Wáberer György a Volán Tefu informatikai irodavezetője volt 1993-ban, amikor munkahelyére már harmadszor írtak ki privatizációs pályázatot. Wáberer a rossz állapotba került cégért barátaival együtt 540 millió forintot ajánlott: éppen kétszer annyit, mint amennyit a társaság menedzsmentje. Az akkori üzlettársak mindannyian nagyot kockáztattak, amikor a saját házukat is feltették az üzletre, de a vállalkozás bejött: a komoly adósságokkal terhelt Volán Tefut három év alatt sikerült nyereségessé tenni, 2002-ben pedig – a szakmában is meglepetést keltve – felvásárolták a Tefunál tízszer nagyobb Hungarocamiont is. A csoport ekkor vette fel a Waberer’s nevet, és a régiós vezető szerep megszerzése után a tulajdonosok célja az volt, hogy Európa egyik legnagyobb logisztikai szolgáltatójává váljanak.
| ||
A növekedéshez komoly tőkebevonásra volt szükség, így került képbe az AIG New Europe Fund kockázatitőke-alap, s 2004-ben 34 százalékos tulajdonrészt vásárolt a társaságban. Ennek köszönhetően a Waberer’s sorra vásárolta fel a kisebb hazai és regionális cégeket. 2007-ben kimondottan azzal a céllal szervezték ki a holdingból a fuvarozáshoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket, hogy a Waberer’st tőzsdére tudják vinni. A nyilvános kibocsátást ugyan elsodorta a 2008-as válság, de némi átszervezéssel sikerült átvészelni a piacok szűkülését.
2011-ben az AIG-t a Mid Europa Partners kockázatitőkealap-kezelő váltotta. A Mid Europa 47 millió euróért (akkori árfolyamon mintegy 13 milliárd forintért) megvásárolta a Waberer’s 49 százalékát, és további 12 milliós tőkeemeléssel többségi tulajdont is szerzett. A Waberer’s ekkor már 2300 kamionjával az egyik legnagyobb európai fuvarozó, de a cél az abszolút első hely megszerzése volt. Wáberer György 2014-ben a növekedéshez szükséges források méretével indokolta a Forbesnak, hogy átengedte a többséget a Mid Europának: „Sok pénzt kellett belepumpálni a cégbe ahhoz, hogy a növekedést biztosítani lehessen. Ők három év múlva elmennek, én meg itt maradok. A szavazati jogok terén senkinek sincs többsége.” A felvásárlás idején Wáberer még úgy számolt, hogy öt-hat év alatt megduplázódik a cég értéke, a Mid Europa képviselője, Craig Butcher pedig azt mondta, hogy ők jellemzően három-öt évre szóló befektetésekben gondolkodnak, a Waberer’sben megvásárolt részesedést pedig a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kívánják majd értékesíteni.
A következő években csendben bővült az immár saját biztosítót (Waberer’s Hungária), Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai központját (BILK), a Csepeli Szabadkikötőt is magában foglaló Wáberer-birodalom. Felvásároltak több jelentős hazai fuvarozócéget (így például fúzióra léptek az egyik Matolcsy-unokatestvér, Szemerey Lóránd birtokolta Szemerey Transport Zrt.-vel is), a cég szállítmányozási leányvállalatokat hozott létre Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Spanyolországban, kereskedelmi társaságokat Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Olaszországban. Európa útjait immár több mint 3400 napocskás kamion járja, melyek átlagéletkora az egyik legfiatalabb a kontinensen. A Waberer’s International árbevétele tavaly meghaladta az 522 millió eurót, a társaság méretét és a megtett kilométerek számát nézve is Európában a három legnagyobb fuvarozócég egyikévé vált. A társaság Wáberer irányítása alatt több mint százszorosára nőtt. A sikert elsősorban az egyedülálló hatékonysággal magyarázta az elnök-vezérigazgató: flottakezelési szoftverének köszönhetően a Waberer’s kamionjai 90 százalék feletti kihasználtsággal futnak, míg a versenytársak csak 85 százalékos mutatót tudnak elérni.
Eközben a tőzsdei bevezetés mindvégig napirenden volt, Wáberer csak arra várt, hogy a piaci körülmények kedvezően alakuljanak a nyilvános kibocsátáshoz. Úgy tűnt, a pillanat tavaly év végén érkezett el, amikor megjelent a BÉT terméklistáján a Waberer’s International részvénye – miközben állítólag több nyugati tőzsde is szívesen látta volna a társaság papírjait. A szakértők 50–100 millió euró közötti kibocsátást és 20 százalék körüli közkézhányadot vártak, a társaság formája pedig átalakult nyrt.-vé.
Sikeres érdekérvényesítés
Wáberer Györgyöt már 2003 óta a tíz leggazdagabb magyar közé sorolják, és a legbefolyásosabb magyarokat soroló listákon is rendre előkelő helyet foglal el, amit nem csupán 80–90 milliárd forint közé becsült magánvagyonának köszönhet. Az üzletember „szeret politikai körökben mozogni”, ahogyan egyik iparági forrásunk fogalmazott, talán ezért is rendezte be irodáját az egyik Kossuth téri bérházban. Wáberer már az MSZP-kormányok ideje alatt is kereste a jó kapcsolatokat (2005-ben és 2009-ben is magas rangú állami kitüntetést kapott a szocialista kormánytól), 2010 után pedig igen látványosan javult érdekérvényesítő képessége. Éppen ezért nagy meglepetést keltett szakmai körökben, amikor 2010 májusában a fuvarozók hagyományos érdekvédelmi szervezetének, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnökének nem a posztot 2006 óta betöltő Wáberert választották meg. Wáberer, aki a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is volt akkoriban, nem hagyta magát. Bő egy hónap alatt megszervezte a fuvarozói-logisztikai szakma tíz legnagyobb vállalatát tömörítő Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórumot (NÖFF). Az új szervezet élén igyekezett elnyerni a kormány jóindulatát, és versenytársaival összefogva tíz házat épített fel az árvízkárosultaknak. Állítása szerint ez az akció hozta össze őt a kormánnyal, amely kapcsolatból aztán bőségesen profitált a Waberer’s: szinte minden évben sikerült legalább egy kis adókedvezményt kiharcolnia. Wáberer már 2010 nyarán elérte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy megemeljék az adómentesen adható napidíj mértékét, és azt is, hogy a fuvarozók visszaigényelhessék a gázolaj jövedéki adójának egy részét. Csupán ez utóbbi intézkedéssel éves szinten mintegy 250 millió forintot spórolt meg a Waberer’s. A kereskedelmi gázolajárért korábban is lobbizott Wáberer, ám míg „a Bajnai-kormánynál nem volt fogadókészség”, Matolcsyékkal könnyebben megtalálták a közös hangot. 2011-ben Wáberer György bekerült a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökségébe, egy évvel később pedig a frissen államosított Rába igazgatóságába is. 2013 tavaszán a Waberer’s International volt az első magyar cég, amellyel stratégiai megállapodást kötött a kormány. A fuvarozók pedig egyre több kedvezményben részesültek: az újonnan bevezetett e-útdíj egy részét visszaigényelhetik, csökkentették a gépjárműadót, és tovább emelték a napidíjak adómentességét. A kormány a sofőrhiány enyhítésére 2013-ban elkezdte támogatni a sofőrképzést, tavaly pedig ötmilliárdos programot hirdetett, melynek keretében hatezren kapnak ingyenes kamionos képzést.
Orbán Viktor 2014 tavaszán részt vett a Waberer’s ötszáz új kamionjának átadóján, ahol különösen tehetséges üzletembernek nevezte a cég akkori elnök-vezérigazgatóját. A kormányfő megjelent a társaság balatonvilágosi üdülőjének átadóján is, ahol példaértékűnek nevezte, hogy a Waberer’s „kicsit a régi idők hangulatát idézve” vállalati üdülőt vásárol.
| ||
2014-ben Wáberer György lett az év üzletembere, és tavaly óta ismét ő az MKFE elnöke, sőt 2015-ben miniszterelnöki megbízott is lett, Orbán Viktor a „magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztésének elősegítésével összefüggő feladatok ellátásával” bízta meg. Wáberer ez utóbbiban is hatékonynak bizonyult: egy hónap alatt sikerült elérnie, hogy a kormány elfogadja 16 pontos, a szakma versenyképességét javító határozatcsomagját. Ennek értelmében többek között szigorították a külföldi kamionosok ellenőrzését, tovább bővítették az állami sofőrképzést, valamint csökkentettek egy sor, a fuvarozókat érintő adminisztrációs és adóterhet. Kedvezményekből 2016-ra is jutott, ugyanis a lízingelt kamionok után fizetendő illetéket tavasszal eltörölte a kormány. Igaz, hogy ezekből a kedvezményekből az egész szakma részesült, de – már csak méreténél fogva is – ismét a Waberer’s járt a legjobban. Csupán a lízingilleték eltörlése több százmillió forintot hagyhatott a társaságnál, hiszen kamionjaik nagy részét érinti a kedvezmény. Az érdekérvényesítés sikerét Wáberer a közös célokkal és a kormány hozzáállásával magyarázza: „Az Orbán-kabinet alatt sikerült a legtöbbet elérnünk. Ez a kormány volt ugyanis a legfogékonyabb arra, hogyan lehet egy ágazatot úgy támogatni, hogy az az egész ország előnyére váljon” – nyilatkozta a Heti Válasznak. Az is igaz viszont, hogy a szállítmányozási szakma a magyar GDP mintegy hat százalékát adja, a jelentős részben külföldön megtermelt jövedelem után itthon adóznak, és csupán a Waberer’s ötezer-ötszáz embernek biztosít munkát. (Apró érdekesség, hogy a cég marketingstratégiáját, köztük a Waberer’s nevet és a mosolygós napocskás logót az a Wermer András találta ki, aki a Fidesz 1998-as és a 2002-es választási kampányainak fő irányítója volt.)
Váratlan fordulat
Tavaly a Manager Magazinnak még úgy nyilatkozott Wáberer György, hogy nincs az a pénz, amiért megválna a nevét viselő cégtől, ahol fia is dolgozott: „Miért érné ez meg nekem? Annyi pénzem most is van, hogy jól élhetek. Már nem vágnék bele más vállalkozásba, 58 évesen nem szeretnék mindent elölről kezdeni. A pénz pedig önmagában nem vonz.”
Néhány héttel a BÉT-re kerülés után azonban a Waberer’s váratlanul visszavonulót fújt, és mégsem vezették be részvényeiket a tőzsdére. A társaságnál a migrációs válsággal, a határok lezárásával, illetve ezek cégcsoportra gyakorolt hatásával indokolták a visszalépést. A Figyelő azonban arról írt, hogy – részben a hivatkozott okok miatt – 2015 második féléve már nem volt olyan erős a Waberer’snél, nőtt a veszteséges fuvarok száma, és a részvénykibocsátást előkészítő pénzintézet (a lap szerint az Erste) 30-40 százalékkal alacsonyabb árat tartott volna reálisnak, mint a menedzsment. Wáberer ennek ellenére optimista maradt, továbbra is bízott abban, hogy hamarosan tőzsdére viheti cégét.
Még ezek után is óriási meglepetésként robbant a hír június utolsó hetében, hogy Wáberer György az iparágban eltöltött 35 év után eladja részesedését a többségi tulajdonos pénzügyi befektetőnek. A Mid Europa részesedése 56,8 százalékról 97 százalék fölé nőtt a Waberer’s Internationalben, így megszerezte a teljes ellenőrzést a társaság felett. Wáberer György lemondott minden, a cégben betöltött pozíciójáról, ezentúl stratégiai tanácsadóként segíti korábbi cégét. A szétválást Wáberer azzal indokolta, hogy nem tudtak megállapodni a Mid Europával a tőzsdei bevezetésben, illetve annak egyes részleteiben. És amúgy is éppen jókor jött neki az a pár milliárd (a Forbes becslése szerint 32,4 milliárd forint körüli összeget érhet a Waberer’s 40,4 százaléka), amit rögtön ingatlanfejlesztésbe fektethet. Ezt a magyarázatot részben gyengíti, hogy Wáberer majdnem tíz éve folyamatosan készült a nyilvános kibocsátásra, ráadásul Lajkó Ferenc, a társaság új vezérigazgatója (korábban Wáberer helyettese) egyik első nyilatkozatában sietett leszögezni, hogy akár már jövőre tőzsdére kerülhetnek a Waberer’s részvényei.
A Narancs több, egymástól független szakmai forrásból úgy értesült, hogy teljesen más okok állnak a tulajdonosváltás hátterében. A Mid Europa általában nem szokott 100 millió euró alatt pénzt tenni cégekbe. Forrásaink szerint Wáberer György öt évvel ezelőtt azzal tudta rávenni az ennél jelentősen kisebb üzletre a pénzügyi befektetőt, hogy garantálta: az öt év elteltével jelentős hozammal (egyesek szerint ez évi tíz százalék körül lehetett) tudnak majd kiszállni a Waberer’sből. Az idő leteltével azonban új befektetőt nem találtak, aki az elvárt áron átvette volna a Mid Europa tulajdonrészét, ezért próbálkoztak a tőzsdére vonulással. A nyilvános kibocsátás viszont nem pusztán a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt hiúsult meg, hanem azért is, mert a Waberer’s teljesítménye nem indokolja azt a részvényárat, ami behozta volna a Mid Europának beígért megtérülést. Egy ekkora pénzügyi befektető szigorú szabályok szerint működik: jellemzően ötéves befektetésekben gondolkodnak, és teljesíteniük kell a megígért hozamot. Ha a tulajdonostárs nem tudja tartani ígéretét, akkor az egyik félnek ki kell vásárolnia a másikat. Wáberer György pedig nem tudta, vagy nem akarta a vállalt hozammal megvásárolni a cég 56,8 százalékát, így kénytelen volt megválni a társaságtól, amelyet ő épített fel és vezetett 22 éven át. Úgy tudni, a feleket is váratlanul érte e végkifejlet, mert mindketten arra számítottak, hogy vagy a tárgyalások sikerrel járnak, vagy a tőzsdei bevezetés jön be.
Az alapvető probléma, hogy a Waberer’s teljesítménye messze nem olyan fényes, mint ahogyan az a tulajdonosi nyilatkozatokból kitűnik. A flotta mérete és a vállalat árbevétele valóban dinamikusan növekedett az elmúlt években, a 2012-es 109 milliárd forint árbevétel 2015-re 162 milliárdra nőtt, ám a nyereség 4 milliárd forintról mintegy a harmadára, 1,4 milliárd forintra zuhant. Az árbevételhez képest az egy százalékot el nem érő nyereség a szállítmányozásban „statisztikai hibahatáron belül van” iparági forrásaink szerint. A nyereség jelentős része feltehetően nem is a fuvarozásból származik, sokkal jövedelmezőbb a kamionok adásvétele (ez magyarázat arra is, hogy miért cseréli le a kamionjait átlag négyévente a Waberer’s). A különböző bérbeadási és pénzügyi tevékenységek többet fialnak.
A Waberer’s jövedelmezőségét javítja a viszonylag nyomott bérezés is. A társaságnál a korrekt munkakörülmények ellenére nagy a fluktuáció. Kamionoskörökben legfeljebb kezdőknek ajánlják a Waberer’st, de pár évnyi tapasztalattal már érdemesebb odébbállni olyan céghez, ahol rendesen megfizetik a sofőröket – szól a sokszor hangoztatott jó tanács. Igaz, már ez is óriási javulás, hiszen pár éve – több kamionos elmondása alapján – az volt az általános gyakorlat a vállalatnál, hogy az előre kiszámolt üzemanyag-fogyasztással sehogy sem lehetett kihozni az elvárt kilométereket. Így vagy a túlfogyasztást vonták le a sofőrök fizetéséből, vagy az alapbérhez szükséges megtett út nem jött össze, ezért soha sem jött ki az elvileg beígért fizetés. Annak pedig talán az adóoptimalizáció volt az oka, hogy a 2014 előtti másfél évben a cég mintegy 1000 román munkavállalóját jelentette be állandó lakosként egy negyvenágyas soroksári panzióba. Mint a Népszabadság cikke nyomán kiderült, ez akkor már legalább tíz éve gyakorlat volt a cégnél, és a hivatalos indoklás úgy szólt, hogy a Waberer’s csíkszeredai részlegének megszüntetése után így volt a legegyszerűbb az ügyintézés.
Szintén problémás a Waberer’s nehezen átlátható működése. Wáberer még 2010-ben vágott bele a holding átalakításába. A hatékonyság növelése érdekében a korábbi 30–100 kamionnal üzemelő divíziókat önálló társaságokba szervezte ki. Ma már több mint 35 ilyen közepes cég működik, amelyekben a Waberer’s 51 százalékos tulajdonos, míg a kisebbségi rész a korábbi divízióvezetőké. Az új rendszer Wáberer György szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kisebb cégek egymással is versenyeznek, a modell pedig egyszerre használja ki a kis- és nagyvállalati rendszerből fakadó előnyöket. Iparági információink szerint viszont a fuvarozást végző cégek a piaci árnál magasabban bérlik a járműveket az anyacégtől, de a Waberer’s nyújtotta egyéb előnyök miatt (olcsóbb tankolás és szerviz, hatékonyabb fuvarszervezés stb.) még így is megéri a rendszerben maradniuk. Mivel a fuvarozócégek tulajdonosai 49 százalékban a Waberer’s volt alkalmazottai, az anyavállalat a kamionok bérbeadásán is jól keres.
A több mint 35 önálló cég rontja a vállalat átláthatóságát és működésének valódi értékelését is; a nyilvános beszámolókból ezért nem feltétlenül derül ki a Waberer’s valódi helyzete. Ám a belső jelentésekből a Mid Europa tisztában lehetett azzal, hogy a vállalat jövedelmezősége csökkent a csúcsévekhez képest. Ha valóban romlott a Waberer’s hatékonysága, az magyarázhatja a korábbi tulajdonos egyre erőteljesebb érdekérvényesítési törekvéseit is, hiszen egy-egy kedvező döntésen akár a cég nyereségessége is múlhatott. A társaság teljesítményével, illetve az eladás körülményeivel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük Wáberer Györgynek is, ám válaszai lapzártáig nem érkeztek meg.
Senki sem szomorú
A Waberer’s International jövőjéről egyelőre semmi biztosat nem tudni. Noha a korábbi menedzsment viszi tovább a céget, Wáberer igen aktívan részt vett a napi munkában, és az ő pótlása nem egyszerű feladat. A működés stabilizálása után a Mid Europa minden bizonnyal azon fog dolgozni, hogy minél hamarabb túladjon a Waberer’sen. Pénzügyi befektető lévén a célja nem a vállalatépítés vagy Európa meghódítása, hanem az adott időn belüli elvárt hozam elérése. Könnyen lehet, hogy ennek módja valóban a tőzsdei bevezetés lesz, mások viszont egy szakmai partner bevonását tartják valószínűbbnek. Sokan arra számítanak, hogy a könnyebb értékesítés érdekében az új tulajdonos visszaalakítja a cégstruktúrát, hiszen jelenleg az egyes döntésekkor külön-külön kell egyezkedni a több mint 30 kistulajdonossal, ami jelentősen csökkenti a vállalat vonzerejét. Az érdeklődés mindenesetre már most óriási, külföldi, de magyar fuvarozócégeket is komolyan érdekel a Waberer’s egésze, de egyes részei is.
Wáberer György egyébként máris talált új helyet friss milliárdjainak. A miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor barátjával, Garancsi Istvánnal vág bele az ingatlanbizniszbe. A XII. kerület egyik legértékesebb belső területén, a MOM Park mellett fog felhúzni egy majdnem 20 ezer négyzetméteres irodaházat. A 3800 négyzetméteres ingatlant Wáberer cége vette meg a Pokorni Zoltán vezette önkormányzattól 374 millió forint plusz áfáért. Az ingatlan mellett fekvő másik telek évek óta a Garancsi-féle Market-csoport tulajdonában van, az építkezést pedig Wáberer a Hill Side Kft.-vel közösen tervezi. A társaság tulajdonosa Scheer Sándor, a Market Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Wáberer megvásárolná a Rózsadombon 1971-ben épült egykori SZOT-szállodát is, ami a rendszerváltás óta üresen tátong. Ide – a főváros egyik legjobb adottságú építési telkére – 9-10 milliárd forint értékű beruházást tervez. Mindeközben megtartja korábbi pozícióit is, vagyis Wáberer György jövőjéért biztosan nem kell aggódnunk.
