„Az Igazságügyi Minisztérium fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények” – írta Trócsányi László miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár az MTI-nek, miután kiszivárgott a közigazgatási bírói kinevezések újraszabályozásának terve.
A 444 írta meg, hogy egy készülő minisztériumi rendelet dupla pontszámmal honorálná a közigazgatásban dolgozó hivatalnokok szakmai múltját a közigazgatási bírói álláspályázatoknál. Így például egy hatósági jogi előadó jókora előnyben lenne egy bírósági titkárhoz képest. A tervezetet a Handó Tünde (a fideszes Szájer József felesége) által vezetett Országos Bírósági Hivatal sem tartja jónak.
Az újabb javaslatot valószínűleg tényleg túlzás a folyamatban lévő lengyelországi „igazságügyi reformhoz” hasonlítani, és kétharmad híján a kormány az eredeti szándékából is sokat visszavett (egy tavalyi javaslat külön felső bíróságot hozott volna létre a közigazgatási ügyeknek, ahová a bírók fele kötelezően a közigazgatásból érkezett volna). Mégis elősegítheti, hogy a közigazgatásban dolgozó, a bírói hivatástudatot nem kellőképp elsajátító és a kormányhoz potenciálisan lojálisabb hivatalnokoknak nagyobb esélyük legyen bíróvá válni.
Kinézték maguknak
A közigazgatási bíráskodás „megújítása” a kormány befolyását növelné a politikailag fontos ügyekben. Az elképzelés kritikusai furcsa helyzetbe kerültek: a jelenlegi, szintén a Fidesz által kialakított bírósági rendszert kell védelmezniük.
Az ügyben megszólalt Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója is, szerinte a lengyel után azért támadják most a magyar bírósági rendszert is, mert mindkét ország „a Soros-terv útjában áll”.
