többek között arról, hogyan kezeli a MÁV a jegyvizsgálók ellen irányuló erőszakot, illetve arról is, miért van még mindig pottyantós illemhely egyes szolgálattevő helyeken.

A lapot keresse az újságárusoknál vagy vásárolja meg online.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.