Dologra mindenki

Újra nő a közmunkások száma, ezúttal az eddig egészségügyi vagy szociális okokból kimaradtakat terelik a közfoglalkoztatásba. A kormány egy segítői hálózat kiépítéséről beszél, a szakemberek viszont szkeptikusak.

A június 6-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július elsején a kormány 209 millió forintból elindítja speciális közfoglalkoztatási pilot programját. Az öt hónapos, egyelőre négy megyére, azon belül 11 településre korlátozott kísérleti program 300 fővel számol, és olyanokat céloz, akik eddig a közfoglalkoztatásba sem kerültek be mentális, szociális vagy egészségügyi okokból. Nekik a könnyen elvégezhető, állapotuknak megfelelő betanított munka mellett egy ún. komplex fejlesztési csomagot is kínálnak. A cél az, hogy ők is visszataláljanak a munkaerőpiacra, a programot pedig kiterjesszék az egész országra – közelebb kerülve ily módon is a nagy álom, a teljes foglalkoztatottság beteljesüléséhez.

Munka

„A speciális közmunkaprogramban 20 fő vesz részt, nemcsak tőlünk, hanem az egyik szomszédos településről is – mondta lapunknak Szabó Gergely, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Harsány polgármestere. – A nők dossziét és borítékot hajtogatnak, a férfiak seprűt kötnek. Olyan feladatokat akartunk kitalálni, amikről van ismeretük, és a végtermék könnyen hasznosítható.” Harsány mellett Borsodból Arló, Felsőzsolca, Ózd és Sárospatak vesz részt a pilot programban, Baranya megyéből Komló, Zalából Nagykanizsa, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből pedig Nyíregyháza, Piricse, Tiszaszentmárton és Tornyospálca. A program a közfoglalkoztatási pontokon, a települési önkormányzatoknál vagy az önkormányzati nonprofit gazdasági társaságok keretében zajlik. Ezeket a Belügy­minisztérium (BM), az érintett járási és kormányhivatalok, illetve a települési önkormányzatok közös szakmai egyeztetése után választották ki. Előnyt élveztek azok, ahol „nagy számban találhatók olyan álláskeresők, akik foglalkoztatása tartósan nem valósult meg, halmozott mentális, szociális vagy egészségügyi problémájuk van, továbbá rendelkeznek megfelelő szociális és egészségügyi szolgáltatási hálózattal, illetve a program helyszínének teret biztosító épülettel” – közölte írásos válaszában a Belügy­minisztérium.

Forr a munka

Fotó: Sióréti Gábor

Ózdon szintén 20 főt vontak be a programba, ők papírtasakokat hajtogatnak, amit aztán a munkaügyi irattározási folyamatban nagy mennyiségben használnak a területen dolgozók – tudtuk meg a polgármestertől. Nagykanizsán összesen 75 személyt választottak ki, ők parkot gondoznak, növényt termesztenek, utcabútorokat készítenek és végzik a karbantartásukat, drótfonatot gyártanak és kerékpár­utakat gondoznak. Máshol csomagolnak, textil- és bőripari tevékenységet folytatnak, dobozt hajtogatnak, zászlót varrnak vagy egyszerűbb összeszereléseket végeznek.

„A programba történő kiválasztás során azon ügyfeleket szólítjuk meg, akik tartósan (több mint 12 hónapja) az álláskeresői nyilvántartásban szerepelnek, nem volt közvetítési eseményük vagy az rendszeresen sikertelen volt, foglalkoztatásuk folyamatosan meghiúsult az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon, továbbá a járási hivatal által is ismert szociális, mentális vagy egészségügyi problémával küzdenek” – tudtuk meg a BM-től. A kiválasztást a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai végezték. „Harsányban olyanok kerültek a speciális programba, akik például egy betegség miatt nem tudnak 8 órában és hosszú távon dogozni. Ha valakinek magas a vérnyomása és a melegben rosszul van, nem hívható be közmunkára februártól novemberig. Nálunk a közfoglalkoztatás alappillére a mezőgazdaság és az építési, felújítási munkálatok, vagyis sok a külső és fizikai munka. A pilot programban ezzel szemben a benne lévők képességéhez mérten könnyített munkát végezhetnek, ráadásul hat órában” – sorolja Szabó Gergely polgármester. A speciális programban részt vevők kevesebbet dolgoznak, de a bérük is kevesebb: míg a „normál” közfoglalkoztatásban dolgozók havi bruttó bére 79 ezer forint – egy napra bruttó 3600 forint –, addig a speciális programban dolgozóké havi bruttó 41 500 forint, naponta tehát csak bruttó 2000. (A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén havi bruttó 53 ezerről, napi 2600 forintról van szó.) Emellé jár a napi egyszeri meleg étkezés és a közfoglalkoztatási pontra történő beutazás költségének megtérítése.

Segítség

A résztvevők egy komplex szolgáltatáscsomagra jogosultak, amely a foglalkoztatás mellett munkaerőpiaci, szociális és egészségügyi segítséget is biztosít, mind­ezt egyénre szabottan. A program elindulása előtt a család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai állapotfelmérést („be­azonosítást”) végeztek és felállítottak egy ún. szociális diagnózist, amely „egyfajta értékelési folyamat is, amelyben az egyén életútját, önmagáról alkotott képét és az esetleges vizsgálatok eredményeit a diagnózist készítők és maga az érintett személy összevetik” – tájékoztatott a BM. Harsányban a polgármester szerint nem volt nehéz dolguk a kiválasztásnál, hiszen egy kétezer fős településen szinte mindenki ismer mindenkit, így már a program előtt tudták, ki az a 12-13 ember, aki alkalmas erre a programra.

A segítő szolgáltatás lehet családsegítés, krízishelyzet megszüntetése, gyermekjóléti szolgáltatás, a pszichiátriai vagy szenvedélybetegnek nyújtott közösségi alapellátás (pszicho-szociális rehabilitáció, vagy szociális és mentális gondozás), illetve a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása. Emellett egészségügyi ellátást is biztosítanak a közfoglalkoztatásba is nehezen bevonható álláskeresőknek: a háziorvoshoz, a megfelelő járóbeteg-szakrendelésre, onnan szükség esetén a fekvőbeteg-szakellátásba utalhatják be, mentális probléma esetén pszichiátriai vagy klinikai szakpszichológiai járóbeteg-szakrendelésre, szenvedélybetegség esetén pedig addiktológiai járóbeteg-szakrendelésre. Harsányban az orvosi vizsgálat után a program ideje alatt folyamatos az egészségügyi ellenőrzés, illetve a mentorálás – utóbbi is a pilot szerves része. „Rendszeres az állapotfelmérés és az egyéni foglalkozás, a családsegítő szolgálat munkatársai mindennap itt vannak nálunk, és folyamatos az együttműködés” – mondta Szabó.

Lechnerné Vadász Judit foglalkoztatási és rehabilitációs szakértő, az Esély Labor Egyesület tagja szerint, ha valaki hosszú évek óta kiesett a munkaerőpiacról és nincs aktuális tudása a mai helyzetről, nagyon nehéz újra belépnie oda. Ráadásul a családsegítők nincsenek arra képesítve, hogy hosszú inaktivitás után visszatereljék ezeket az embereket a munka világába. Ők a szociális konfliktusokat tudják kezelni, a többi a munkaügy feladata lenne. „A 300 fő még átlátható létszám, ráadásul több település között oszlik el. Ezzel még lehet dolgozni, hiszen van arra kapacitás, hogy egy-egy emberrel érdemben foglalkozzanak, és a többletszolgáltatások is finanszírozhatók. A program néhány hónapja viszont nagyon kevés a régóta állástalanok esetében. Továbbá ennél nagyobb szám­ban a program hatékonysága kérdéses, drága is lenne és a szükséges humánerőforrás-kapacitás sem áll rendelkezésre.”

Cél

Vadász Judit szerint a munka e formája nem alkalmas arra, hogy visszavezessen az aktív munkaerőpiacra, ilyen feladatokat ugyanis a legtöbb munkahelyen nem végeznek az ott dolgozók, maximum a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók, de oda bekerülni csak a törvényben is körülírt mértékű igazolt egészségkárosodással lehet.

Molnár György közgazdász, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa magát az ötletet jónak tartja, hiszen a világban sok helyen erre használják a közfoglalkoztatást: az egészségügyi vagy szociális problémákkal küzdők számára egy munkába integráló program. A baj nem ezzel, hanem a közmunka tömeges alkalmazásával van és azzal, hogy a normál közfoglalkoztatás adatait elnézve is látható: a rendszerben dolgozók kevéssé tudnak továbblépni az elsődleges munkaerőpiacra. Pedig a BM tájékoztatása szerint a pilot öt hónapja és az azt követő értékelés utáni országos kiterjesztés nagyjából 132 ezer embert érintene. Molnár György szerint jelenleg egy háztartásban csak egy ember kaphat foglalkoztatást helyettesítő támogatást (fht) és közmunkát is; ha tehát valaki eddig egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesült, majd közmunkára alkalmasnak minősítik – de nem tudnak neki közmunkát biztosítani –, akkor elesik a további támogatásoktól, és a háztartáson belüli többi személy már sem fht-t, sem közmunkát nem kaphat. Ez pedig összességében igen negatívan érintheti az érintett családokat.

„Az alulmotivált, többszörös problémával küzdő rétegeket kívánjuk megszólítani, hogy kimozdíthassuk őket jelenlegi állapotukból, amely a megszólított személyek részéről a felajánlott lehetőség mérlegelését, elfogadását, illetve együttműködési szándékát is feltételezi és igényli. Amennyiben az ügyfél ettől a segítségtől elzárkózik, úgy a megfelelő szankciókat is meg kell tenni.” A Bel­ügy­­­minisztérium szerint bár nem cél e személyek törlése az álláskeresői nyilvántartásból, alapvető elvárás, hogy ebben a regiszterben csak munkára kész és képes állapotú, motivált egyének legyenek. A speciális közfoglalkoztatási program mellett egyébként felvetették a foglalkoztathatósági szakvéleményezés felülvizsgálatát is.

A pilotban részt vevő települések egy hónapos tapasztalatai eddig pozitívak, Szabó Gergely szerint nemcsak a pénzkeresési lehetőség miatt, hanem sokkal inkább az önbecsülés és önértékelés szempontjából. „Eddig ezek az emberek ritkán jártak közösségbe, egyedül éltek és nem dolgoztak. Most találkoznak másokkal, esélyük van arra, hogy megtalálják a helyüket egy közösségben, hogy úgy érezzék, feladatuk van, és munkájukkal értéket teremtenek. Jól érzik magukat, a minap is azt mondta egyikük, ha van rá lehetőség, hívjuk be a normál közmunkára is, jönne szívesen.” A Belügy­minisztérium megfogalmazásában: „Nem cél a közfoglalkoztatottak létszámának folyamatos növelése, ugyanakkor tisztán kell látni, hogy amíg a nyílt munkaerőpiac nem képes az álláskeresők jelentős létszámát befogadni, addig az államnak alternatívát kell kínálni számukra.”