Szavazások egész sorát tartották kedden délelőtt az Országgyűlésben. A képviselők elfogadták többek között a jövő évi költségvetést, módosították az Alaptörvényt, változnak egyes közigazgatási szabályok.
Elfogadták a 2023-as költségvetést
Az Országgyűlés 135 igen szavazattal 54 ellenében elfogadta a 2023-as költségvetést. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol. A hvg.hu cikke szerint
a költségvetés nyertese a honvédelem, az egyházak és a sport.
Több pénz jut közlekedésre is, viszont ennek nagy része a Mészáros–Szíjj-féle gyorsforgalmi úthálózatra kifizetett összeg lesz, figyelmeztet a cikk. Kifejezetten sok pénzt kapnak az egyetemek, a közoktatás viszont nem. Több szociális támogatás érkezik jövőre, de ezek egy komoly része gyakorlatilag azonnal be fog épülni a lakásárakba.
Elfogadták az alaptörvény tizenegyedik módosítását
A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását. A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. A 2019 októberében mandátumot szerzett képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre 2023. január 1-jétől
azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés "a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". (Például táblákon továbbra is használható a megye.)
Kormánymegbízottakból főispánok
A költségvetést megalapozó törvénycsomagot is megszavazták a képviselők. Ennek azért van jelentősége, mert
a jogszabály a kormánymegbízott elnevezést főispánra változtatja.
Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A kiemelt térségi fejlesztési tanács tagja a főpolgármester és egy fővárosi közgyűlési tag, Érd, mint a terület egyetlen megyei jogú városának delegáltja, kormánydelegáltak, illetve a területfejlesztési törvény által a térségi fejlesztési tanács tagjaiként meghatározott képviselők.
Az elfogadott törvény arról is rendelkezik, hogy jövőre, ha egy település bármilyen okból nem képes fenntartani a helyi közösségi közlekedést, akkor az önkormányzat kezdeményezésére a közlekedésért felelős miniszter legfeljebb két évre úgynevezett végső menedékes szolgáltatót jelöl ki.
A megszavazott törvények sorában volt egyes közigazgatási szabályok változása is. Így jogszabály biztosítja a kormányablakokban a papírmentes személyes ügyintézést meghatározott ügyekben. Törvénybe iktatták a 2022 februárjában bevezetett e-bejelentő szolgáltatás szabályait is. Ez egyrészt a természetes személyek adataiban történő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírás elektronizálását, egyszerűsítését tartalmazza.
A jövőben nemzetbiztonsági védelem alá vonják a Magyar Honvédség parancsnokát, a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletével, illetve tevékenységük összehangolásával kapcsolatos feladatokat ellátó politikai és szakmai felsővezetőket, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnököket.
Megúszós vagyonnyilatkozatok
Döntöttek a képviselők arról is: ezentúl augusztus 5-ig kell megtenni az új képviselői vagyonnyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a parlament tagjainak.
