magyarnarancs.hu: Eltűnik a vírus nyárra?
Duda Ernő: Egy jósdát kellene erről kérdezni, én nem tudom megmondani. Azt tudom, hogy Brazíliában elég meleg szokott lenni, és mégis rengetegen betegedtek meg. Ausztrália északi része trópusi övezet, ennek ellenére képes terjedni a járvány. Lehet, hogy Magyarországon szezonalitást fog mutatni, de ez nem vehető biztosnak.
magyarnarancs.hu: Egyáltalán hogy állunk most a vírussal?
DE: Újabb és újabb variánsok jelennek meg, de ezek most nem áttörésszerű, nem drasztikus változások, hanem viszonylag kicsik; szignifikánsan nem különböznek az eredeti omikrontól. Ami újdonságnak számít, és ez már az omikronra is igaz: a csak emberek közt terjedő jelenlegi, SARS-2-nek nevezett koronavírus, valamint az emberek és az állatok között terjedő korábbi koronavírusok között időnként kereszteződések jönnek létre – a genetikusok rekombinációnak nevezik ezt a jelenséget, hiszen újrakombinálódnak a genetikai anyag részei. Valószínűleg az omikron is úgy alakult ki, hogy a SARS-2 és egy rágcsáló vírusa hozott létre egy újfajta harmadikat.
magyarnarancs.hu: Úgy fest, a gyártók lemondtak a kifejezetten az omikron ellen ható oltásról...
DE: Csináltak speciális omikron oltást, de a kísérletek szerint semmivel sem véd jobban, mint az eddigiek: mivel az omikronnak a fertőzési mechanizmusa eltér a korábbiakétól, a fertőzést kevésbé befolyásolja az ellenanyagszint. Az ellenanyag kötődik a vírushoz, gátolja a fúziós lépést, de nem gátolja az endocitózist. Az omikron-ellenanyag komplex hozzá tud kötődni a sejt felszínéhez; aktívan bejutni ugye nem tud, de a sejt föl tudja venni.
magyarnarancs.hu: A harmadik oltásról egyesek azt mondják, hogy olyan megerősítő dózis, mint mondjuk a kullancs ellenié, ami eleve három adagból áll. Így lesz a lehetőségekhez mérten komplett az a védettség.
DE: Nem lehet ezzel összevetni, hiszen a kutatások szerint az omikronnal szemben a korábbi két oltás szinte semmiféle védelmet nem biztosít. A harmadik oltás az, amelyik az omikron ellen hatásos védettséget alakít ki (ami egy idő után csökkenni kezd), a negyedik pedig arra a szintre képes felvinni a védelmet, amit a harmadik is már elért.
magyarnarancs.hu: Amiatt, mert az omikron más, mint a vuhani volt?
DE: Nem. Egyszerűen úgy néz ki, hogy a koronavírusok ellen a jelenlegi védőoltások (meg a fertőzés is) körülbelül ezt tudják elérni.
magyarnarancs.hu: Van olyan vélemény, miszerint ha túl gyakran kapjuk az oltást, nem fejlődik ki eléggé a tartósabb, vakcinától független védelem.
DE: Ez veszedelmes tévedés.
magyarnarancs.hu: Akkor ezt tisztázzuk.
DE: Van a B-sejtes, vagy humorális immunitás. Ez az ellenanyagot termelő B-sejtek, azaz a plazmasejtek aktivitására vezethető vissza. Az ellenanyag tudja neutralizálni, hatástalanítani a vírust, ez véd a fertőzéssel szemben. Sajnos nem nagyon hatásos az omikronnal szemben. Aztán van a T-sejtes immunitás, amelyik a vírust ugyan nem ismeri fel, de a vírussal fertőzött saját sejtjeinket, amiben szaporodik a vírus, el tudja pusztítani. Ez véd a betegséggel szemben, de tehetetlen a fertőzés ellen. Mind a B-sejtekből, mind a T-sejtekből keletkeznek memóriasejtek is, amelyek inaktívak, elbújnak valahol a nyirokszervekben és nem csinálnak semmit addig, amíg a fertőző ágens újra meg nem jelenik. Akkor azután nagyon gyorsan el tudnak szaporodni, hogy újra hatásosan megvédjék az illetőt. Ha valakit gyakran immunizálnak, akkor gyakran aktiválódnak a memóriasejtjei, de keletkeznek helyettük újabbak, amelyek egyre jobbak lesznek.
magyarnarancs.hu: Az Európai Gyógyszerügynökség nem ajánlja általánosságban a negyedik oltást.
DE: Pontosabban: az a megfogalmazás, hogy a veszélyeztetettek számára ajánlják.
magyarnarancs.hu: De általánosságban nem.
DE: Jó, hát nem a húszéveseket kellene negyedszer oltani, hanem azokat, akik túl vannak a hatvanon, vagy akiknek ilyen-olyan-amolyan okból egyébként veszélyeztetettek. Az emberiség jó része még egyetlen oltást sem kapott!
magyarnarancs.hu: Mostanában jóformán csak az immunbetegségekhez, illetve az életkorhoz kapcsolják a veszélyt. Korábban külön ajánlották hangsúlyosan például szívbetegeknek, cukorbetegeknek is az éppen esedékes, első, második, harmadik oltást.
DE: A szívbetegek mindenképpen a veszélyeztetettek közé tartoznak. Ugyanis amikor a vírus megfertőzi az embert, a szívet megterhelő láz és egyebek mellett felszabadul egy bradikinin nevű molekula is. A bradikinnek a szívre gyakorolt hatása az, hogy aritmiákat, szívelégtelenséget okoz, így ha valakinek különben is keringési problémái vannak, akkor ebbe könnyen belehalhat. És a cukorbetegség sem immunhiány, sőt éppen az immunrendszernek a túlműködése, de az is krónikus gyulladásos folyamat, mint az elhízás, meg maga az öregedés is. Ez mind veszélyforrás.
magyarnarancs.hu: A járvány kiterjedtségével kapcsolatban gyakran az átoltottságra, illetve a korábbi fertőzöttség mértékére hivatkoznak. Mindemellett radikálisan eltörölték a maszkviselési kötelezettséget.
DE: Aki idős, vagy egyébként veszélyeztetettnek érzi magát, szerintem nagyon helyesen teszi, ha inkább viseli a maszkot ott, ahol sok ember található egy légtérben, például buszon, villamoson, vagy színházban és máshol. Sőt néhányan még a nyílt térben is hordják. A kormányzati hozzáállás az, hogy csak az oltás számít. Ami fontos, de nagyon sokat számít a maszkviselés is. A sisak mellett nem árt, ha van mellvért is.
magyarnarancs.hu: Mi várható a vírustól? A tendencia azt mutatja, szelídül.
DE: El kellene oszlatni azt a hitet, miszerint most már biztos, hogy a vírus egyre enyhébb lesz. Ez egyáltalán nem biztos. Nem lehet tudni, milyen rekombinációk keletkeznek, és milyen lesz a tulajdonságuk. Az eddigi változatoknak csak az S fehérjéje változott, pedig a vírus kéttucatnyi polipeptidet kódol, a betegség súlyosságát, lefolyását ezek is meghatározhatják.
Miután a járvány még sok helyen terjedőben van – például a Brit-szigeteken, vagy Délkelet-Ázsiában, utóbbi korábban nem volt jellemző – nem lehet kizárni, hogy megint új variánsok jelennek meg.
Az pedig, hogy enyhülni fog a betegség, hosszú távon, évtizedes léptékkel igaz, rövidtávon egyáltalán nem biztos.
Azt sem lehet megjósolni, hogy ez év ősszel milyen vírus lesz, és hozzáteszem, még azt sem, milyen oltóanyagaink lesznek. Jelenleg messenger alapú vakcinát gyárt már tizenkét ország. Folyamatosan zajlanak a fejlesztések. Nekem például roppantul tetszik a kanadai Medicago cég Covifenz terméke. A Philip Morris, amelyet évtizedeken keresztül mindenki szidott, most a dohánynak egy nagyon közeli rokonában, szántóföldön termelteti a vírus S-fehérjéjét, illetve a hepatitis B-vírus egyik fehérjéjét. Az utóbbi vírusszerű részecskéket alkot (ez a hepatitis B ellen védő oltás), amelyeknek a felszínét be lehet vonni az S-fehérjékkel. Ettől azt remélik, hogy éveken át tartó, akár tíz éven keresztül is hatásos védettséget tud kialakítani. Számos más vakcinamegoldáson, tablettán, tapaszon, orrspray-n is dolgoznak világszerte. Párhuzamosan folyik egy másik fejlődés is: az anyatermészet próbál egyre „jobb”, egyre fertőzőbb vírust kifejleszteni. És hogy ősszel mi lesz a meccs eredménye, azt majd akkor látjuk meg.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
