A kormány félmegoldása: mi lesz a hátrányos helyzetű gyerekeket felkaroló tanodákkal?

  • Gera Márton
  • 2018. november 29.

Belpol

Két éve nagyon nehéz helyzetbe kerültek, most talán történik valami, ami segíthet nekik. De sok a kérdőjel.

Hiába segítenek hátrányos helyzetű gyerekek tömegeinek, a tanodák néhány éve komoly bajba kerültek.

Mi a tanoda?

A tanodák nem kormányzati szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyerme­kek, fiatalok önkéntes részvételére épülő közösségi színterek. Általában olyan komplex szolgáltatást nyújtanak, melyet a társadalmi perifériára szoruló gyermekek nem érhetnek el az oktatásban. A tanoda-program a megalakulása óta leginkább olyan településeken nyújtott segítséget, ahol az állam és a közoktatás szinte láthatatlan, vagy legalábbis nem megfelelően működik.

 

 

 

 

 

 

Két éve ugyanis számos, régóta működő tanoda esett el az európai uniós pályázati támogatástól: száznál is több intézmény kapott akkor levelet a minisztérium illetékes főosztályától, hogy sajnálattal értesítik őket, de „a támogatási kérelem a bírálati folyamat eredményeképp nem részesült támogatásban”. Ez akkor óriási felháborodást váltott ki, ám most úgy tűnik, a tanodák egy változtatásnak köszönhetően a jövőben tudnak tervezni, még ha nagyon sok is a kérdőjel.

Gyerekek egy tanodában

Gyerekek egy tanodában

Fotó: MTI/Balázs Attila

Van esély a normális finanszírozásra

2016-ban azonban sok, régóta működő tanoda egyáltalán nem kapott európai uniós támogatást (erről itt írtunk részletesen) az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése miatt, ami több intézményt sodort veszélybe.

Szűcs Norbert

Szűcs Norbert

Fotó: A szerző felvétele

 

 

 

Ezt követően kereste meg a minisztériumot, az Emmi-t a TanodaPlatform és sikerült elérni, hogy a támogatásoktól eleső tanodák megmeneküljenek, áthidaló segítséget kapjanak. A platform egyik alapítója, Szűcs Norbert az intézmények helyzetével foglalkozó csütörtöki konferencián azt mondta: a tanodák hosszú távú működése miatt a normatív finanszírozást elő kell készíteni, mert csak így tudnak fennmaradni ezek a segítő intézmények.

„Egyszerűen gonosz"

Kilenc hónapot kellett várni a nyertesek listájára, de a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét javítani igyekvő tanodák közül a legrégebbiek nem kaptak támogatást. Az újak között sok az egyházhoz és iskolához köthető szervezet. És megjelentek a pályázatíró cégek.

Tavaly az Emmi létre is hozott egy Tanoda Munkacsoportot, és kidolgozott egy koncepciót az intézmények hazai forrásból történő támogatására, így jelenleg úgy tűnik, talán sikerülhet megoldani a tanodák hosszú távú finanszírozását. Berki Judit, a TanodaPlatform másik alapítója szintén részt vett ebben a munkacsoportban, és a konferencián azt mondta, hogy több dologra is kellett figyelni a koncepció kidolgozása során: a tanoda nem válhat büntetéssé, nem lehet kötelezővé tenni, valamint nem lehet a szegregáció melegágya. „A legfontosabb dolog, hogy a gyerekek úgy menjenek innen tovább, hogy integrált iskolákban tanulhassanak” – mondta Berki.

Sörös Iván, a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Gyermekesély Főosztályának vezetője is részt vett a konferencián, így a résztvevők arról is kérdezhették, hogy pontosan hogyan tervezik megoldani a tanodák normatív támogatását. Sörös azt mondta, hogy a legutóbbi költségvetési törvényben már szó van a tanodákról is, ami előrelépést jelent. Jelenleg 2,5 milliárd forintot terveznek a jövő évre a tanodák finanszírozására fordítani, ez azonban nem normatíva lesz, hanem pályáztatás keretében oldják meg a támogatást.

Sörös Iván

Sörös Iván

Fotó: A szerző felvétele

Hogyan oldják meg?

Az kiderült a konferencián, hogy a tanodák mindentől függetlenül alaptámogatást fognak kapni, illetve lesz egy úgynevezett „feladattámogatás”, melyet az ellátott gyerekek után jár az intézményeknek. Ezt úgy tervezi a minisztérium, hogy minimum húsz, maximum harminc gyerek után adna támogatást, bár ettől függetlenül a tanodák segíthetnek több gyereknek is, csak utánuk már nem kapnak ilyen támogatást. „Hol, ki és mit csinál” – mondta Sörös arról, hogy mit fognak nézni a pályázás során.

Bár Sörös pontos dátummal nem tudott szolgálni, a pályázati kiírás decemberben jelenhet meg a Magyar Közlönyben. „Ez azt jelenti, hogy biztos munka a karácsonyfa alatt lesz” – mondta.

Az elődás után több kérdés is felmerült a javarészt tanodákban dolgozó résztvevők részéről, ami azt is mutatta, hogy egyáltalán nem világosak még a részletek. A pályázat beadási határideje például húsz nap lesz, ami többek szerint elég kevés, és a 2,5 milliárd forint valójában a fele annak, amit a jövőre már kifutó európai uniós támogatások eddig biztosítani tudtak, az ugyanis 5 milliárd volt. Vagyis könnyen lehet, hogy csupán a tanodák fele marad meg.

Ahogy az is kérdés, mennyire fog érvényesülni az egyházi lobbi: a narancs.hu információi szerint ugyanis az elmúlt években az egyre több tanodával rendelkező egyházak is szeretnék, ha minél több támogatással rendelkeznének, ezért néhányan megpróbálják a pályázaton is érvényesülő szakmai sztenderdek alól kihúzni magukat.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.