Egy barátság vége

A békéscsabai városháza 2014 vége és 2019 eleje között bruttó 120 millió forintos megbízást adott egy tavaly nyáron lebukott viharsarki őrző-védő cégnek, amely központi szereplője volt egy országos adócsaló biztonságiőr-hálózatnak.

„A kérdésben foglaltakon túlmenően tájékoztatom a képviselő urat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága is eljárást folytat az ENZÉVÉ Kft.-vel kapcsolatban. (…) A hatóságok bekértek minden rendelkezésre álló dokumentumot, információt, egyéb nyilatkozatot a polgármesteri hivataltól” – válaszolt 2019. december 17-én Bacsa Vendel békéscsabai jegyző Miklós Attila (MSZP) önkormányzati képviselő kérdésére. Az ellenzéki politikus tavaly november második felében, lapunk cikke alapján (lásd: Titokzatos társbérlet, Magyar Narancs, 2019. november 14.) azt tudakolta a békési megyeszékhely városvezetésétől, hogy az előző önkormányzati ciklusban milyen megbízásokat és mekkora összegben kapott az ENZÉVÉ Kft. a polgármesteri hivataltól, ezeknél volt-e közbeszerzés, és hogy kik voltak a nem minden gyanú felett álló cég versenytársai? A gyanú szerint ugyanis legalább 1 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek az a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó céghálózat, amelynek vezetőire és irányítóira tavaly augusztus első felében csaptak le a NAV nyomozói, és amely hálózatnak az ENZÉVÉ kitüntetett szereplője volt.

A békéscsabai jegyző nagy részletességgel beszámol arról az összesen kilenc szerződésről, amely 2014 novembere és 2019. február 28. között létrejött a megrendelő polgármesteri hivatal és az ENZÉVÉ Kft. között, de a végeredményként kimutatott bruttó 117,6 milliós összeg önmagában vajmi keveset mond. Az azonban kiderül, hogy szoros kapcsolat volt a békéscsabai városháza és a viharsarki őrző-védő cég között. A jegyzői válasz részben magyarázatot ad arra is, hogy 2014 és 2018 között hogyan nőhetett a nyolcszorosára – 61 millió forintról közel 500 millióra – a cég éves árbevétele. A szerződésekről viszont csak annyit lehet megtudni, hogy azok döntően személy- és vagyonvédelmi feladatokra, valamint portaszolgálatra vonatkoztak az önkormányzat két belvárosi ingatlanában.

 

Egyetlen közbeszerzés

Bacsa Vendel válaszából kiderül, a szoros együttműködés rögtön a 2014. októberi helyhatósági választás után indult el a városvezetés és az ENZÉVÉ Kft. között, miután a papíron független Szarvas Péter – valójában a békéscsabai Fidesz egyik szárnyának támogatottja – polgármester lett.

Tavaly novemberi cikkünkben megírtuk, hogy az ENZÉVÉ Kft. és a 2019 őszén újrázó békéscsabai polgármester mögött álló Hajrá Békéscsaba Egyesület székhelye több éven át ugyanabba a békéscsabai ingatlanba volt bejegyezve. A Szarvas Péter mögött álló „civil” egyesületnek, amely a helyhatósági választáson jelölő szervezetként működött, alapító tagja volt az ENZÉVÉ Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Nagy László. Nagy évtizedekkel ezelőtt osztálytársa volt Békéscsaba mai első emberének.

A békéscsabai polgármesteri hivatal és az ENZÉVÉ Kft. között létrejött összesen kilenc szerződés közül mindössze egy esetben írtak ki közbeszerzési pályázatot. A jegyző válaszában nem csatolta a szerződéseket, így azok tartalmáról, mellékleteiről, a teljesítés mikéntjéről és a teljesítés igazolásáról semmit nem tudunk meg. Az sem derült ki belőle, hogy az önkormányzat más intézményeinek a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül milyen további megbízásai, szerződései voltak az
ENZÉVÉ Kft.-vel. (Igaz, ez utóbbira Miklós Attila képviselő nem kérdezett rá.)

„A békéscsabai jegyző válasza olyan lényeges kérdésekben nem ad konkrét információt, amelyek alapján vissza lehetne számolni, vagy meg lehetne állapítani, hogy kijön-e belőle a kormány által meghatározott legkisebb minimálbér vagy garantált bérminimum összege” – mondta a Narancsnak egy, az ügyet ismerő, névtelenséget kérő szakmabeli vezető. Így szerinte „olyan nagyvonalú a válasz, hogy abból egyértelmű és konkrét megállapításokra nem lehet jutni”.

„Álláspontom szerint az a megbízó, aki a vonatkozó NAV-állásfoglalásban szereplő, jelenleg 1350 forint/óra/fő vállalási díjat elérő keretösszeget nem fizeti meg az őrző-védő cégnek, az bűnrészes az adó- és társadalombiztosítási csalásban. Ugyanis minden pénzügyesnek tisztában kell lennie azzal, hogy egy szakmunkás – és a vagyonőr ennek minősül – órabérére mennyi közteher rakódik” – fogalmazott még egyértelműbben egy biztonsági őrzéssel foglalkozó cégnél évtizedek óta dolgozó másik vezető. A tavalyi bukta után az őrző-védő szakmában, ahol lényegében mindenki ismer mindenkit, egyetértés van arról, hogy országosan 800 és 1000 fő között van azon vagyon­őrök száma, akiket megkárosítottak tilosban járó munkaadóik.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a NAV tavaly augusztusi sajtónyilatkozata szerint „egy dél-alföldi cég nevében szerződtek a partnerekkel, de kiderült, hogy az alkalmazottak jelentős része a láncolatban szereplő más cégekhez lett bejelentve”. Mára tudjuk, ez a szerződő cég a békéscsabai ENZÉVÉ Kft. volt, a hálózat irányítója pedig két Pest megyei vállalkozó. A szakma régi motorosai közül többen megerősítették, tudomásuk szerint az érintett vagyonőröket havi 7200 forintos minimális tb-re jelentették be, hogy egy kórházi ellátás vagy egy gyógyszerkiváltás esetén ne derüljön ki, hogy nincsenek bejelentve. De előfordult, hogy csak alkalmi bejelentéssel alkalmazták, vagy úgy, hogy papíron részmunkaidőben foglalkoztatták őket, ugyanakkor a teljes napot végig kellett dolgozni.

Egy szakmabeli arra hívta fel a Narancs figyelmét, hogy a munka törvénykönyve kötelező érvénnyel határozza meg a különböző pótlékok kifizetését, így az éjszakait is. Ez nem kis mértékben emelheti a havi bérköltséget, így a felek között létrejött szerződés összegét is. Az ellenzéki képviselő kérdésére adott válaszból – sok minden más mellett – az sem derül ki, hogy a személy- és vagyonvédelmi feladatok, valamint a portaszolgálatok elvégzése 12 vagy 24 órában történt-e, s az sem, hogy az adott objektumoknál ezt nappal és/vagy éjszaka hány emberrel valósították meg, milyen biztonsági kockázatok mellett. Az sem mindegy, hogy a biztonsági feladatokat épületen belül vagy kívül is el kellett-e látni? Ha kint és bent is, akkor ez mekkora vezénylési létszámot igényelt? Az ENZÉVÉ Kft. takarítást is vállalt a békéscsabai városházának – a jegyző válaszából viszont nem tudni, hány négyzetméteren, hány szinten, hány helyiségben, volt-e külső, udvartakarítás is? Ezek mellékes dolognak tűnnek, pedig e részleteknek törvényességi, adójogi és pénzügyi vonatkozásai is vannak. Elsőre ugyancsak részletkérdésnek tűnhet, hogy a szerződések milyen arányban lettek személy- és vagyonvédelmi feladatokra, valamint portaszolgálat ellátására megkötve.
A személy- és vagyonőrök bérbesorolása magasabb bérkategóriába tartozik és alapból a garantált bérminimumot kell biztosítani a pótlékokkal együtt, míg a portaszolgálatnál alacsonyabb bérbesorolást kell alkalmazni.

 

Idővonal

A NAV 2019. augusztus 12-én adta ki közleményét, amelyben beszámolt arról, hogy leleplezett és felgöngyölített egy az egész országra kiterjedő adócsaló biztonságiőr-hálózatot.
A közlemény részletezte a hálózat felépítését és a jogszabályokat kikerülő működési mechanizmusát, valamint azt, hogy az adóhatóság 800 millió forintnyi vagyontárgyat és készpénzt foglalt le annak az akciónak a keretében, amelyben szerte az országban összesen 30 helyen csaptak le egyszerre. A cégháló könyvelési anyagát, ötszáz darab bélyegzőt, valamint a szervergépet és számítógépeket egy titkos raktárhelyiségben találták meg az adónyomozók, akik szerint a költségvetésnek okozott kár értéke eléri az 1 milliárd forintot. A közlemény hírül adta azt is, hogy „a bűnszervezet irányítóit és könyvelőit letartóztatták” – de hogy mindez mikor történt, arról nem tájékoztattak.

Megbízható forrásokból úgy értesültünk, hogy a NAV akciója több mint egy hónappal a sajtóközlemény megjelenése előtt zajlott, tavaly július 7-én. Két nappal később, július 9-én rendelte el a bíróság az elfogottak előzetes letartóztatásba helyezését (vagyis az érintettek cikkünk megjelenésekor lassan 7 hónapja előzetesben vannak). A gyanúsítottak őrizetbe vétele és a sajtóközlemény kiadása között nem kevesebb, mint 35 nap telt el. Ennek oka egyelőre nem ismert.

A biztonsági és őrző-védő szakma Békés megyei és országos vezető szereplői számára mindezek ismert tények. Már csak azért is, mert az ENZÉVÉ Kft. tulajdonos-ügyvezetője, egyben a Viharsarok fővárosának polgármestere, Szarvas Péter mögött álló „civil” szervezet alapító tagja, Nagy László lekapcsolása után az érdekeltségeinek sokaságát kellett egyik napról a másikra átvenni más cégeknek, hogy a munka zökkenőmentesen folytatódjék tovább. Ezek közé tartoztak az akkor épülő M44-es gyorsforgalmi út több mint 60 kilométeres szakaszán található kivitelezői telephelyek, valamint a gyulai központú Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság objektumának őrzése. Az Orbán Viktor által 2014-ben a Békés megyeieknek megígért gyorsforgalmi út építését a kormányfőhöz közel álló oligarchák, Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei végezték. Aligha kell hangsúlyozni, nem akármilyen politikai hátszél kellett ahhoz, hogy ezeken a helyeken az ENZÉVÉ Kft. őrző-védő munkát kapjon.

 

85 forintos óradíj

Bacsa Vendel békéscsabai jegyző tavaly de­cemberi válaszában az szerepel, hogy a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága és a NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága az ENZÉVÉ Kft. elleni eljárás keretében dokumentumokat, nyilatkozatokat és szerződéseket kért be a békéscsabai városházától. Ezek a megkeresések nagy valószínűséggel a nyomozás első fázisában megtörténtek. Feltehetően ez a magyarázat arra, hogy az az együttműködés, amely 2014 novemberében kezdődött a polgármesteri hivatal és az ENZÉVÉ között, 2019. február 28-ra minden területen megszűnt. Az akkor már az önkormányzati választásra készülő és újrázni kívánó városvezetésnek terhes lett Nagy László és cége. Az adóhatósági megkeresések nyomán a városházán immár hivatalosan tudtak a NAV-vizsgálatról. Másrészt aligha véletlen, hogy egy hónappal Nagy László őrizetbe vétele, majd előzetes letartóztatása után (és egy időben az erről beszámoló sajtóközleménnyel) a városvezetés elvágta az utolsó szálat is a biztonsági céget tulajdonló és a polgármester mögött álló civil egyesületet alapító Nagyhoz – ekkor helyezték át a Hajrá Békéscsaba Egyesület székhelyét az ENZÉVÉ Kft. telephelyéről a megyeszékhely főutcáján található egyik ingatlanba.

Nagy László egy régebbi nyilatkozata szerint a kezdet kezdetén még „85 forintos órabérben emelgette a sorompót”. Azóta valóban nagy utat járt be, a rosszul fizető sorompótól az egymilliárdos csalási gyanúig. Az általa alapított cégnek már nem ő tulajdonosa; az az élettársa és a fia nevén van.