Egy hallgatómentes kampusz: a Gábor Dénes Főiskola Siófokon

Belpol

A Gábor Dénes Főiskola 2016-ban nyitotta meg 9000 négyzetméteres siófoki kampuszát az akkori fideszes többségű képviselő-testület akarata szerint a város egyik ikonikus épületében, a Balaton-parton. Akkor is voltak kételyek, hogy nappalis hallgatókkal félig sem lesz a kampusz. Mint kiderült, a "félig" is erősen optimista becslés volt, és a távoktatás sem lett húzóágazat. Mára úgy tűnik, a helyszínen szünetelnek a képzések, a vízparti ingatlant azonban továbbra is foglalja a főiskola, mert albérlői vannak. 

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) előtt a Kodolányi János Főiskola bérelte az ingatlant 2001-től. Ők a diákok létszámának csökkenése miatt mondták fel a szerződést. 1945-től bányász üdülő volt, előtte pedig a Sió és Hullám szállodák üzemeltek az épületegyüttesben. Ez a két épület részvényesek pénzéből épült; Siófok első komoly szállodái voltak, 45 szobával nyíltak meg 1893 júniusában. József Attila is megszállt itt 1932-ben, amikor a Balatoni Íróhéten vett részt. A rendszerváltás utáni tíz évben, a nagy Phare-programos felújítás előtt Siófok nyaranta nemzetközi művésztelepnek adott helyt ebben a patinás épületben. Most azonban elég leromlott állapotokat találni a Petőfi sétány elején.

Mi vezetett idáig? A Kodolányi kivonulása után az épületegyüttest a Kaposvári Egyetem használta, de nem sikerült akkreditációt szerezni az indítani szándékozott képzésekre, ezért szerződésük 2015. május 31. napjával megszűnt. A siófoki képviselő-testület azonban már 2015. januári ülésén felhatalmazta Hamvas Péter fideszes alpolgármestert, próbáljon felsőfokú turisztikai szakképzést beindítani Siófokon. A Gábor Dénes Főiskola rektora 2015 júliusában jelezte, hogy különböző felsőoktatási szakképzési szakok, illetve alapképzési szakok részére keresnének Siófokon telephelyet. Idegenforgalmi szakuk éppen nem volt (azt az Oktatási Hivatal csak három évvel később, 2019. január 21-én kiadott működési engedélye alapján indíthatták), ennek ellenére Hamvas kezdeményezte a képviselő-testületnél az ingatlan hasznosítását és a felsőoktatás újraindítását. A képviselő-testület támogatta a Gábor Dénes Főiskolával történő szándéknyilatkozat aláírását, mely a főiskola székhelyén kívüli képzés indítására irányult, majd decemberben meg is kötötték a szerződést.

Ennek alapján

az épületegyüttes mintegy évi 4 millió forint bérleti díjért került a GDF birtokába, vagyis havi 333 000 forintért, ami Siófokon egy nagyjából 150 négyzetméteres családi ház bérleti díja.

A GDF eztán kétszer is szerződésmódosítást kért. Először alig öt hónappal a birtokba kerülés után a bérlemény biztosítására vonatkozó szerződéses rendelkezéseket szabályoztatták újra, nekik kedvezőbbre, amit az akkori fideszes testüket garantált is. Majd egy hónappal később, 2016 júliusban a bérbeadó önkormányzat hasonlóképpen hozzájárult ahhoz is, hogy a bérlő GDF „a közösségi felsőoktatási képzési központ céljai megvalósításába be nem vont, szabad helyiségeit más célra térítés ellenében vagy anélkül használhassa, azt saját kockázatára albérletbe vagy harmadik személy használatába adja”.

Ez az alapja a városban terjedő elméletnek, miszerint a GDF ingatlan-bérbeadásából valakik szép hasznot húznak, de az nem a város. Nevek keringnek, hogy melyik cégnek volt ott bérelt helyisége, ahol például számítógépes tanfolyamokat tartott, kik és mire használta a nagyelőadót. Közismert, hogy a GDF-en végzett a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály is, mérnökinformatikus szakon. A főiskola tárgyalópartnerét, Hamvas Pétert nevezte ki siófoki főigazgatónak, ami miatt sokakban felmerültek összeférhetetlenségi és etikai aggályok.

A harmadik szerződésmódosítási kísérlet már a nem fideszes többségű képviselő-testület elé került a 2020. januári ülésen. Ebben a GDF azt kérte, hogy „az épület keleti szárnyában található közüzemi főmérő órák kerüljenek átírásra a bérbeadó önkormányzat nevére, és a GDF vállalja az önkormányzat által kiszámlázott közüzemi díjak megfizetését”, mert a rezsi fizetése megterheli a GDF cash-flow-ját. Kérték továbbá, a bérleti díj fizetése alól öt évre mentesítést kapjanak, valamint hogy az önkormányzat közmunkás takarító, karbantartó személyt biztosítson számukra. Ezt a testület elutasította, majd a főiskola képviselője szóban újra előterjesztette. Eredménytelenül.

A „kampusz” jelenleg kívülről nézve elhanyagolt állapotú. A főbejáratot zárva találtuk. Portás nincs. A postaláda pókhálós, az ablakok koszosak, a part felőli bejáratok lépcsői előtt a térkövet benőtte a gaz, a szemét összeszedetlen. Az önkormányzat többször felszólította a bérlőt a terület rendben tartására, a bérlő azonban minden esetben válaszolt valami kedveset.

A főbejáratnál a főiskola neve irattároló nejlonba csúsztatott, irodai nyomtatóval készített „cégtáblán” van kiírva. Az egyik bérlő, a Pannon Oktatási Központ fenntartója a nagyvenyimi székhelyű Humán-Pszicho 2002 Nonprofit Kft., amelynek bejelentett telephelye Siófokon nincs. Ennek ellenére középfokú képzések és államilag támogatott szakképzések folynak az épületben szervezésükben, mint azt egy szombat délelőtti csoport tagjától megtudtuk.

 
Fotó: A szerző felvétele

Pedig a kampuszon a GDF-nek kellene működnie, nagy hallgatói létszámmal. A jelek szerint azonban annyit sem sikerült elérniük, mint amennyi diákja a Kodolányi János Főiskolának volt. Siófok önkormányzata többször kérdezte hivatalosan a főiskolát, mennyi is az annyi, a GDF azonban soha nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy hányan tanulnak a kampuszon nappali és hányan távoktatásos munkarendben. Vagy az egész GDF hallgatói létszámát adták meg, vagy a siófoki kampuszét összesen, de olyan adatsorról lapunknak nincs tudomása, amely konkrétan a siófoki nappalis diákok számát közölte volna. A GDF legutóbb arra hivatkozott, hogy ez az adat üzleti titkot képez, és mivel ők magánfőiskola, ezt közérdekű adatkéréssel sem lehet igényelni tőlük.

Mindazonáltal a felvi.hu oldalain a felvételi ponthatárok tanulmányozásával azt találtuk, hogy a meghirdetett siófoki szakok nagy része nem tudott elindulni. A további adatsoraiból rekonstruáltuk a siófoki hallgatói létszámot. Eszerint 2020-ban rendes felvételi eljárásban csak két szak indult, azok is távoktatásos formában. 2019-ben 47 távoktatásos, 0 nappalis, 2018-ban 25 távoktatásos, 2 nappalis, 2017-ben 34 távoktatásos, 9 nappalis, 2016-ban 29 távoktatásos, 9 nappalis hallgató tanult a siófoki kampuszon, vagyis 2016 óta 20 nappalis hallgatóról tudunk.

Megkérdeztük a Gábor Dénes Főiskolát is a siófoki kampusz jövőjéről. Három kérdést tettünk fel: Meddig kívánják használni a siófoki kampuszt, terveznek-e ott képzést a 2023/24-es tanévre? Jelenleg összesen hány hallgató tanul a siófoki kampuszon nappali tagozaton? Mennyi bérletidíj-bevételük származik a siófoki kampusz helyiségeinek hasznosításából?

A főiskola Értékesítési Központja az alábbi választ küldte lapunknak: „Főiskolánk képzéseit minden esetben hosszú távra tervezi, ügyelve azok aktualitásának megőrzésére, mint azt az elmúlt 30 évben is tette. Ebben a körben nem képeznek kivételt a siófoki kampuszon indított szakok sem. A 2020. évben bekövetkezett és jelenleg is tartó SARS COVID-19 világjárvány miatt a társadalom általános leterheltsége a felsőoktatásban is megmutatkozott, hiszen a jelentkezési és felvételi adatok ezen időszakban országos viszonylatban is jelentős visszaesést mutattak. Remélhetően a felsőoktatás helyzetét is nehezítő körülmények elmúltával ismételten javuló tendencia mutatkozik a siófoki képzőhelyen indított képzéseink iránti érdeklődés körében is.”

 
Fotó: A szerző felvétele

Pedig a GDF sorsa nem is olyan sanyarú. A 2020-as közhasznúsági jelentés szerint kaptak 2,46  milliárd forint normatív támogatást, és még 64 milliót ugyancsak az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Az értékesítés nettó árbevétele 417 millió forint volt, vállalkozói tevékenységből is becsorgott 18 millió. Adózás előtti eredmény 132 millió, adófizetési kötelezettség 1,2 millió. Ennek alapján nehezen érthető, hogy miért ragaszkodnak a „veszteséges” siófoki kampuszhoz, ami a hallgatói létszám alapján nem igazán tudja kitermelni a bérleti díjat és a rezsiköltséget.

Megkerestük Siófok polgármesterét, Lengyel Róbertet is, mit gondol a hallgatókban nem bővelkedő főiskola jövőjéről. „Az idén januári képviselő-testületi ülésünkön arra kaptam mandátumot, hogy üljek le a főiskola, illetve azt fenntartó alapítvány képviselőivel, és kezdeményezzem az érintett épület vonatkozásában a bérleti szerződésünk közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az egyeztetés megtörtént.

A bérlő képviselői mereven elzárkóztak a közös megegyezéses megszüntetéstől, egyoldalú felmondásunk esetére pedig jogi lépéseket helyeztek kilátásba”

- mondta a polgármester. Hangsúlyozta, az egyébként határozatlan időre kötött bérleti szerződésbe bekerült anno egy olyan klauzula, miszerint az nyolc évig egyoldalúan a város részéről nem mondható fel. A jövő év végén lejáró nyolcéves időszak előtt jogi kockázata lenne a felmondásnak, és bizonytalan kimenetelű lenne kártérítési eljárás is. Lengyel Róbert elmondta még, ezt az időszakot kivárják, és az elkövetkezendő hónapokban határozzák meg az azt követő időszakra vonatkozó álláspontunkat.

A GDF siófoki kampuszán ha az életben nem is, az internet szintjén minden úgy néz ki, mintha működő intézményről volna szó. Honlapjuk szerint él és virul a főiskola, továbbra is Hamvas Péter a siófoki főigazgató. 2021-ben a meghirdetett 13-ból csak két szak indult, gazdálkodás és menedzsment, illetve mérnökinformatikus, mindkettő felsőoktatási szakképzés, távoktatásban, összesen 11 felvett hallgatóval. A 2021-es pótfelvételi eljárásban ugyanezekre a szakokra felvettek még 8 hallgatót. Az ő oktatásuk sem Siófokon történik. Keresztféléves szakokat nem sikerült indítani.

Kérdés, hogy folyik-e egyáltalán nappali főiskolai oktatás a GDF siófoki kampuszán, és ha nem, mit jelent ez a jövőre lejáró akkreditáció megújítása során. 

Az önkormányzatnak lejárt az épület pályázati pénzből való felújításakor keletkezett kötelezettsége, miszerint ott felsőoktatási tevékenységet kell folytatni. A GDF kivonulása és a szükséges felújítások után tehát megnyílhat a lehetőség a közhasznú, kereskedelmi üzemeltetés előtt. A nyugati részben nyaranta panzióként működő egykori kollégium mellett a „főiskolai” keleti rész akár szálloda is lehet, mint eredetileg volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.