Csak akkor tudunk józan és megfontolt változtatásokat elérni az egészségügyben, ha állandó párbeszéd van a szakmával – mondta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára pénteken Siófokon. Takács Péter a Magyar Kórházszövetség 34. kongresszusán hozzátette, a változtatásokról a nyár közepéig stratégiai anyagokat készítenek az egészségügyi háttérintézmények és a minisztériumi apparátus, amelyeket megosztanak majd a Magyar Orvosi Kamarával, a kórházszövetséggel, a háziorvosok szervezetével. Célom, hogy a megoldási javaslatokat úgy vigyük a kormány elé, hogy abban egyetértünk; a belügyminiszter is ezt várja el – fogalmazott.
Azt mondta, hogy a finanszírozási rendszer 15 éve vár ráncfelvarrásra, azóta a keretváltozások „nem feltétlenül követték” a területi ellátási kötelezettségeket. Első lépésként tavaly meghatározták a finanszírozás lakosságarányos kereteit, biztos, hogy még a nyáron folytatják a munkát. Hangsúlyozta, hogy a különböző kórházcsoportok finanszírozása között jelentős különbségek vannak; semmi nem indokolja például, hogy két hasonló portfólióval bíró megyei kórház egyikében a finanszírozás alapját jelentő súlyszám 5,2, a másiknál 13,2 legyen.
Vannak jobban és kevésbé jól finanszírozott orvosi szakmák, aminek az az oka, hogy bizonyos szakmai lobbicsoportok erősebbek voltak a homogén betegségcsoport (hbcs) alapú finanszírozás terén – mondta az államtitkár. Ma két-három jól finanszírozott orvosi szakma eltartja a kevésbé jól finanszírozottakat; az a kórház azonban, ahol csak fül-orr-gégészet, traumatológia és gyermekgyógyászat van, biztosan adósságot halmoz fel – tette hozzá. Közölte, három lépcsőben tervezik kivezetni az egészségügyi intézmények átlagfinanszírozását. Elsőként a járóbeteg-ellátás és az egynapos sebészetet, utána az aktív betegellátás, végül a krónikus betegellátás esetében szüntetik meg ezt a finanszírozási formát.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kórházak többsége elérte a 2019-est megközelítő szintet az elvégzett műtétek száma, ami látható a várólista-teljesítményeken is. Figyelembe kell venni, hogy a Covid-járvány alatt sok műtét olyan betegek miatt maradt el, akik nem vállalták a beavatkozást. Ők rajta maradtak a listán, csak hátrébb sorolódtak – mondta.
Takács Péter egy kérdésre közölte, az átlagnővéri kereset 2022 első negyedévében bruttó 545 ezer forint volt, „igaz, ezért a nővérek több mint 200 órát dolgoztak”. Az alapfizetés alacsony, de a túlmunka viszonylag jól meg van fizetve. Az összeg egyébként 2,7-szerese a 2015-ös átlagkeresetnek – fűzte hozzá.
